Magyar Hírlap online

Visszaállítják a tanárok és a tanulás becsületét

A pedagóguspálya presztízsének növelését, rendteremtést a köz- és felsőoktatás terén és a tanulás becsületének visszaállítását, az individualizmus helyett a közösség érdekeinek védelmét célozzák meg az új kormány által elfogadott oktatási reformok.

Kiemelten kezeli az Orbán-kormány az elmúlt években parkolópályára jutott oktatásügyet, a pedagógusok helyzetének javítását, valamint a tehetséges fiatalok felkarolását és megtartását. Ez utóbbiért – mint korábban megírtuk – Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes is szót emelt, amikor azt ígérte, azon lesznek, hogy a fiatalok társadalmi hovatartozásukra való tekintet nélkül kibontakoztathassák tehetségüket. Egyúttal véget vetnének annak az elmúlt nyolc évre jellemző hagyománynak, amely fittyet hányt a teljesítményre, a jó képességre, a kitartásra, és azt üzente a fiataloknak, hogy csupán kapcsolatok útján lehet boldogulni.
Hasonlóan vélekedik Hoffmann Rózsa oktatási államtitár, amikor azt hirdeti, hogy már kisiskolás korban meg kell tanítani a diákoknak, hogy a kötelesség nem teljesítése következményekkel jár, a sikerhez pedig kitartó munka és tudás vezet. A kereszténydemokrata politikus ezen elvek mentén kezdeményezte a buktatás visszaállítását az alsó tagozatban, amitől a Magyar Bálint vezette oktatásirányítás tiltotta el a tanárokat.

Újra lehet buktatni
Ismert, 2004-ben az esélyegyenlőség jegyében törölték el az évismétlést, ettől az évtől szülői beleegyezéshez kötötte a jogszabály a buktatást, az osztályozás helyébe pedig szóbeli értékelés lépett. A buktatás ellenzői – egyebek közt – azt a kérdést vetik fel, hogy miért kellene minden tárgyból évet ismételnie a diáknak, ha csupán egyből teljesített elégtelenre. Az új oktatásirányítás azt ígéri, hogy a pedagógus és a tantestület csak türelmi idő és eredménytelen felzárkóztatási törekvés után dönt majd amellett, hogy évismétlésre bocsátja a tanulót. Szerintük ha a tanuló a második tanév végéig nem sajátította el az olvasás és a számolás alapjait, későbbi felzárkóztatása súlyos nehézséget okozhat, ezért jobb, ha újrajárja a tanévet. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, a buktatással nem a büntetés a céljuk, hanem lehetőséget adnának a diákoknak arra, hogy bepótolják lemaradásukat, és egyúttal – ezzel a lépéssel is – a tanárok megtépázott tekintélyének helyreállításán dolgoznak. A módosított törvény alapján az intézmények pedagógiai programjukon belül határozhatnak arról, hogy a második év végétől a negyedik év félévének végéig a szöveges vagy a hagyományos osztályozást, vagy a kettőt együtt alkalmazzák.

Véget vetni az erőszaknak
Szintén a tanárok presztízsének megerősítéséért és az oktatók védel­méért döntött megalakulását követően nem sokkal az új Országgyűlés a büntető törvénykönyv módosításáról. Ez egyebek mellett a sokáig kiszolgáltatott pedagógusok védelmének szigorítását is tartalmazza. A „három csapás” törvény minimálisan egy, maximálisan tíz évre emelte fel a tanárok és más közfeladatot ellátó személyek ellen elkövetett fizikai támadás büntetési tételét. Mint ismert, a törvénymódosítást az elmúlt években elszaporodó és az előző kormány által tétlenül tűrt iskolai erőszak tette szükségessé.

Az új jogszabályt a szakmai szervezetek – köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – is üdvözölték, azonban úgy vélik, hogy hosszú távon a tanintézményekben az erőszak megelőzésére kellene megoldást találni. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke hangsúlyozza, hogy az erőszak társadalmi probléma, amely az iskola falai közé is bekerült. Szerinte a tanárok elleni inzultusok megelőzésére irányuló jogszabály-módosításokra is szükség lenne ahhoz, hogy felszámolják az efféle megnyilvánulásokat. Az érdekképviselet többször javasolta, hogy szabálysértésnek minősüljön, ha a szülő – az iskola kérése ellenére – nem tartja a kapcsolatot a tanintézménnyel. A kisebb atrocitások elkerülésére – a szakember szerint –  tanári segítők jelenthetnének megoldást.

