Magyar Hírlap online

Argosz pillantása

Az állattan mítoszai

Amikor Héra megérkezett, csak a legelésző tehenet látta. Sejtette, hogy valami turpisság van a dologban, és kérlelni kezdte Zeuszt, adja neki a tehenet ajándékba. Zeusz vonakodott, de a túl hosszú vonakodás gyanús lett volna, így hát feleségének adta a jószágot. Héra persze azonnal odarendelte az ezerszemű Argoszt, őrizze a tehénkét. Argosznál éberebb lény nem született: ezer szeme közül kettő mindig nyitva volt. Zeusz tanakodott, mit tehetne, hogy túljárjon Héra eszén. Végül Hermészt küldte oda, pásztornak öltözve. Hermész leheveredett Argosz mellé, és játszani kezdett fuvoláján. Addig-addig, míg az ezerszemű elaludt, és minden szeme lecsukódott az édes zene hallatán. Több sem kellett Hermésznek: odaugrott, és ledöfte a smasszert. Ió megszabadult: már visszaváltozhatott leánnyá.

Ió apjának neve: Inakhosz. Ez azért érdekes, mert egyik legszebb nappali lepkénknek, a nappali pávaszemnek Inachis Io a latin neve. Inakhosz lányát, Iót és az ő mítoszát idézi a lepke szárnymintája: amikor megpihenve a napfényben tárogatja szárnyait, a két hatalmas szem úgy pislog, mintha az el-elalvó Argosz szempárja volna.

Milyen jó volna, ha az iskolákban megtanítanák a nebulóknak legalább az efféle érdekességet hordozó latin neveket! Milyen más egy kirándulás, mennyivel „mélyebb” élmény egy vadon élő állat megfigyelése, ha a látványba belelátjuk annak mitoló­giai „kerettörténetét” is!