Magyar Hírlap online

2012. május 24., csütörtök, Eszter, Eliza
2012-02-09

„A legrosszabbon már túl vagyunk” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Magyarország tárgyalásai az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal „legkésőbb március elején” elkezdődhetnek

Magyarország le akarja zárni a vitát Brüsszellel – írta a Martonyi János külügyminiszterrel közölt interjúban a Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti lap. A tárcavezető és a nemzetközi sajtó arra számít, hogy Budapest hamarosan megegyezik az Európai Bizottsággal (EB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is.

Martonyi János szerint rövidesen megállapodunk Brüsszellel (Fotó: Horváth Péter Gyula)Nils Kreimeier, a Financial Times Deutschland (FTD) berlini tudósítója a Magyarország le akarja zárni a vitát Brüsszellel című írásának bevezetőjében azt emelte ki, hogy a kormány gyors megegyezésre törekszik az Európai Bizottsággal (EB).

A szerző szerint a magyar kormány a vitatott törvényekkel szembeni bírálatok áradatának apadására számít. „A legrosszabbon már túl vagyunk” – nyilatkozata a lapnak Martonyi János. A külügyminiszter hozzátette: „Egyes állásfoglalásokat akár sértegetésnek is lehet nevezni, és ezek számos szempontból túlságosan messzire mentek. Most azonban már a kijózanodás szakaszában vagyunk.”
Martonyi úgy véli, a kormány hamarosan megállapodásra jut az EB-vel a januárban megindított három kötelezettségszegési eljárás ügyében. A miniszter azt reméli, hogy a tárgyalások az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal „legkésőbb március elején” elkezdődhetnek.

Nils Kreimeier azt is megjegyezte, hogy a kétharmados parlamenti többség révén a Fidesz gyorsan módosíthatja a Brüsszelben kifogásolt törvényeket.

A Financial Times internetes kiadásában közölt elemzésében Ian Bremmer, az Eurasia Group nevű globális politikai-üzleti kockázatelemző csoport elnöke azt írta, hogy amióta a Fidesz 2010-ben elsöprő többségre tett szert, saját hosszú távú befolyásának bebetonozásával foglalkozik. Az Eurasia vezetője szerint az IMF/EU-program megerősíti Magyarország pénzügyi helyzetét, és megteremti azt a mechanizmust, amellyel az unió és a valutaalap felülvizsgálhatja a bizalmat csorbító gazdaságpolitikai és intézményi lépéseket.

A Handelsblatt című üzleti lapban Magyarország békülni akar a befektetőkkel címmel jelent meg beszámoló. A hangulatot mérő index alapján felállított rangsorban hazánk sereghajtó a 2004 óta az EU-hoz csatlakozott országok mezőnyében, az idén pedig további romlásra lehet számítani a felmérés szerint, amely rámutat, hogy a kilátások nem utolsósorban a magyar kormány vitatott gazdaságpolitikai intézkedései miatt borúsak. A kabinet azonban igyekszik jobb légkört teremteni – tette hozzá a szerző.

A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán Viktor miniszterelnök megvédte politikájának központi elemeit. A cikk szerzője felidézte a kormányfő keddi országértékelőjében elhangzott kijelentését, miszerint a különadók, bár „nem elegánsak”, elkerülhetetlenek voltak az ország gazdasági túléléséhez. Kitért arra is, hogy a miniszterelnök hangsúlyozta, a régi rendszerhez és módszerekhez való visszatérést elképzelhetetlennek tartja. A Le Monde című francia liberális napilap szerint a Közép-Európára jellemző populizmus álcája alatt egy Brüsszellel szembeni front van kialakulóban. Ezzel magyarázható, hogy a litván parlament vagy a mérsékelt konzervatív és nyíltan Európa-barát Donald Tusk lengyel miniszterelnök védelmébe vette a „bajkeverő” Orbán Viktort, akit „nem zavar különösebben, ha időnként figyelmen kívül hagy Európában szilárdan meggyökerezett demokratikus szokásokat”.

A kelet-európai országokban érződik „a szinte ösztönös akarat a társadalmi és politikai szuverenitás védelmére”. Ez megmagyarázható azzal a sajátos történelmi helyzettel, hogy amíg „Nyugat-Európa lépésről lépésre építette fel az uniót, addig a közép-európai és a balti államok a kommunizmus igája alatt nyögtek”.

A lengyel rádió honlapján Dariusz Kalan, a lengyel nemzetközi ügyek intézetének elemzője azt írja: „Magyarországon már vége a forradalomnak, Orbán pedig már véghezvitte legfontosabb terveit.” Véleménye szerint a miniszterelnök engedni fog az Európai Bizottság követeléseinek, mert ezzel „nem gyengíti pártja pozícióját, Magyarországnak pedig pénzre van szüksége”. Az elemző úgy látja, a hatalom jelentős konszolidálásának köszönhetően várhatóan a következő választásokat is a Fidesz nyeri meg.
MH-összeállítás

 


Belépés




| Regisztráció

Legolvasottabb cikkeink

Kígyótojás Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Vörös festék Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

A csatornaíró Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Lelepleződött Szekeres hazugsága Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Valótlanul állítja a volt miniszter, hogy jogosan használtak katonai eszközöket 2006 őszén

Közpénzek nélkül nincs baloldal? Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Orbán Viktor elvonná a pártok támogatását, az MSZP, a DK és az LMP ragaszkodik a jussához

Brüsszeli csábszó Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Aljas rémhírterjesztők Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A szocialista segéderők elindították a rágalomhadjáratot Orbán Viktor ellen

Balliberális torpedók Horthy hajójára Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Sűrűn dobálják a sarat a kormányzóra, de nem őt akarják valójában eltalálni. nyilván Brüsszel is érti már, ki a valódi célpont

„Ezt a kétharmadunk rovására csináljuk” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Balog Zoltán: európai léptékű értékvitát generáltunk

Hazatér a „székely apostol” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Tiszteletadás. Nyirő József Ünnepélyes újratemetésének részletes programja