Egy nemrég elfogadott törvénymódosítás értelmében szeptembertől szigorúbban lép fel a kormány az iskolakerülőkkel szemben. Eszerint ha tíz órát igazolatlanul hiányzik egy diák az iskolából, a település jegyzője figyelmezteti a családot. Ha azonban az ötven órát is eléri a hiány­zások száma, a jegyző hat hónapra felfüggeszti a családi pótlék kifizetését, valamint elrendeli a gyermek védelembe helyezését. Ez annyit jelent, hogy a család nem kap pénzbeni támogatást, a gyermeknek azonban természetbeni juttatásként továbbra is jár a támogatás. Megbízott gondnok felel ugyanis azért, hogy a visszatartott pénzből a diák élelmiszerhez, tanszerhez és egyéb szükségleteihez hozzájusson.

Nincs semlegesnem az oviban
A nyári rendkívüli ülésszak végén – Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár javaslatára –  elfogadta az Országgyűlés a nemi sztereotípiák erősítését tiltó passzus törlését a tavaly év végén módosított óvodai nevelés alapprogramjából. Az említett szabály szerint ugyanis az óvodákban kerülni kellett volna a hagyományos nemi szerepekre épülő játékokat, nehogy frusztrációt okozzanak a későbbiekben azoknak, akik a biológiai nemüktől eltérő szerepet választanának. Szakmai körökben felháborodást váltott ki az említett szövegrész, amely azt sugallta, hogy hibát követnek el a pedagógusok, ha a nemi meghatározottság tudatosítására nevelnek az óvodában. Szintén kiveszik az alapprogramból a migráns gyerekekhez való túlzott alkalmazkodásra vonatkozó mondatot is. Az új passzus a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek számára természetes módon előírja önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálásukat, valamint emberi jogaik védelmét.

Július elején fogadta el a parlament a fideszes Pósán László és Pokorni Zoltán által benyújtott törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben a kormány döntene arról, hogy mely képzések esetében melyik tantárgyakból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Az előterjesztés szerint az új jogszabályt 2013 őszétől alkalmazhatnák elsőként. Korábban a Magyar Rektori Konferencia képzési területi bizottságai dönthettek arról, hogy a felsőoktatás mely szakjain melyik tárgyból kell a bejutáshoz emelt szintű vizsgát tenniük a hallgatóknak.

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta nagy vitát váltott ki az oktatók és a tanulók körében, hogy a hallgatókért folytatott küzdelemben több szakon nem tették kötelezővé az emelt szintű érettségit.

Sürgető feladatnak tekinti a kormány a támogatási rendszer átalakítását is. A jövőben elsősorban nem a jelentkezési létszám, hanem a kormányzati oktatásirányítás döntené el, hogy melyik egyetemre hány államilag finanszírozott hallgatót vesznek fel. Mint ismert, jelenleg a jelentkezői létszám és a hallgatók által elért felvételi pontszámok alapján utólag osztják el az államilag finanszírozott férőhelyeket. Márpedig a létszámon alapuló támogatás elsősorban azokat a vidéki tanintézményeket érinti hátrányosan, amelyek fennmaradását az oktatásirányítás kulcsfontosságúnak tartja.

---

Megkérdeztük

Baranyi Károly fizikus, matematikus, a Nemzeti Pedagógusműhely elnöke: Meg kell alkotni azokat a feltételeket, amelyek megteremtik, hogy az egyetem ne legyen érdekelt temérdek hallgató befogadásában. Hosszú távon károsnak tartom, hogy a kormány határozza meg a felsőoktatásba való belépés tárgyát. Az elmúlt évek oktatásirányítása miatt azonban az emelt szintű érettségin nyújtott teljesítmény sem garantál színvonalas tudást, hiszen a korábbi oktatásirányítás a magyar érettségit általánosan lezüllesztette.

---

Pedagógusok elleni támadások
• 2008. 03. 21.: Diáktársai előtt megrúgta, majd vascsővel többször megütötte fizikatanárát egy tizenhat éves fiú Budapest VIII. kerületében.
• 2009. 02. 19.: Iskolaigazgatót bántalmaztak tizenéves diákok szülei Makón.
• 2009. 02. 20.: Félrelökte, majd hátracsavarta tanára kezét egy tizenhét éves diák Szentesen.
• 2010. 01. 15.: Megfenyegette tanárát egy tanuló Encsen.
• 2010. 03. 30.: Egy debreceni általános iskolában, földrajzórán megütötte egy 14 éves lány az őt fegyelmező tanárt.