Magyar Hírlap online

Sötét, vörös rózsacsokor szülinapra

Többször üzentek politikai körökből, hogy a napjaim meg vannak számlálva – Beszélgetés Kocsis Istvánnal, a BKV vezérigazgatójával

A főváros vezetésének valószínűleg nem állt érdekében az általa megtervezett, a BKV átláthatóságát szolgáló modell kialakítása – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Kocsis István, a BKV vezérigazgatója. Nem lepődött meg azon az értesülésünkön, hogy az MSZP befolyásos fővárosi politikusai, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes vagy Burány Sándor fővárosi elnök állhat a sztrájk kirobbantása mögött. Arról azonban tudomást szerzett, hogy egy korábbi sztrájkot a városvezetés tudtával szerveztek.



– Olyan hírek jutottak el a Magyar Hírlaphoz, hogy a sztrájk sokkal hamarabb véget érhetne, ha a rendőrségen nem kellene megjelenniük a BKV volt vezetőinek, munkatársainak. Hagyó Miklós (MSZP) volt főpolgármester-helyettes egykori szóvivője, Horváth Éva BKV-s fog­lalkoztatása kapcsán több embert kihallgattak, meggyanúsítottak, köztük az érintettet és Regő­czi Miklós volt kommunikációs vezérigazgató-helyettest is. Ha igaz ez az értesülés, valakinek az érdekeit sérti az ön tevékenysége, a visszaélések, a teljesítés nélküli szerződések miatt tett feljelentései.

– Örülök annak, hogy a hatóság komolyan foglalkozik a kérdéssel. Annak persze nem örülök, hogy ilyen ügyek keletkeztek korábban a BKV-nál. A feljelentéseket azért tettem, mert a szakapparátus feldolgozta az ügyeket, és alapos gyanút talált arra, hogy bűncselekmények történtek. Az elmúlt hetek történései arra utalnak, hogy megalapozott volt a munkánk.

– Horváth Évát egy hete hűtlen kezelés bűnsegédletével gyanúsították meg, kedden felerősödött a sztrájkolók elszántsága, majd újabb és újabb kifogásokat találtak a folytatásra. Nem gondolja, hogy nyilvánvaló az összefüggés Hagyó Miklós és a munkabeszüntetés között?

– Ilyen ismeretekkel nem rendelkezem. Úgy gondolom azonban, aki figyel, láthatja, milyen kapcsolatok alakulhattak ki a politika és az érdekképviseletek között. Ez a jövőben se lesz másképp. Azt érzékelem, a megegyezést jelentősen megnehezíti a szakszervezetek közötti mélyülő konfliktus. Ez azt is felveti, vajon jól működik-e az az intézményrendszer Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy a BKV Zrt.-nél 26 szakszervezet legyen. Nem tartom sem normálisnak, sem kezelhetőnek.

– Az feltételezhető, hogy a sztrájkban élen járó buszosszakszervezetek megszakították volna kapcsolatukat Hagyó Miklóssal és köreivel. Azok után, hogy folyosói pletykák szerint reprezentánsaik hatalmas csokor rózsával köszöntötték fel Horváth Évát a születésnapján.

– Erről nincs ismeretem, még nem dolgoztam a BKV-nál, amikor ez történhetett.

– Az köztudomású volt a sajtó berkeiben, hogy a buszosok aktív kapcsolatot tartanak fenn befolyásos fővárosi MSZP-s politikusokkal.

– Lehet, hogy így van, de ezt se cáfolni, se megerősíteni nem tudom. Olyan információk, hírek azonban keringenek az itt dolgozók között, hogy a 2008 tavaszán megtartott sztrájk a főváros egyes vezetőinek tudtával vagy esetleges kérésével jött létre.

– Most pedig vannak, akik tudni vélik, hogy Burány Sándor fővárosi MSZP-elnök üzenhetett a sztrájkolóknak, és a folytatásra ösztönözhette őket. A szocialista párthoz közel álló informátoraink szerint a munkabeszüntetés valódi célja az ön elmozdítása.

