Magyar Hírlap online

Gyurcsány mindent tudott Sukoróról

Papcsák ferenc több kétes szerződést vizsgál

Az előző kormány nem bocsátotta az igazságszolgáltatás rendelkezésére a különböző kormányzati visszaélések teljes okirati anyagát, illetve fontos információkat hallgattak el a nyomozók elől – mondta el lapunknak Papcsák Ferenc elszámoltatásért felelős kormánybiztos. Papcsák, aki a XIV. kerület fideszes polgármesterjelöltje, arról is beszélt, Zuglóból fiatal, energikus, tettre kész városrészt akar felépíteni.

– Mikor lesznek kézzelfogható eredmények az elszámoltatásban?
– Már az nagy eredmény, hogy folyamatos rendőrségi és ügyészségi kihallgatások zajlanak a különböző ügyekben. Az előzetes letartóztatások is azt bizonyítják, hogy a Fidesz hatékony ellenzéki, feltáró munkát végzett az előző években. Az új kormány kiemelt programelemként kezeli az elszámoltatást és a korrupcióellenes küzdelmet. A miniszterelnöki megbízottakon és a miniszteri biztosokon kívül az egyedi tranzakciókhoz kapcsolódó ügyekben minden tárcánál referensek dolgoznak a feltáráson. Most végre testközelből láthatjuk, vizsgálhatjuk át azokat a szerződéseket, amelyeket az elmúlt nyolc évben kötöttek. A Magyar Fejlesztési Bank portfóliójába tartozó cégeknél több mint száz külsős szerződést bontottunk fel. Ennek eredményeképp milliárdos megtakarítást értünk el.

– A sukorói kaszinóberuházás kapcsán egyre többször merül fel Gyur­csány Ferenc volt kormányfő esetleges érintettsége. A vizsgálatok mit bizonyí­tanak?
– Nem az én dolgom az igazságszolgáltatás, de az egyértelmű, hogy a volt kormányfő politikai felelősségén túl esetleg másféle felelősség is terhelheti. A sukorói ügyben tanúként már kihallgatták Gyurcsányt és Bajnai Gordont is. A számomra rendelkezésre álló anyagok azt bizonyítják, hogy Gyurcsány a tranzakció minden mozdulatáról tudott, személyesen is odahatott, hogy ezt a programot végrehajtsák. Ez mindenképp megállapítható, hiszen okiratok, a tárgyalások jegyzőkönyvei, feljegyzései ezt bizonyítják. Az is egyértelműnek látszik a levelezésekből, hogy Bajnai Gordon is személyesen kontrollálta a történéseket, hiszen ő volt a kapcsolattartó a kormány és az izraeli befektető között. De a Budapest Airport és a Malév magánosítását sem hajthatták végre a kormány nélkül. A légitársaság eladásakor a piacról több ajánlat is érkezett, de az látszott, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter és a kormány politikai nyomást gyakorolt az akkori ÁPV Rt.-re, hogy a vevőket kiválasszák. Először sikerült ellenállni ennek a nyomásnak, aztán már nem. A kormány, a Budapest Airport és a Malév igazgatósági tagjai és vezetői, személyi kapcsolataikon keresztül megoldották a problémát, az állam eladta a két céget. Ezek az összefonódások azt mutatják, hogy Gyurcsány Ferencet különösen foglalkoztatta a nemzeti légitársaság magánosítása. Az orosz elnökkel is tárgyalt erről.

– Az autópálya-építéseket szerződéseit is megvizsgálják?
– Elsősorban azokat a szerződéseket tekintjük át, amelyekben az államnak még fennálló kötelezettsége van, vagy a későbbiekben lehet. Ilyen az M6-os autópálya PPP-konstrukciós építése. Összességében 430 millió eurós projektről van szó. Az államnak évente durván százmilliárd forintot kell rendelkezési állási díjként lekötnie arra, hogy az autópálya szolgáltatási díját kifizessük. A felesleges hidak és autópálya-műtárgyak, és a nem megfelelő műszaki állapot – az első esőzés kimosta az út alapját – miatt is vizsgálatra van szükség. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium apparátusának bevonásával műszakilag és pénzügyileg is átvilágítjuk az építkezést.

– Hogyan állnak a különböző állami ingatlanok értékesítésének kérdésével?
– Megkezdődött a moszkvai kereskedelmi központ, a Magyar Posta központjának és a MÁV-székház ügyének vizsgálata. Azokat a szerződéseket is górcső alá vettük, amelyeknek köszönhetően az állam cégei jelentős összegért, a piaci áron felül bérelnek maguknak székházat. Eközben sokkal olcsóbb ingatlanok is vannak Budapesten, vagy épp az adott cégnek nem kellett volna eladnia a régi épületét, sokkal inkább megérte volna azt használnia.

– Mi a helyzet az MTV Bojtár utcai székházával?
– Havonta egymillió euró, tehát 270–280 milliós bérleti díjat fizet az új MTV-székházért a magyar állam. Ez évente több mint hárommilliárd forintot jelent. A PPP-konstrukció szerint negyven évig kell ezt a díjat fizetni, és ezután sem kerül a magyar állam tulajdonába az épület. Ez nonszensz, hiszen több mint 120 milliárdot fizetünk ki így egy tévészékházért! Ha az állam érvényesíteni akarta volna érdekeit, inkább egy lízingszerződést köt a beruházóval, hogy valamikor maradványértéken megszerezhesse az ingatlant. Sajnos ehhez az MTV-szerződéshez azért nem tudunk hozzáférni, mert az új médiafelügyelet még nem állt fel. Ha elkezdik a munkát, felülvizsgáljuk ezt is.

