Magyar Hírlap online

A netezőket is figyelné az FBI

A nyomozók megvizsgálnák, hogy ki milyen internetes oldalakat néz, mikor kikkel levelezik – azt egyelőre nem, hogy pontosan miről

Újabb megelőző csapást mérne az FBI a terroristákra, pedofilokra és egyéb veszélyes bűnözőkre. A nyomozóiroda azt szeretné elérni, hogy az internetszol-gáltatók vezessenek naplót ügyfeleik tevékenységéről, azaz arról, hogy milyen honlapokat látogatnak, és kikkel leveleznek.

Naplófájlokat vezettetne az amerikai internetszolgáltatókkal a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) arról, hogy felhasználóik milyen honlapokat látogatnak, a begyűjtött adatokat pedig a cégeknek két évig meg is kellene őrizniük. Az üzenetek tartalmát nem, de a résztvevőket, tartózkodási helyüket, kommunikációjuk idejét és időtartamát tárolnák, pontosabban a szolgáltató cégeket ezen adatok bizonyos ideig tartó megőrzésére és kiszolgáltatására köteleznék. A hatóság indoklása szerint e feljegyzések segítséget nyújthatnak a gyermekpornográ­fiával összefüggő ügyek és más súlyos bűncselekmények felgöngyölítésében – közölte az egyik legjelentősebb, angol nyelvű internetes technoló­giai híroldal. Amint arról a CNET beszámol, a számítógépes bűnügyekkel foglalkozó szövetségi nyomozók is kiállnak az FBI mellett, és egyönte­tűen támogatják az adatgyűjtés ötletét.

Nem ez az első kísérlet arra, hogy az FBI legális alapokra helyezze internetmegfigyelési akcióit. Az Egyesült Államokban már 2005-ben állami támogatással zajló kutatás keretében vizsgálták például azt, hogyan lehetne lehallgatni az interneten lebonyolított telefonhívásokat. Az FBI aggodalma fokozottan nőtt a Skype szoftver miatt, amely szerintük kiváló búvóhelyet nyújthat bűnözőknek, terroristáknak. (A programmal a felhasználók a vezetékes hálózatot megkerülve, az interneten beszélgethetnek.) Az úgynevezett Voice over IP (VoIP) ráadásul a hétköznapi felhasználónak lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos telefon, sőt akár ingyenes. Ezért a szövetségi távközlési felügyelet (FCC) akkor úgy határozott, hogy néhány VoIP-szolgáltatónak lehallgathatóvá kell tennie a szolgáltatást igénybe vevő felhasználókat.

Egy évvel később az FBI már ki is dolgozta azt a törvényjavaslatot, amely előírná az amerikai inter­netszolgáltatóknak, hogy a hálózati eszközök módosításával nagyobb mértékben biztosítsanak titkos adatgyűjtési lehetőségeket a hivatalos szerveknek. A javaslat lényegében arra irányult, hogy a központi bűnüldözés a jelenleginél részletesebben térképezhesse fel a bűnözők, terroristák Voice over IP-alkalmazásokon folytatott kommunikációját. Az akkor megszólaló elemzők az amerikai internetezők magánszférához való jogáért aggódtak a tervezett módosítások kapcsán. 2008-ban Robert Mueller FBI-igazgató kifejezetten kérte a kongresszust, hogy alkosson törvényt, amely mindezt kötelezővé is teszi.

A lehallgatási törvény gyökerei a Clinton-adminisztráció idejére nyúlnak vissza. A kilencvenes évek elején az internet, a mobiltelefonok és a digitális technika fejlődése egyre nehezebbé tette kommunikációs csatornák lehallgatását, s ez pánikkal töltötte el a vele foglalkozó szervezeteket. 1994-ben a kongresszus megszavazta a titkos adatgyűjtést szabályozó törvényt (Communications Assistance for Law Enforcement Act, CALEA), amely arra kötelez minden amerikai telekommunikációs céget, hogy kizárólag olyan berendezéseket használjon, amelyek kompatibilisek az FBI lehallgatótechnológiájával. A szövetségi nyomozó hatóság azonban sokak szerint túllépte a CALEA által kijelölt törvényi kereteket. Az Egyesült Államokban évek óta kisebb-nagyobb hullámokat vetnek azok az ügyek, amelyek arról szólnak, hogy a különféle állami, biztonsági szervek milyen módon ellenőrzik a lakosság kommunikációját. Számos olyan bírósági eljárás is lefolyt már, amelynek kezdeményezői éppen az amerikai biztonsági szervek utóbbi években megugrott internetes adatgyűjtésre irányuló tevékenységét kifogásolták. Az FBI úgy véli, az 1994-es törvényt azért is lenne fontos bővíteni, hogy elkapják azokat a bűnözőket és terroristákat, akik nem­telen célokra használják például a VoIP-technológiát. „A kommunikációs tech­­­nológiák bonyolultabbá és változatosabbá váltak az utóbbi években, míg a szövetségi, államhatalmi és helyi törvényvégrehajtó közegek törvényes lehallgatási lehetőségeit megnehezítették vagy ellehetetlenítették” – állt a 2006-os törvényjavaslatot kísérő összefoglalásban.

A 2001. szeptember 11. után elfogadott terroristaellenes törvénycsomag ugyanakkor Amerikában szinte korlátlanul bővítette a hatóságok és a titkosszolgálatok elektronikus megfigyelési jogkörét, és már a törvény életbe lépése előtt, a WTC lerombolása után pár nappal megkezdődött az FBI úgynevezett Húsevő (Carnivore), DCS1000 kódnéven elhíresült e-mail megfigyelőrendszerének telepítése az amerikai internetszolgáltatók hálózatain. (Ezt később felváltotta a DSCNet, amelybe már a telefonhívások tárolását is integrálták.) A lehallgatótechnológiát ekkor már évek óta fejlesztették, telepítését azonban a terrortámadások előtt meggátolta a polgári szabadságjogokat és az elektronikus magánszférát védelmező civilszervezetek tiltakozása, amelyek szerint a totális lehallgatás alkotmányellenes.

Ez év elején a Washington Post egy új jelentésre és az érintettek beszámolóira alapozva éppen azt közölte: már biztosnak tekinthető, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda 2002 és 2006 között, a terrorveszélyre való hivatkozással, több mint kétezer telefonhívás adatait törvénytelen módon szerezte meg. A vita most arról folyik, hogy az FBI nem a törvény által megszabott módon jutott információhoz. Jogszerűen csak szükséghelyzetben, bírósági eljárás kapcsán, nyomozás részenként, bírói engedéllyel lehet lehallgatni és rögzíteni a polgárok hívásait, valamint arra kényszeríteni a szolgáltatókat, hogy adják ki a hívások adatait. Ehelyett, a közérdekre hivatkozva, fenyegető, sürgősnek feltüntetett leveleket küldtek a szolgáltatóknak, amelyekben a számukra szükséges információk megadását kérték.

Az ügyben igen aktív civil jogvédő szervezet, az Electronic Frontier Foundation szerint hiába fogadkoznak a szervek, valójában folytatódik az illegális információszerzés, és még mindig aggályos, hogy mi számít rendkívüli helyzetnek, az FBI-t pedig taktikázással vádolja. Ezek után a begyűjtött információtömeg feldolgozásának és értékelésének, magánszemélyekre vagy cégekre vonatkozó akták összeállításának csak a lehallgatótechnológia fejlettsége, az adatokat feldolgozó számítógépek kapacitása szabhat határt. Egyes politikai elemzők szerint az is félő, hogy a világháló ilyetén ellenőrzése negatív hatással lesz a felhasználók magánéleti jogaira.