Magyar Hírlap online

Zuschlag az új börtönszocialista

Szociálliberális botránykormányzás 6. 2007: Az MSZP–SZDSZ-kabinet az egészségbiztosítási rendszer nagy részét is dobra verné

2002 óta kormányozza Magyarországot szociálliberális kormányzat. Ezen időszak hemzseg a különböző politikai és korrupciós botrányoktól. Sorozatunkban a legfontosabb momentumokat idézzük fel, egészen napjainkig. 2007-ben a többi mellett leginkább a Zuschlag-ügytől és az egészségbiztosítás piacosításától volt hangos a média. Mindkettő jelentős hatással volt a későbbi időszak politikai életére.



„Ez a másfél év minden küzdelmével együtt teljesítette fő feladatát: lehetőséget teremtett egy új politikára, utat nyitott a 2006-ban megígért Új Magyarország programjának teljesítésére. Ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve semmihez nem kell hozzányúlnunk, és nincsen semmi dolgunk? Nem, ez nem ezt jelenti” – így fogalmazott 2008 februárjában a parlamentben elmondott, a 2007-es esztendőt értékelő beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A hozzányúlás kifejezésnek különös áthallása volt annak tükrében, hogy néhány hónappal korábban bilincs kattant a szocialista Zuschlag János és társai kezén, akiket bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsított meg az ügyészség. Ezzel tovább gyarapodott az úgynevezett börtönszocialisták tábora, az ügy pedig azóta is az MSZP korrupciós botrányainak egyik szimbóluma.

2007 elején Gyurcsány a maga patetikus stílusában még ilyesmiket mondott: „Hiszem, hogy a szocialisták és liberálisok kormánya emelkedő pályára állítja Magyarországot, és méltó utódai leszünk a reformkor legkiválóbb, legnagyobb politikusainak. Azt kívánom, hogy a szocialisták és a liberálisok kormánya majd akként legyen ismert a történelemben, hogy ezek a férfiak és asszonyok tudták, mit jelent a hazafias cselekedet, tudták, hogy nem beszéd, hanem tettek emelhetik föl az országot.” Ez utóbbit az azóta megbukott miniszterelnök által vezetett MSZP–SZDSZ-kormány leginkább az egészségügy drasztikus átalakításával képzelte el, a liberálisok szájíze szerint meginduló úgynevezett reformok „zászlóshajója” az egészségbiztosítási rendszer részleges privatizációja volt.

Az SZDSZ által vitt egészségügyi tárca boszorkánykonyháiban kezdetben teljes magánosítást képzeltek el, ám a végső verzióban már „csak” a regionalizált pénztárak 49 százalékos tulajdonrészét verték volna dobra. Bár a példátlan szakmai és civil tiltakozás által övezett jogszabályt csak december 17-én szavazta meg a parlament balliberális többsége, a 2007-es év második fele nagyrészt erről a témáról szólt. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa, volt egészségügyi miniszter a több-biztosítós rendszer bevezetése kapcsán azt mondta, hogy a Gyurcsány-kormány a ciklus legnagyobb kártéteményére készül, „mi­után szétverték az egészségügyi ellátórendszert, megsarcolták a lakosságot, kaotikus állapotokat idéztek elő az egészségügyben, most készülnek rátenni a kezüket az ország költségvetés melletti második legnagyobb pénzalapjára, afelett a hatalmi és gazdasági befolyást megszerezvén”. A legnagyobb ellenzéki párt szerint az egészségügy megújítása csak úgy lehetséges, ha nemzeti egészségbiztosítás jön létre, amely valódi nemzeti intézményként működik.

A több-biztosítós rendszer bevezetéséről a szakértőknek is megvolt a véleményük. A tervezett új modell az adminisztrációs költségek miatt jelentős forrásokat visz el, ám ezzel párhuzamosan nem nő a rendszer hatékonysága – állította Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa, aki – mint mondta – nem tud olyan országról, ahol bevált volna ez a modell. Hozzátette: a liberálisok által forszírozott struktúra a minőséget nem javítja, ellenben csökkenti a betegeknek az ellátáshoz való egyenlő hozzáférését. „Az egészségügyi reformot végigvisszük” – mondta még 2007 elején Gyurcsány, de kijelentése végül nem bizonyult valósnak.

