Magyar Hírlap online

Pintér Sándor: Nem ismerek tabutémát

"Egyetlen egészséges ember se kapjon szociális segélyt munkavégzés nélkül"

A közrend területén nem ismerek tabut – mondta a lapunknak adott interjúban Pintér Sándor belügyminiszter. Kijelentette: mindent elkövet, hogy Magyarország élhető, békésebb és gazdagabb ország legyen. – A munkát megvető réteget munkára szoktatjuk, a közterületeket megtisztítjuk a koldusoktól és az ország hangulatát rontó személyektől, de úgy, hogy ők is lehetőséget kapjanak az élettől – fogalmazott. Elárulta azt is, már javában folyik a titkosszolgálatok átvilágítása és nem az UD-ügy az egyetlen, amelyben politikai célokra használták fel a szolgálatokat.



– Vasakaratú, vasfegyelmet tartó emberként rajzolta meg önt a sajtó. Nem látom, hogy ki lenne kopva a szőnyeg széle…

– Röviden annyit mondok, hogy rend van nálunk.

– Átveszik a vadászpuskát a bűnözőktől? A rendőrgyilkos elfogásáról készült videofelvételt például sokan úgy kommentálták, hogy fontosabb volt a gázoló megitatása, mint az intézkedő kollégáik biztonsága.

– Az előzetes megállapításaink szerint az autós üldözésnél és az elfogásnál is szakszerűen jártak el a rendőrök. A videón jól látható, hogy előzőleg megbilincselték az elkövetőt, és a motozása közben az élettársa vitte neki a vizet, már az után, hogy a hölgyet is ellenőrizték. Egyébként nem megkínozni akarjuk a bűnözőket, hanem elfogni és bíróság elé állítani.

– Az ön előterjesztésére a parlament egy sor olyan intézkedést fogadott el, amelyeknek korábban a töredékéért is kiátkozta volna önöket a közéletből a balliberális véleményelit, sőt egyenesen Strasbourgig futottak volna a panaszaikkal. Mi az oka annak, hogy most szó nélkül lenyelték a szabálysértők lecsukásáról, a börtönök újranyitásáról vagy a három csapás elvéről szóló döntéseket?

– Ezek az intézkedések nem az ő bosszantásukra, hanem azért születtek, mert az országban felborult a rend, falvak sokaságában megszűnt a békés életmód lehetősége. Elhatároztuk, hogy rendet teszünk, ennek az egyik eszköze, hogy újranyitjuk a börtönöket, amelyeket egy rossz propaganda okán csuktak be. A másik, hogy olyan embert nem érdemes pénzbírsággal sújtani, aki nem tud fizetni, vagy azért lop újra, hogy befizethesse azt. Ezután a nevelésre fordítjuk a hangsúlyt, így aki szabályt sértett, nem rohangál majd szabadon, hanem elgondolkodik a zárkában a helyes életformáról. A lényeg, hogy ezeket az embereket becsületre, munkára szoktassuk. Gondolkodunk azon is, hogy a zárt nevelőintézeteket, amelyekből már csak kettő maradt, miként lehetne újranyitni.

– A liberálisok szerint bizonyítható, hogy nem csökken a bűncselekmények száma a keményebb büntetésektől.

– Ezzel szemben egy sor nemzetközi példa bizonyítja, hogy az erős kéz politikája nagyon is hatékony.

– Arról is beszélt, hogy ledolgozhatnák a bűnözők az általuk okozott kárt vagy a börtönben tartásuk költségeit. Ez miként működne?

– Az ellenzék egyik fő érve az elzárások ellen, hogy a börtön sokba kerül az államnak. Én meg azt gondolom, hogy ha a fogva tartottak majd munkát végeznek, akkor el tudják tartani magukat és a nevelőiket. Sőt még az államnak is hasznot hajthatnak. Ezért a rabok napirendjét úgy kell megszabni, hogy ne kerüljenek fejenként és évente öt-hatszázezer forintba az adófizetőknek. A másik kérdés, hogy azt is gondolom, egyetlen egészséges, munkaképes ember se kapjon szociális segélyt munkavégzés nélkül. Miért tartanának el az adófizetők tömegnyi munkaképes embert? Terveim szerint jövőre már ebben a szellemben fog működni a segélyezés.

– Az ellenzék szerint nem érkezett meg az ön által megígért 3500 új rendőr az utcákra. Hol lehet találkozni velük, és valóban újonnan felvett kollégákról van-e szó?

