Magyar Hírlap online

Vegyes vágott

Por és hamu

Vasdiploma, aranylakodalom

Őszintén szólva, ezt a vasdiplomát nem nagyon értettem, hogyan kerül a gyémánt helyére. Anyukám „Ez a szokás, kisfiam”-mal hárította el a válaszadást. Utána néztem Bélleynél, nem kellett csalódnom benne.

Beszélünk ezüst-, arany-, gyémántlakodalomról, mint a házasságkötés 25., 50. és 60. évfordulójáról.

Máskor azt halljuk, hogy egy-egy hivatásban eltöltött szolgálatot a diploma megszerzése óta eltelt éveknek megfelelően ezüst-, arany- vagy vasdiplomával jutalmaznak.

A három fém ilyenféle értékrendjét történeti okok magyarázzák. A régi ember valamennyi fémnek varázserőt tulajdonított, s a fémekkel kapcsolatos hiedelmek, babonák napjainkig élnek mind a természeti népek, mind földrészünk parasztsága körében. A régi idők embere azonban nem állt meg egy-egy ilyen részlet elgondolásánál, hanem a fémekkel kapcsolatos hiedelmek egész rendszerét alakította ki. Babilonban született meg az a tanítás, hogy minden fém egy-egy bolygótól nyeri varázserejét. Az aranynak aranyos színét, ragyogását a Nappal, az ezüst ezüstjét a Holddal hozták kapcsolatba, a bronz tulajdonságát a Marstól, a vasét a Merkúrtól, a rézét a Jupitertől, az ónét a Vénusztól, az ólomét a Szaturnusztól származtatták. Mintha mindezek az égitestek, csillagok fényük közvetítésével a föld egyes ásványaiba sugározták volna át a maguk rejtélyes energiáit.

Az ősi babilóniai elképzelés szerint az említett fémek egyúttal az emberiség őstörténetének egy-egy korszakát is jellemzik olyanformán, mint azt Ovidiusnak a verse is megfogalmazta: a kezdeti aranykort, az ősi boldogság paradicsomi időszakát az ezüst-, majd a réz-, végül a vaskorszak váltotta fel, s e fejlődés során fokozatosan romlott meg a világ, öltözött fegyverbe, kemény vasba, s lett az ember ellensége – az ember.

Igen ám, de ez a gondolatsor is ellentmond az ezüst-, arany- és vasdiploma értékfokozatának. Miért éppen a vasat becsüljük meg a legjobban?

Ovidius korszakolásának megfelelően a modern Európában a vas jelenti az emberi művelődés fejlődésének egyik legjelentősebb állomását; vasból készülnek a fegyverek, de nemcsak a fegyverek, hanem az ekék és kapák, a gépek is. Lehet az arany vagy ezüst ritkább, ragyogóbb és díszesebb: közvetlen haszna, gyakorlati értéke mégsem versenyezhet a vaséval, s hogy tovább folytassuk a vas dicséretét, ez időt állóbb, keményebb is amazoknál. Mint ahogy a vasdiploma is nyilván erre a kitartóbb keménységre, hosszabb korszakot átfogó munkára utal nevével.

A verés mint nevelőeszköz

Attól tartok, egy darabig nem írhatok anyámról. Szelektív az emlékezete. Arról, hogy gyakran elfenekelt, hallani se akar.

Mindegy, ezután úgyis megharagszik, pedig én már megbocsátottam, hogy leverték rajtam az ötvenes éveket.

Maga a verés a csiszolhatatlan kőkorszakot megelőző időkbe nyúlik vissza. Írásbeli bizonyítékaink csak a spártai nevelésről vannak erre vonatkozólag. De hogy az írást megelőzően is volt verés, bizonyítják azok a képek és szobrok, amelyeken a tanítót pálcával a kezében ábrázolják a gyerekek között. Ezek az ábrázolások az ősi Kína, Perzsia és India területéről valók.

A rabszolgatartó Spártában azért alkalmazták tudatosan a verést, hogy ezzel a fiatalokat edzetté tegyék a testi szenvedések elviselésére, és így egyrészt kőszívű rabszolgatartókká, másrészt engedelmes alattvalókká neveljék őket. (Lásd az SS, Idegenlégió, Szpecnáz, Zöldsapkások stb. kiképzését.) Ennek érdekében minden évben egyszer, Artemisz oltára előtt, az ifjakat megvesszőzték.

Ez nemcsak az ókorban volt így, a középkorban is sokat vertek az iskolában. Häberle német tanító igazi német alapossággal, büszkén írja le, hogy 50 éves, áldásos tanítói működése alatt húszezer arculcsapást, 911 424 botütést, 124 010 vesszőcsapást, 20 938 vonalzóütést, 7965 pofozást és 1 158 000 fejbeütést osztott ki, azaz összesen 2 223 140 esetben végzett testi fenyítést. Hát ehhez képest Anyukám egy földre száll angyal, aki tanítványait nem is bántotta.

A régi magyar iskolákban is igen elterjedt volt a verés. Móricz írja életrajzában, hogy az iskolában a gyerekek nem tudták megtanulni a lélekölő anyagot. Ezért a tanító a jobb tanulókat a gyengébbek segítésével bízta meg. Egyszer Móricz tanulópárja nem tudott kielégítően sillabizálni: „…így történt, hogy miután őt hiába verte a tanító úr, egyszer csak kivette a vízhordó dézsából a keresztrudat. Hát azzal a kurta rúddal úgy vágott engem fejbe, amiért Dorffi Károly nem tudott silabizálni, hogy én abban a pillanatban ott nyúltam el a vízhordó dézsa mellett.”

Az én időmben rúgtak, pofoztak, pajeszt huzogáltak, de a körmös is járta. Na meg a guggolás, előre tartott kezekkel. Számtalan példáját sorolhatnám a testi fenyítés formáinak, de inkább nézzük meg a verés elméleti gyökerét. A mindenkor uralmon levő erősebb alkalmazta a gyengébbekkel szemben. Ez a viszony fejeződött ki az iskolában a gyerekek és a tanító között. A nevelés célja is az volt, hogy a tanító hű és engedelmes alattvalókat neveljen a pálca segítségével.

Internecc

Esküszöm, a magyar netet elkerülöm, mint pesti a pestiseket. A múltkor idéztem egy névtelen blogírót (ki most ment át névtelenbe, ezért nem közlöm a nevét), miután 23 weboldalon nem találtam az ő nevét, csak a művét. Akkor most kétféle jog van? A neten mindent lehet (ellopni), a printben nem építhető be a szövegbe semmi? Hát legyél boldog, hogy használtam egy részét a munkádnak, kedves E. Ezek szerint tehetséges vagy. Kedves Rentz Matyi, a blogger kitűnő prózaíró barátja, ezzel ezt befejeztem.

Pillanat

Mindig csodálkoztam, amikor mindenféle férfi szpréket, szagpermeteket, illatszórókat, és kencéket reklámoznak. Csak röhögtem. Hanem múltkor a hatodikra ment a lift, és egyet kellett lejönnie hozzám. Ott maradt a parfüm illata. Ez nőkkel már megesett. De a hatodikon fölöttem egy srác lakik.

Éjszakai ember

Értesítem azokat, akiket érint, hogy hosszú-hosszú évek után újra átmentem éjszakai műszakba. Csak 14 óra után hívjatok, de inkább villámpostázzatok, jó?