– Nem lep meg, hogy ilyen hírek előkerülnek. Amióta a BKV dolgát próbálom rendbe tenni, elég sok üzenetet kaptam, hogy a napjaim meg vannak számlálva. Nemcsak nekem adresszálták, néhány bizalmi munkatársamon keresztül is üzentek. Nagyon nagy hibát követnék el, ha mindig erre figyelnék a munka helyett. Inkább azzal foglalkozom, hogy a BKV-t stabil pályára állítsam, és hogy egy más struktúrában hatékonyabban működjön.

– Ha igaz ez a hír, és valóban érdekeltek szocialista vezetők a leváltásában, ellehetetlenítésében, az tulajdonképpen érthető. Elég sok kárt okozott a városüzemeltetést irányító fővárosi MSZP-nek azzal, hogy a rendőrséghez fordult a 2007-es és 2008-as gyanús tanácsadói szerződések, végkielégítések miatt.

– A BKV-nak is jelentős kárt okoztak azok az ügyek, amelyekben a feljelentéseket megtettem. Eddig 652 szerződést vizsgálunk át, hogy megállapítsuk, mennyiben voltak jogszerűek a kifizetések, teljesítések. A nyáron fogjuk befejezni a 2009 második fél évében kezdett átvilágítást.

– Az MSZP prominensei próbáltak nyomást gyakorolni önre? Nem hívták például raportra, hogy felelősségre vonják, eligazítsák? A múlt nyáron, amikor megkezdődtek a nyomozások, Burány Sándor és Stei­ner Pál frakcióvezető is felemelte szavát ön ellen.

– Nyomást nem gyakoroltak rám, nem mondták azt, hogy így vagy úgy lépjek. De ezt nem is tehették volna meg velem.

– Az azért feltűnő, hogy az MSZP budapesti vezetői, kormánytagjai közül senki sem szólalt meg a sztrájk miatt. Egyikük se mondja azt, fejezzék be, mert irreálisak a követelések. Eddig Bajnai Gordon reagált, akit megszólítottak a szakszervezetek.

– A politika a politikusok dolga. Az én feladatom az, hogy ne engedjem a régi útra visszatérni a BKV-t. Ennek a következményeivel szembesülünk ma is: a csődhelyzet felé tartott a vállalat. Ha a BKV ismét eljut idáig, egész biztosan újra szanálni kell a költségvetés pénzéből, mint 2002-ben. Azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy menetdíjbevételből ezt a színvonalú közszolgáltatást el tudja látni a BKV. Tavaly 51 milliárd forint menetdíjbevételt produkáltunk, míg a bérekre és járulékokra 61 milliárdot fizettünk ki. Az Európai Unió közösségi közlekedéssel kapcsolatos direktívája rögzíti, hogy a bevételekkel nem fedezett indokolt költséget a megrendelőnek kell kifizetnie. Én ennek az érvényesítését sürgetem. Megjegyzem, a BKV eléri azt a piaci szintet, amely a bevételek 25–50 százalékát a jegy- és bérletértékesítésből irányozza elő. A megoldást a törvényi szabályozás jelentené, ami leírja, kire milyen arányú teher hárul a BKV finanszírozásában. Az állam, az önkormányzat vagy a kettő együttes bevonásával működjön, netán gazdasági társaságok részvételével. Végre el kellene döntetni.

– Ehhez képest furcsán hat, hogy Demszky Gábor főpolgármester úgy címkézte a főváros által idén adott ötmilliárd forintos extratámogatást mint áldozatot. Olyan pénznek, amelyet a szociális, oktatási intézményektől kell elvonni, jóllehet a főváros mint megrendelő az elmúlt húsz évben egyszer sem fizetett működési támogatást a BKV-nak.

– Nem tudom megítélni, hogy a fővárosnak és a kormánynak a BKV finanszírozásáról szóló vitája hogyan rendezhető. Az kétségtelen, eltér az álláspontjuk arról, a főváros miért nem rendelkezik azzal a pénzzel, amelyből futná a kiegészítő támogatásra.

– Ma még meg lehet állítani a BKV csődbe jutását, vagy az új kormánynak szanálnia kell az adósságát?

– A decemberben a főváros és a kormány által aláírt szándéknyilatkozat alapján a BKV 2011 végéig nagyjából ötvenmilliárd forintos működésihiány-pótlást kap. Ez elég arra, hogy a cég a felszínen maradjon. Ez a két év lehetőséget ad arra, hogy végrehajtsuk a cég átszervezését, és elkezdjük az eszközök modernizációját. Az átláthatóságot azért is kell biztosítani, mert a már említett tételek, a bevételből nem finanszírozható költségek jogosságát majd indokolni kell.