– Egyelőre többségében régi kollégákról van szó, akik vagy túlmunkával vagy új feladatkörbe helyezve kerültek utcai szolgálatra. Tessék megkérdezni például a borsodi falvakban, hogy találkoztak-e az odavezényelt rendőrökkel, mert azt gondolom, és a polgármesterek nekem címzett köszönő levelei is azt igazolják, hogy nagyon is látható a változás. Van, ahol hosszú idő óta most találkoztak először rendőrrel, aki mindjárt el is igazította a feleket egy kocsmai verekedésnél.

– Újságíróként azt tapasztaltam az elmúlt tizenkét évben, hogy a súlyos gazdasági visszaélések, szövevényes korrupciós ügyek nagy többségét képtelen kivizsgálni a rendőrség. Ha a gazdaságot rablók uralják, akkor fejlődés sem lesz az országban. Mit tud ígérni a tisztességes vállalkozóknak?

– Megkezdtük a legnagyobb gazdasági ügyek aktáinak a leporolását, megnézzük, hogy megfelelően jártak-e el a múltban. A gond, hogy ezekhez a nyomozásokhoz hatalmas szakértői háttérre van szükség, és ezek a szövevényes ügyek, hiába botrányosak, sokszor a törvényesség határán mozognak. Mi pedig csak azokkal foglalkozhatunk, amelyeket a törvény is üldöz.

– Eddig mintha a hatóságok fordítva ültek volna a lovon. Nem azt nézték, hogy például egy állami tisztviselő elbukta-e a rá bízott vagyont, hanem a szobányi papírhalmokat kezdték el böngészni, amíg meg nem unták. Nem lehetne életszerűbben hozzáállni az ilyen ügyekhez?

– Olyan emberek vették át a rendőrség irányítását, akik kézbe veszik ezeket az ügyeket, és hatékonyabb módszereket alkalmaznak. Reményeim szerint az eredmény a bírósági ítéletekben tükröződik majd.

– Érdemes lesz-e feljelentést tennie annak a kis- vagy középvállalkozónak, akit nagyon jellemző módon nem fizet ki a huszadik cégét szándékosan bedöntő megrendelője, aki már akkor is tudta, hogy nem fog fizetni, amikor kezet adott az üzletre?

– Bár nagyon nehéz bizonyítani, hogy valaki eleve úgy állt hozzá, hogy nem is fog majd fizetni, egy biztos: az a vállalkozó, akinek van elrejtett pénze, és mégsem fizet, a rendőrségi fogdán fogja végezni. A húsz céggel egyébként lebecsüli ezeket a szélhámosokat, sajnos találtunk olyan esetet az ügyek átvilágításánál, ahol egy tulajdonos négyszáz céget jelentett be egyetlen címre.

– Az UD Zrt.-hez fűződő megfigyelési botrány világos bizonyítéka annak, hogy Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György politikai ellenfelei lejáratására használta fel a titkosszolgálatokat. És ez nyilván csak a hab a tortán. A gyurcsányizmus évei alatt ezer jele volt, hogy manipulálják a közéletet. Megtudjuk majd, hogy kik voltak a végrehajtók?

– Akik ezekben az akciókban részt vettek, nem várták meg az érkezésünket, hanem leszereltek. Ez nem jelenti, hogy nem vizsgáljuk ki a tetteiket, a titkosszolgálatok teljes átvilágítása jelenleg is folyik, ezután természetesen elmondjuk, hogy milyen törvénytelenségek történtek még. Egyelőre csak annyit árulhatok el, hogy nem az UD-ügy az egyetlen ilyen eset.

– Hadd segítsek. Milyen következménye lesz például annak, ha kiderül, hogy 2006 szeptemberében, az őszödi beszéd kiszivárgása utáni napokban, szándékos manipuláció volt, amikor Szilvásy azt mondta Kövér Lászlónak, hogy a szolgálat jelentése alapján terrortámadás fenyegeti a Fidesz választási nagygyűlését, amiért azt végül le kellett fújni.

– Nyilván ha volt ilyen manipuláció, azt igyekeztek leplezni, adott esetben az említett jelentések is biztosan elkészültek. A titkosszolgálatok igen kifinomult eszközökkel dolgoznak.

– Akár önt is meg tudják vezetni?

