Magyar Hírlap online

A gyáva férfi

Szellemidéző

Ha a természet legmegvetésreméltóbb salakját akarod látni, nézz egy gyáva férfit. Férfinak alkottatott és gyáva! Ha nyálkás, hideg kígyó csusznék el lábaim fölött; ha egyszerre undok varangybéka meresztené rám kidülledt szemeit, nem költene bennem olly utálatot, undort, mint egy, erőtelen, gyáva férfi csókja, vagy csak érintése. Hah, iszonyodom! Mért alkot ollyankor férfit a természet, midőn nincs elég ereje, hogy annak bátorságot, küzderőt és megtörhetlen akaratot adhasson az élettel együtt, mi azok nélkül értéktelen, silány, penészes pénzdarab; illyenkor inkább teremthet minden szellőcskétől megingatható fűszálat vagy kórót, melly nem állhat ellent, ha szamár harapja le és jóllakik vele; vagy egy sárgöröngyöt, melly szétlapul és szétporlik a rajta tapadók talpa alatt. Mindent inkább, csak férfit ne, ki különben legyőzheti erejével a világot, ki a vadonért szomjazó állatkirályt is leigézheti hatalmas tekintetével, és bilincset verhet rá kezeivel, illyen teremtés és gyáva! Férfi, és a sors legyintése legörnyesztheti, egy porszem megakaszthatja utjában, kit egy czégéres nő felhivó tekintete elkábithat, kinek lelke megengedi őt olly viszonyokba lépni, mellynek gyalázatos terhe alatt nyöszörög és könnyez szégyenében, mellyet nincs bátorsága nyíltan kivallani és nincs bátorsága ellene szegűlni s jármát nyakáról levetni. Gyalázat nehezedjék rájok és süllyessze le őket a föld fenekére, honnan nyávogva bujjanak elő, ha a küzdő harczosok előriasztják őket ostorcsapásaikkal.