– Ennek most nincs kontrollja?

– Ebben a struktúrában nem is lehet. Ki kell mutatni pontosan, hány utas, milyen eszközökkel, hogyan veszi igénybe a BKV szolgáltatá­sait, ehhez igazodik majd a BKV költségszerkezete. Az általam felvázolt holdingfelépítés szakágazatonként kü­lön felelősséggel ruházná fel az egyes működési területeket.

– Ez az átalakítás megmentené a BKV-t?

– Négy-öt milliárd forintot biztosan meg tudnánk takarítani. De félreértés ne essék, nincs olyan cégfelépítési varázslat, amellyel az évi harmincmil­liárdos deficit kezelhető volna.

– Az átláthatóság a pénzek cégen belüli nyomon követését szolgálná?

– Nem kizárólag. Attól még, hogy felszámoljuk a korrupciót, a pazarlásnak sokféle csatornája nyitva maradhat, ha az egész rendszer nem áttekinthető. Ma nem az. Nem tudjuk például megmondani, hogy a költséghatékonyság miben különbözik a busznál, a villamosnál, a metrónál vagy a HÉV-nél. Azért nem, mert minden egy kalapba kerül. Ez így kezelhetetlen, de ha önálló részvénytársaságok alakulnának, önálló üzleti tervekkel, költségvetéssel, akkor mindjárt más lenne a helyzet. Rögtön láthatóvá válna az is, hogy mekkora árkiegészítésre van szükség. Az altársaságokat összefogó központi holdingban már nem folyna üzleti tevékenység, csak stratégiai munka.

– Lehet, hogy az áttekinthetőséggel verte ki a biztosítékot a városházán. A főpolgármesteri kabinet tavaly, akkor még Hagyó Miklós részvételével, többször visszadobta a ter­veit.

– A holdingkoncepciómnak sok híve van, a vezérigazgatói pályázatomat ezzel nyertem meg. Rengeteg gratulációt kaptam. Kétségkívül igaz, hogy a fővárosban ezen a ponton elakadtunk, de a helyzet mára megváltozott.

– Valószínűleg nem állt érdekükben elfogadni.

– Így gondolom én is.

– A kormányváltástól várható, hogy megváltozik a BKV helyzete, finanszírozása?

– Mindenkinek az az érdeke, hogy a cég hosszú távú működőképessége biztosítva legyen. Ehhez a BKV struktúráját, finanszírozását új alapokra kell helyezni. Emellett nem lehet tovább halogatni az eszközök, a járműpark megújítását. A BKV belső eladósodottsága hárommilliárd euró, ami az elmúlt tíz évben halmozódott fel. Ha nem indítunk egy reorganizá­ciós programot, a buszokat hamarosan még karbantartással se tudjuk életben tartani.

– Számításaink szerint a buszos­szakszervezetek már csak a karácsonyi 45 ezer forintos pulykapénz feléért küzdenek. A menedzsment hatról nyolcezer forintra emelte a havi étkezési utalványok értékét, tehát éves szinten plusz 24 ezer forintért biztosít étkezési utalványokat. A sztrájkolók által követelt, az egészségbiztosítási és nyugdíjpénztári hozzájárulás további két százalékát is odaadja két részletben szigorú gazdálkodás mellett.

– A 45 ezer forintos étkezési utalványok sosem voltak rögzítve a kollektív szerződésben. Az érdekképviseletek azt mondják, maradjon hatezer forint az étkezési utalvány, de kapják meg továbbra is a 45 ezer forintnyi év végi utalványt. A BKV-nak ez 350 millió forintjába kerül, a vállalt plusz kétszázalékos hozzájárulásokkal együtt 2,3 milliárd forintba. Arra azért felhívom a figyelmet, hogy amikor vállaltam a szakszervezeteknek, hogy a bérekből kigazdálkodom a plusz két-két százalékhoz az 1,6 milliárd forintot, rögtön azt mondták, rendben, de tegyük be a kollektív szerződésbe, amit viszont mi a bértárgyaláson kívánunk rendezni. Ha nem ezt tennénk, egy jó nagy követ akasztanánk a következő városvezetés és kormány nyakába.