– Az MTV-vel az egykor Bajnai Gordon vezette Wallis cégcsoport vállalkozása állapodott meg az új székházról. A volt kormányközeli cégeket milyen módon vizsgálják?
– Az előző, szocialista kabinetek alatt egy jól körülhatárolt cégháló szerezte meg az állami beruházásokat, szerződött különféle tevékenységekre a kormánnyal és az állami cégekkel. Ezért is kértem a Nemzeti Vagyonkezelőt arra, hogy nyilatkozzon: az előző kormány alatti időszakban szerződött-e azzal a nyolcvanöt céggel, amelyek kivételezett helyzetben voltak. Ezek között természetesen vannak, amelyek tisztességesen dolgoztak, de a kedvezményezett kör – amely több mint nyolcvanöt cég – nagy hányadára nem ez volt a jellemző. Fontos elmondani, hogy nyolc év kormányzati munkáját kell áttekinteni. Csak példaként mondom el: egyetlen ügy, a LEADER-agrártámogatások kapcsán negyvenkétezer oldal anyagról van szó.

– A LEADER-program is politikai pénznyelőként funkcionált?
– Az teljesen egyértelmű, hogy ez a szocialista vidéki politikai lobbi játékszere volt. Azt még nem tudjuk, hogy történt-e bűncselekmény. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2009-ben megállapította, hogy 360 millió forintos támogatással nem tudtak elszámolni. A Fidesz-frakció kétszer is a legfőbb ügyészhez fordult az ügyben, eredménytelenül. A Kehi-jelentés alapján az már most kijelenthető, valami bűzlik az elszámolásokkal, úgyhogy ezt az ügyet is kivizsgáljuk.

– Mikor neveznek meg személyi felelősöket ezekben az ügyekben?
– Ez nem az én hatásköröm, én a minisztériumok elszámoltatási koordinációjáért és a jogalkotási javaslatok megtételéért vagyok felelős. A jelenlegi állami szervezetrendszer rendelkezik azzal az ellenőri hálózattal, amely a felelősöket megnevezi, a feljelentéseket pedig azoknak a tárcáknak kell megtenniük, amelyeket az elmúlt nyolc évben megkárosítottak. A munkában a Kehi is részt vesz, amelynek új vezetőjével szoros munkakapcsolatban állok. Kormányra kerülve azt tapasztaljuk, hogy az előző kormány nem bocsátotta az igazságszolgáltatás rendelkezésére a teljes okirati anyagot, illetve fontos információkat elhallgattak a nyomozók elől. A hatóság vezetője több ügyben is engem keresett meg, hogy nézzünk utána ezeknek, mert több releváns információt eddig hiába kértek, nem kapták meg. Az előző kormány apparátusa tehát hátráltatta az ügyek kivizsgálását, ami már önmagában is bűncselekménynek minősülhet.

– Milyen parlamenti döntések születtek az elszámoltatással kapcsolatban?
– A jogszabályalkotáskor lecsökkentettük az önkormányzati és a parlamenti képviselők létszámát. A tiszteletdíjak rendszeréhez is hozzá kell majd nyúlni, de a pártfinanszírozás rendszere sem maradhat érintetlenül. Meghatároztuk az állami cégek vezetőinek fizetési maximumát, így kiszűrjük azokat a szerencselovagokat, akik csak a nagy összegű fizetésekért voltak hajlandók a közszolgálatba állni. Megszüntettük a nagyarányú végkielégítések rendszerét is. Megkezdődött az a törvény-előkészítő munka is, amely a közpénzek elköltésének átláthatóságát szabályozza majd. Ez a jogszabálycsomag már az ősszel a parlament elé kerül. Megakadályozzuk, hogy az ilyen átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, a hazai adózás elől menekülő, különféle szigetországokban, adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégek a közpénzek közelében feltűnjenek. Törvényben zárjuk ki ennek lehetőségét. Ennek a jogszabályi előkészítése is folyamatban van.

– Ön a Fidesz zuglói polgármesterjelöltje. A XIV. kerületben is lesz elszámoltatás?
– Zugló hasonló szervezeti, cégstruktúrát alakított ki, mint a Demszky Gábor vezette főváros. Csak példaként említem a VII. kerületi ingatlanpanama egyik előzetesben ülő gyanúsítottjának, Gál Györgynek a zuglói tanácsadói alkalmazását. Tiszta vizet kell önteni a pohárba: egy új, tisztakezű, a kerület fejlesztését célul kitűző városvezetésre van szükség. A Fidesz–KDNP csapatában tapasztalt helyi politikusok és többdiplomás fiatalok is vannak. Mindannyian patrióták. Egy fiatal, energikus, tettre kész városrészt akarunk felépíteni, ahol az emberek megfelelő, rendezett környezetben, biztonságban élhetnek. A költségvetést szakértőink átvizsgálják, a pazarlást megszüntetjük. A háttércsapatom már most kidolgozza a közbiztonsági, közlekedési csomagot, egy valódi zuglói városközpontot építünk fel. Így, ha megnyerem a választást, már az első napon megkezdhetjük a munkát, ugyanis Zuglónak nincs ideje várni.