Magyar Hírlap online

Új szabályok a médiában

Csúcshatóság, egyetlen közszolgálati közalapítvány, alkotmánymódosítás, ősszel megváltozó médiatörvény

Új médiaszabályozás készül: a júniusban beterjesztett médiacsomag több elemét már elfogadta az új Országgyűlés, nemsokára pedig feláll a közmédiumok és a távirati iroda közös közalapítványa is. Abban pártállástól függetlenül mindenki egyetért, hogy az 1996-os médiatörvény rég elavult, így változás szükséges. A mikéntben vannak véleménykülönbségek, ám a Fidesz–KDNP kétharmados többsége birtokában most több olyan intézkedést meg tud lépni, amelyre eddig a folyamatos alkuk miatt nem volt mód.



„A Fidesz arra kapott felhatalmazást, hogy működőképessé tegyen olyan rendszereket, amelyek működésképtelenné váltak az előző kormány idején. E körbe tartoznak a közmédiumok is. Az új kormány felelőssége, hogy rendbe tegye ezt a rendszert” – nyilatkozta még a médiacsomag benyújtása után a Magyar Hírlapnak Cser-Palkovics András, a Fidesz szakpolitikusa, a törvénycsomag egyik előterjesztője. Az áprilisi választásokon kétharmados többséget szerzett Fidesz–KDNP frakciószövetség részéről valójában csak idő kérdése volt, mikor kezdi rendbe tenni mai életünk egyik legfontosabb intézményrendszerét, a sokak által negyedik hatalmi ágnak tartott médiavilágot. Abban ugyanis pártállástól függetlenül jó ideje egyetértés mutatkozott, hogy az 1996. évi médiatörvény teljesen elavult. Nemcsak azért, mert az internet mindennapjaink részévé vált, és ez a terület szinte teljesen kívül állt a jelenleg még érvényben lévő szabályozáson, hanem azért is, mert a gyakorlatban sokszor csak írott betűhalmaz maradt a törvény számos paragrafusa. A sajtótörvény megújításakor a kérdés tehát csak a hogyan volt.

A 263 tagú Fidesz–KDNP frakció két képviselője, Cser-Palkovics András és Rogán Antal összesen öt önálló indítványt nyújtott be még június közepén. A csomagban alkotmánymódosítást, törvénymódosítást és országgyűlési határozatokat egyaránt találhatunk a médiával, illetve annak szabályozásával kapcsolatosan. Bár eredeti terveik szerint a parlamenti többség által támogatott előterjesztéseket már a nyár végére elfogadta volna a parlament – így kora őszre teljes egészében létrejöhetett volna az új médiastruktúra –, Cser-Palkovicsék lassítottak.
Az új Országgyűlés megalakulását követő intenzív ülésezési és törvénykezési hullám július végi lezárásáig eddig többek között az Alkotmány egyik paragrafusát frissítették fel a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságáról, a megfelelő tájékoztatásról és a közszolgálati médiaszolgáltatásról, valamint arról, hogy mely törvények igényelnek kétharmados támogatást a jövőben.

Létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amellyel az Országgyűlés a média- és hírközlési terület összevonásával állított fel egy a médiastruktúra tetején álló szervezetet (lásd keretes írásunkat). Az NMHH egyik altestülete lesz majd az a Médiatanács, amely az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódjának felel meg. Ennek élén, mint az NMHH elnöke, vélhetően szintén Szalai Annamária áll majd, rajta kívül pedig négy taggal egészül ki a testület. A tagokat jelölő bizottságba valamennyi frakció egy-egy személyt delegálhat, ám ők a parlamenti mandátumarányoknak megfelelő szavazati joggal rendelkeznek. Ez tehát azt jelenti, hogy a kétharmados többséggel bíró Fidesz–KDNP szövetség dönthet a Médiatanács akár mind a négy tagjának személyéről.

Az elfogadott törvénymódosítások további fontos eleme a Közszolgálati Közalapítvány (KK) szerepének és feladatainak meghatározása. Ez a három közszolgálati médium, vagyis a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televíziót működtető Hungária Televízió közalapítványainak, valamint a nemzeti hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének összevonásával jön létre. E testület kuratóriumát eredetileg hat főben állapították meg. Mivel ebből kettőt delegálhatott volna az ellenzék, a jelenlegi Országgyűlés felállását tekintve szinte borítékolható volt, hogy a három, egymástól élesen elkülönülő ideológiai alapon álló párt (MSZP, Jobbik, LMP) nem tud majd megegyezni a két személyről. Kompromisszumos megoldásként így nyolc főre emelték a KK kuratóriumának létszámát, akik közül hármat a kormánypártok, hármat az ellenzéki pártok adnak, kettőt pedig a Médiatanács delegál. A kuratórium ellenőrzésére jön létre a 14 tagú Közszolgálati Testület, amelybe a Magyar Tudományos Akadémia, a történelmi egyházak, valamint kulturális és társadalmi szervezetek jelölhetnek tagokat. A közalapítványok összevonása ellenére, ahogy eddig, mind a négy intézmény szakmailag önállóan, zárt körű részvénytársaság formájában működik tovább .