– Miután végrehajtottam a kellő személycseréket, ezt teljességgel kizártnak tartom. Ha pedig valóban történt manipuláció 2006 őszén, akkor azt felderítjük, és a következmények sem maradnak el.

– Folytatják a tabudöntögetést az őszi törvényhozási szezonban is?

– A közrend és a közbiztonság területén nem ismerek tabut. Mindent elkövetek, hogy Magyarország élhető, békésebb és gazdagabb ország legyen, ehhez pedig rendre van szükség. Az új jogszabályok előkészítése folyik. A munkát megvető réteget munkára fogjuk szoktatni, a közterületeket megtisztítjuk a koldusoktól és az ország hangulatát rontó személyektől, de úgy, hogy ők is munkát, lehetőséget kapjanak az élettől.

– Egyetért-e azzal, hogy az ’56-os forradalom ötvenedik évfordulóján Budapesten azért szabadult el a pokol, mert a rendőrséget felmentették a törvények betartása alól?

– A tévészékház ostromakor és 2006. október 23-án a rendőrségi intézkedéssorozat szakszerűtlen volt. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy rendőrség által védett objektumot el lehessen foglalni, mint ahogyan azt is, hogy egy ünneplő tömeget ilyen módszerekkel le lehessen rohanni, és a randalírozókat össze lehessen keverni velük. Mindezt most egy alapos vizsgálat felderíti, amely majd megnevezi a felelősöket is.

– Ön szerint helyesen hívja-e rendőrterrornak a köznyelv a 2006 őszén történteket?

– Az az év is 365 napból állt, és abból két napon két rendőri fellépést nevezhetünk kifejezetten elhibázottnak. Azokon is csak a rendőrség egy része volt ott, a többség akkor is tisztességesen, becsülettel szolgált.

– A rendőrök nagyobb hatalmat, több támogatást kapnak most a bűnüldözéshez. Elvárja-e, hogy még szigorúbban ügyeljenek a rájuk vonatkozó törvények betartására is?

– Maximálisan elvárom. Most dolgozunk a rendőri képzés teljes felülvizsgálatán és átalakításán, hogy minden kolléga szakszerűen végezze a munkáját. A panaszokat is sokkal komolyabban vesszük.

– Jelentett-e kockázatot az elmúlt években, hogy a rendőri hatalmat kiszervezték, és ünnepségeken, delegációk fogadásán például az In-Kal Security a rendőrségéhez megtévesztésig hasonló egyenruhát viselő tagjai szolgáltak vagy éppen motozták az embereket?

– Az állam főhatalmát minden területen biztosítani kell, a központi rendezvények felügyeletét a köztársasági őrezrednek és a rendőrségnek kell ellátnia. Ez nem jelenti azt, hogy például egyes nagy rendezvényeken, a külföldön is megszokott módon, szigorúan az állami szervek közvetlen irányítása alá vonva ne segíthetnének be egyes civil biztonsági szolgálatok.

– A Magyar Gárdával kapcsolatban is arra hivatkoznak, hogy a főhatalmat az államnak kell gyakorolnia. Orbán Viktor azt mondta, hogy a törvényes rend védelme kizárólag az állami szervek feladata, nincs szükség magánkezdeményezésekre. A pol­gárőrség akkor hova tartozik?

– Az állampolgári támogatásra, az információkra és a tevőleges segítségre óriási szüksége van a rendőrségnek. Természetesen nem szeretnénk útjába állni az állampolgárok önvédelmi szervezeteinek sem. Nem rejtettem véka alá azonban a gárdát létrehozók előtt sem, hogy amíg belügyminiszter vagyok, az ilyen félkatonai szervezeteket nem fogom eltűrni.

– A korábbi és a mostani belügyminisztersége között nagy különbség, hogy az önkormányzati fejlesztési pénzekkel most nem ön, hanem más tárcavezetők rendelkeznek. Azért érdemes még önnél lobbizniuk a polgármestereknek?

– Az állandó támogatások továbbra is nálunk vannak, ahogyan a vis maior keret és egy sor más jelentős tétel is. Már fel is vettem a kapcsolatot az összes önkormányzati szövetséggel. A lobbizásra túl nagy lehetőséget ugyanakkor nem adok. Én a tények embere vagyok, az olyan megállapodásokat szeretem, amelyek igazságosak, és amelyeknek a végén mindenki – beleértve az ország lakosságát is – úgy érezheti, hogy nyert.