Magyar Hírlap online

A magyar külpolitika visszanyerte hangját

Az IMF-fel kölcsönszerződés született, és nem gazdaságpolitikai megállapodás

Bátor, kezdeményező külpolitikára van szükség – mondta Orbán Viktor nagykövetek és konzulok előtt, követendő példának a nemzeti érdekeket előtérbe helyező viszonyt hozva fel az IMF-fel. A miniszterelnök meghatározónak nevezte a közép-európai országok észak–dél irányú együttműködését, hangsúlyt fektetve a viszonyra Oroszországgal. A Magyar Hírlap úgy tudja, Orbán Viktor még az idén Moszkvába látogat.

Magyarország a kormányváltás után visszanyerte a hangját – hangsúlyozta nyitó előadásában Orbán Viktor a tegnap kezdődött kétnapos külképviselet-vezetői értekezleten. A kormányfő szerint „Olyan radikális erőviszony-változás történt Magyarországon, amely az önök számára megteremti az újrakezdés lehetőségét.” „Napjainkban olyan új világrend alakul, amelyben bizonyos képességek felértékelődnek, ezért mindenekelőtt gyorsaságot, reagálóképességet és intelligenciát vár a diplomatáktól” – folytatta Orbán. Mint mondta, a válság valójában egy új világrend létrejöttének – Magyarországnak és Európának – kedvezőtlen gazdasági kísérőjelensége, ezért a kabinet célja nem a válságkezelés, a kormány törekvése ehelyett a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék és a foglalkoztatottság növelése, valamint a költségvetési fegyelem, a finanszírozási képesség fenntartása.

A miniszterelnök szerint a „külpolitikai önrendelkezésben” Magyarország elérte a maximumot, ezért a cél most az új együttműködési hálózatok kialakítása. A diplomaták kezében négy „fegyver” van. Elsősorban a magyarok képességei, intelligenciája, észjárása. Másodsorban a földrajzi fekvés, amely lehetőséget ad a tranzitgazdaság felépítésére. Harmadrészt az állam egyre javuló hatékonysága, végezetül pedig a nemzeti egység, az ország választások után kialakult belpolitikai stabilitása. Nem utolsósorban a kormány megalakulása óta eltelt három hónap után kijelenthető, hogy sikerült helyreállítani a jogállamiságot. Ennek lépései közé sorolta, hogy a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, megszüntették a titkosszolgála-tok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát és a jogrendet az utcán.

Mindezek fényében az „eddiginél sokkal bátrabb, támadóbb jellegű, kezdeményezőbb külpolitikára van szükség” – hangsúlyozta a kormányfő. Erre példa a viszony a Nemzetközi Valutaalappal, amelyben egyértelművé kell tenni, hogy vele kölcsönszerződés született, és nem gazdaságpolitikai együttműködés. Orbán Viktor meghatározónak nevezte a közép-európai országok együttműködését, a nyugat–keleti helyett egy észak–déli politikai és gazdasági tengely kialakítását. A kormányfő szerint a térség országainak együtt és külön-külön is „kiegyezést” kell kötniük Oroszországgal, azonban minden olyan megoldás elfogadhatatlan, amely a nemzeti érdekeket alárendelné az együttműködésnek. A Magyar Hírlap értesülései szerint Orbán Viktor még az idén, várhatóan késő ősszel találkozik Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel. A Moszkvával való viszony javítását szorgalmazta a tanácskozáson vendégként felszólaló finn külügyminiszter is. Alexander Stubb szerint „Oroszország közülünk való”, a hidegháború véget ért.

Az EU–orosz viszonyról Stubb tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel, aki egyébként holnap Bukarestben részt vesz a román diplomaták hasonló összejövetelén.

---

A váltások ősze

„A külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, az elmúlt években ugyanis az a kép alakult ki az országról, hogy az elveszített presztízs országa” – mondta Martonyi János külügyminiszter. A jövőben a nagykövetek teljesítményét a többi között az alapján mérik, hogy a „Magyarországot becsmérlő hírekre” miként reagálnak. A „Magyarország barátai” hálózat kialakítását meghatározónak nevezte Orbán Viktor is. A miniszterelnök szerint a nagyköveteknek minden, az adott országra kiterjedő diplomáciai tevékenység irányítóinak kell lenniük, „ágazati sovinizmusnak” nincs helye. A Magyar Hírlap úgy tudja, a Külügyminisztérium szeptember közepén jelenti be, hogy mely országokból hívják haza a nagyköveteket, és kik lesznek az új misszióvezetők. Több kulcsfontosságú helyen, például Brüsszelben, Berlinben, Kijevben, Belgrádban és Moszkvában is váltás lesz. A cserék az év végéig lezajlanak.
(MTGY)

Hirdetés:
Külföldre utazik? Kössön utasbiztosítást: akár már napi 260 forinttól biztonságban lehet!
Utasbiztosítás kalkulátor