Mint ismert, a távirati iroda elnökén, Vince Mátyáson kívül jelenleg sem a Magyar Rádiónak, sem a két köztelevíziónak nincs elnöke. Az MTV élén már több mint két éve – ideiglenesen – az a Medveczky Balázs áll, akit megbízatása lejártával Rudi Zoltán addigi tévéelnök gazdálkodásért és stratégiatervezésért felelős alelnökké nevezett ki. Lemondott posztjáról nemrég Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, miután kiderült: a televízió külső gyártású műsorok megvásárlásánál közvetítő cégekkel kötött szerződést összesen több százmillió forinttal többért, mint amennyiért a gyártók végül leszállították a kérdéses produkciókat. Such György rádióelnök négyéves mandátuma pedig július végén járt le. Az új struktúrában a zrt.-k vezérigazgatóit a KK kuratóriuma választja a Médiatanács által javasolt két személy közül.

Kormánypárti politikusok kezdettől hangsúlyozták, hogy a közmédiumokat olcsóbbá és átláthatóbbá kell tenni. Az egyik látványos elem, hogy a közmédiumok kuratóriumaiban és ellenőrző testületeiben, a hírügynökség tulajdonosi testületében, illetve a négy médium felügyelőbizottságában eddig mintegy százötvenen tevékenykedtek. A helyükre most nyolc kuratóriumi tag, illetve tizennégy civil „ellenőr” kerül. A fajsúlyos változások miatt az ellenzéki pártok mindegyike élesen bírálta a Fideszt nemcsak a parlamentben, hanem egyéb fórumokon is, és nemzetközi újságíró-szervezetek tiltakozását is kivívta az új jobbközép kormány. Szalai Annamária erről korábban azt mondta lapunknak, hogy miután róluk semmit nem hallottunk az elmúlt nyolc évben, „amikor brutális rendőrattak során újságírókat is bántalmaztak, vagy amikor drogot rejtettek riporterek autójába”, ezeket a kifogásokat nem kell túl komolyan venni.

A médiacsomag második elemének megszavazása után mindhárom ellenzéki párt bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul utólagos normakontrollra, de ezt lapzártánkig egyikük sem tette meg. Szalai Annamária szerint a csomag valamennyi eleme összhangban áll az Alkotmány paragrafusaival.

---

Szalai Annamária kulcspozícióban

Szalai Annamáriát, a Fidesz médiapolitikusát nevezte ki augusztus 11-i hatállyal Orbán Viktor miniszterelnök az új médiarendszer csúcsán álló Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökévé. Szalai – akinek megbízatása kilenc évre szól – 1998-tól volt a Fidesz országgyűlési képviselője, majd 2002-es újbóli megválasztását követően, 2004-ben mondott le mandátumáról, amikor az Országgyűlés az ORTT tagjává választotta. Az NMHH az ORTT, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, valamint a nem polgári célú frekvenciákkal foglalkozó Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság összevonásával állt fel. Ezzel a hírközlési terület magasabb szintre került, hiszen a korábbi NHH csupán kormányhivatalként, miniszteri fennhatóság alatt állt, az új csúcsszerv fölött azonban autonóm államigazgatási szervezetként csak az Országgyűlés dönthet. Az ellenzéki pártok súlyos kritikával illették a kilencéves megbízatást, amely azonban nem példátlan sem a magyar, sem az európai jogrendben. Ugyanakkor tény, hogy Szalai gyakorlatilag visszahívhatatlan. A mindenkori miniszterelnök csak egészen kirívó esetben mentheti fel az NMHH elnökét, például ha „neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak”.

---

A végeredmény: új médiatörvény

Az Országgyűlés előtt fekszik a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény is, amelyet az őszi ülésszakban bocsátanak részletes vitára. Ez amolyan kerettörvényként, benyújtói szerint „médiaalkotmányként” funkcionálna, csokorba szedve a meglévő szabályozásokban némiképp elszórtan megtalálható alapjogokat, és kiegészülve olyanokkal, amelyeket a 21. század médiavilága megkíván. Ehhez módosító indítványokat tegnapig lehetett benyújtani, az Országgyűlés pedig szeptember 13-án kezdődő őszi ülésszakának elején folytatja le róla a részletes vitát. Az ülésszak elején zárószavazást tartanak a Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról is, valamint a Közszolgálati Közalapítvány megalapításáról. Még az ősszel várhatóan kidolgozzák az új médiatörvényt, amely, ha a parlament megszavazza, jövőre léphet életbe.