Magyar Hírlap online

Aki nem megy szavazni, a szocialistákat támogatja

„A Fidesz csak úgy tud győzni, ha minden szavazója ott lesz a választási urnánál, és leadja voksát” – mondta lapunknak Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Szerinte egyetlen egyéni választókerületről sem lehet kijelenteni azt, hogy munka nélkül meg tudná nyerni a Fidesz. A politikus beszélt négy kormánystruktúra-változatukról is: az egyik szerint tíznél kevesebb tárca maradna. A csúcsminisztériumi va­riáción kívül egyebek mellett számolnak az 1998 és 2002 közötti kormányszerkezettel, de ha az ország olyan helyzetbe kerül, hogy a stabilitás a legfontosabb, a mostani struktúra maradna.

Navracsics Tibor: A minisztériumok szétestek, nincs összhang. A Fidesz visszatérne a 2002 előtti kormányzati hagyományokhoz (fotó: Horváth Péter Gyula) 

– Sok találgatást lehet olvasni a leendő Fidesz-kabinet szerkezetéről. Milyen lesz az önök kormánystruktúrája?
– Először is meg kell határoznunk a kormányzati célokat, amit a struktúrának szolgálnia kell. A szerkezet nem cél, hanem eszköz. A Gyurcsány-kormány idején találkozhattunk azzal a gyakorlattal, hogy csak azért hoztak létre kevesebb minisztériumot, hogy elmondhassák: kisebb lett az állam. Önmagában persze ez sem volt igaz. Kormányzati célok hiányában Gyurcsányék módszere teljes káoszhoz vezetett.

–   Az önök célja mi lesz?
–   Az új kormányzati szerkezet, a közigazgatás és a politikai szféra is egy erős Magyarország felépítését hivatott szolgálni. Az állam és a kormányzat ma mind a piaci szereplőknek, mind az állampolgároknak csak terhet jelent, nem segítséget. Több kormányszerkezeti változattal készülünk, mindezeket az utolsó pillanatig fenn kell tartanunk. A legtöbb újdonságot az a variáció tartalmazza, amelyben kevesebb minisztériummal számolunk. Reményeink szerint ez tíznél kevesebb tárcát jelentene.

– Ez már önmagában hatékonyabb államot eredményezne?
– Nem, mert a hatékony állam eléréséhez jól működő köztisztviselői karra, hatékony politikai döntéshozatalra is szükség van. Emellett természetesen elengedhetetlen számos olyan intézkedés, amellyel a magyar államot takarékossá tesszük.

– Csúcsminisztériumok felállítása is felvetődött. Sokan attól tartanak, hogy ezzel több fontos terület is miniszter nélkül marad. Hogyan képzeljük ezt el: a csúcsminisztériumok államtitkárai vehetik át a szakpolitikai irányítást?
– Már Gyurcsányék is csúcsminisztériumnak nevezték a szörnyszülött Igazságügyi és Rendészeti Miniszté­riumot. Ennek az inflálódott, lejáratott „csúcsminisztérium” kifejezésnek vissza kell adni a becsületét. Ugyanis ez az angolszász országokban és Franciaországban is működő struktúra. Ugyanígy az államtitkár elnevezésnek sincs manapság semmilyen rangja. Mi azt szeretnénk, hogy ez a poszt ismét fajsúlyossá, fontos politikai szereplővé válna, az államtitkár a szakpolitikai terület valódi irányítója lenne. A csúcsminisztérium vezetője a jelenleginél nagyobb területeket fogna össze, sokkal inkább koordináló szereppel. Ez kormányzati érdeket közvetítő munkát jelentene, az államtitkárok pedig az egyes szakpolitikai területeket irányítanák.

– Visszaállítanák a közigazgatási államtitkári pozíciót is?
– Igen. 1990 és 2006 között – miközben sok kritika érte a közigazgatási államtitkárokat – ez a tisztség a közigazgatás pártsemlegességének garanciája volt. Tehát nem véletlenül szüntette meg ezt a pozíciót 2006 után a Gyurcsány-kormány. Ezt követően ugyanis szabályosan megszállták a közigazgatást a politikai kinevezettek. Mi vissza szeretnénk adni a közigazgatás rangját azzal, hogy újra biztosítjuk a közigazgatási életpályát. A közigazgatási államtitkár az adott minisztériumban újra a szakmaiságot testesíti majd meg.

– A csúcsminisztériumokon kívül milyen struktúrákban gondolkodnak még?
– Van egy olyan változatunk, amelyben a jelenlegi szerkezet folytatása szerepel. Ezzel arra az eshetőségre készülünk, ha a tavasszal olyan állapotok alakulnak ki az országban, amikor önmagában a stabilitás iránti igény felülír mindent. Ebben az esetben az állam átalakításával kapcsolatos feladatokat el kell halasztanunk.

– Mi a harmadik és a negyedik változat?
– Van egy olyan variáció, amely az előzőtől nem tér el sokban: a mostani kormányszerkezet maradna, csak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot szüntetnénk meg, és újra létrehoznánk a Belügyminisztériumot. Ennek megszüntetése volt a legnagyobb kormányzati fiaskó az előző években. Számolunk azzal a variációval is, hogy az 1998 és 2002 közötti kormányzati szerkezetet honosítjuk meg újra.

