Magyar Hírlap online

Előbeszéd a Kassai Muzéumhoz (1787, részlet)

Szellemidéző

„De a’ tökélletesség el-érésére nem elégséges az, hogy könyveink számát halmonként szaporítsuk; hogy a’ sok gondolat ’s tűz nélkűl való ízetlen verseket írogassuk, szépnek tartván mihelyt sorai eggyező hangokra nyekennek, vagy a’ Görög és Római mértéket tóldozva-fóldozva meg-ütik. Akkor közelítünk majd ahhoz, ha egynehány Hazája’ szeretetitől meg-ihletett barát eggyüvé áll, ’s félre tévén minden részre-hajlást, sőt nem gondolván azzal a’ nehézteléssel is, mellyet ítéleteink egyenes ki-mondása maga után vonszani szokott, a’ közre botsátott munkákat a’ Critica’ szövétnekével meg-visgállya, azt, a’ mi bennek ditséretet érdemel, meg-dítséri, a’ mi távoztatni való ki-mutattya, ’s e szerint Hazafi társait a’ SZÉPnek és RÚTnak, az IGAZnak és NEM IGAZnak, a’ TÖKÉLLETESnek és HIBÁSnak meg-külömböztetésére ’s eleven érzésére vezérli, ’s mind azt, a’ mi a’ szép Tudományoknak el-terjesztését, ha bár óldalaslag is, elő-mozdíthattya, közönségessé tészi.”