Mindeközben – bár a botrány ifjúsági táboroztatásra kapott állami támogatások eltüntetésével meggyanúsított névadója újságíróknak azt mondta: továbbra sincs Zuschlag-ügy – egymás után kerültek előzetes letartóztatásba az ősszel a kormánypárt képviselői, Zuschlag János mellett többek között titkára, Lados István és Katus Ferenc. A nyomozás, majd később a bírósági szakasz közben is kihallgattak olyan MSZP-s prominenseket, mint Gyurcsány Ferenc, Ujhelyi István, Mesterházy Attila és Baja Ferenc.

„Felülről lefelé kiépített korrup­ciós modell érvényesül nemcsak az ifjúsági, hanem az uniós pénzek elosztásánál is” – jelentette ki a botrány kapcsán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Szerinte ugyanis az állami pénzeket maffiamódszerekkel osztják szét, és a társadalombiztosítás is áldozatul eshet a korrupciónak – utalt a biztosítási rendszer tervezett átalakítására a volt miniszterelnök. Orbán egyenesen azt mondta: a Magyarországra érkező uniós pénzek „nagy részét ellopják”.

Különös nyomatékot adott ennek az amúgy a kormányzat által visszautasított kijelentésnek, hogy a nyilatkozat után nem sokkal robbant ki Weiszenberger László kiskunhalasi kistérségi megbízott ügye.

Az MSZP önkormányzati képviselőjéről a Hír Tv közölt rejtett kamerás felvételt, ezen egy vállalkozónak magyarázza a pályázati pénzek elnyerésének mechanizmusát. Arról beszél, hogy a pályázatok sikere a minisztériumnak juttatott százalékokon múlik. Állítása szerint a Zuschlag segítségével szerzett kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért, a sikeres pályázók által visszaosztott milliókat a minisztériumba kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét.

Weiszenberger az ügy kipattanása után azt állította, valójában csak kérkedett nem létező befolyásával.

---

Újabb bőrt akartak lehúzni rólunk

A Zuschlag-ügy pikantériáját az adta, hogy névadója akkor tudott leginkább – az ügyészség szerint törvénytelenül – támogatási pénzekhez jutni, amikor éppen Gyurcsány Ferenc volt a sportminiszter – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. – Ez nyilván nem tett jót az ügy kipattanásakor már miniszterelnök Gyurcsány és az MSZP népszerűségének. Az idei választásokon ez az ügy már nem valószínű, hogy jelentős hatással lesz a választópolgá­rok döntésére, a politikatörténetbe azonban nyilván bekerül az eset, ugyanis világosan kirajzolódik belőle a korrupciós mechanizmus. Fontos megjegyezni, hogy a valódi botrány abból lesz, amiről a kereskedelmi, bulvármédia is hírt ad. Ez Zuschlag esetében megtörtént, ám egyrészt régen volt, másrészt a BKV-s végkielégítések ügye például sokkal jobban érinti az embereket.

A politológus a 2007-es esztendőről azt mondta, hogy az egészségügy, a társadalombiztosítás átalakítása azért volt fontos történet, mert a regnáló Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének koalíciója a modernizáció letéteményeseként kívánta láttatni magát, ám a társadalomban mégis csupán annyi csapódott le a reform szó hallatán, hogy egy rossz minőségű szolgáltatásért többet kell majd fizetni. Az átlagember úgy gondolta, hogy az amúgy is magas adóterhek mellett a kormányzat újabb bőrt akar lehúzni róla a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal. Az SZDSZ-ben működött a már 2002-ben elhangzott, ám mindaddig teljesítetlennek bizonyuló ígéretei miatt a bizonyítási kényszer, amellett természetesen a több-biztosítós rendszer bevezetésében üzleti lehetőséget is láttak a liberálisok.