– A balliberális sajtó két dologtól fél egyszerre, ha a Fidesz hatalomra kerülése kerül szóba: megerősödhet a miniszterelnöki, de a köztársasági elnöki pozíció is. Persze az egyik kizárja a másikat, de ez nekik nem okoz gondot. A Fidesz valójában miben gondolkodik?
– A parlamentarizmusban. A jelenlegi közjogi berendezkedést alapjaiban nem akarjuk megváltoztatni. Ugyanakkor a tény az, hogy a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány szétverte a magyar kormányzati politikát. Most nehezen beszélhetünk egységes kormányzati érdekről és cselekvésről. A minisztériumok szétestek, szakpolitikai irányultságukat nem nagyon lehet felfedezni, nincs kormányzati összhang. Ilyen értelemben visszatérnénk a 2002 előtti magyar kormányzati hagyományokhoz. Elengedhetetlen ugyanis a koordináció, csak ezzel vezethetjük ki az országot a jelenlegi válságos időszakból, amelynek egyébként egyik előidézője az állam, a kormányzati politika legyengítése és szétesése volt.

– Hogyan tudják orvosolni, hogy a szocialista kormányok megszállták a független intézményeket is?
– A Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alkotmányos státusának megerősítése a Fidesz célja. A válság azt bizonyította, hogy ezek az ellenőrző szervezetek nem jól működtek, vagy nem rendelkeztek azokkal az erős jogosítványokkal, amelyekkel a visszaéléseket megakadályozhatták volna. Ezek a független állami szervezetek korábban rendelkeztek ezekkel a garanciákkal, és megfelelő szakemberek álltak az élükön. A szocialisták szisztematikusan szétverték az intézményeket: a PSZÁF esetében még törvényt is módosítottak azért, hogy leváltsák az elnökét. Ugyancsak törvényellenesen távolították el a KSH vezetőit, akiket aztán a bíróság vissza is helyezett pozíciójukba.

– Tud-e arról, hogy ön a Fidesz kancelláriaminiszter-jelöltje?
– Az újságban én is olvastam ezt, de ennek nem tulajdonítok nagy jelentőséget. Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel, jelenlegi feladataim teljesítésére összpontosítok.

– Ön szerint a 176-ból hány egyéni körzetben kell nyernie a Fidesznek ahhoz, hogy kétharmados eredményt érjenek el?
– Egyetlen egyéni választókerületről sem lehet azt kijelenteni, hogy munka nélkül meg tudnánk nyerni. Így a legbiztosabbnak tűnő fideszes választókerületben is teljes erőbedobással kell küzdeni. Ha másért nem, hát azért, hogy azok a választópolgárok, akik most azt üzenik nekünk, bíznak bennünk, helyesnek érezzék ezt a döntésüket a választások napján és a következő időszakban is. Ezért a bizalomért keményen meg kell dolgozni. Minden választókerületet meg kell nyernünk ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egy nagyarányú választási győzelemhez.

– Nem érzi veszélyesnek, hogy az egész közvéleményt arra hangolja a média és már az MSZP is, hogy biztos az önök választási győzelme?
– Mindez a választók „elaltatását” célozza. Azért is harsogják ezt a véleményt úton-útfélen, hogy megkíméljék magukat egy hatalmas tavaszi bukástól. A másik céljuk, hogy a Fidesz szavazói szemében tét nélkülivé tegyék a választásokat. 1990 óta még soha nem volt ilyen jó esélyünk arra, hogy megnyerjük a választásokat, de a voksolás még előttünk van. A sikerért rengeteget kell dolgoznunk. Azt is tudatosítani kell a szavazóinkban, hogy aki nem megy el választani, valójában a szocialistákat támogatja. A Fidesz csak úgy tud győzni, ha minden szavazója ott lesz a választási urnánál, és leadja voksát.

– A mostani közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, a tavasszal teljesen átalakulhat a magyar pártszerkezet. Ez milyen változásokat jelenthet az országnak?
– Ha a Fidesz felhatalmazást kap a kormányzásra, nem a politikai oldalak, hanem a nemzet érdekében fog cselekedni, ami pedig az erős ország kialakítását jelenti. Hogy a pártszerkezet hogyan módosul, nem tudjuk, de az ellenzékbe szorult pártok között kialakulhat egy valódi rivalizálás. Ennek az lesz a tétje, hogy ki lesz az erősebb ellenzéki erő.

– Mi lehet az MSZP és a Jobbik közös versengési nevezője?
– Az, hogy melyikük ellenzi jobban a Fidesz-kormány terveit, cél­jait, politikáját. Az új kabinet éles támadásoknak lesz kitéve, de ez csak erősebbé teszi azt a meggyőződésünket, hogy nem az MSZP vagy a Jobbik, hanem a választópolgárok rokonszenvét kell elnyernünk a kormányzati politikánkkal. Az új kormány erejét az jelentheti majd a támadásokkal szemben, ha jól végzi a feladatát. A választók megérezhetik, hogy a kormány valóban az ő érdekeiket szolgálja, és Magyarország végre elindulhat a gyarapodás útján.