Magyar Hírlap online

Szlovák nyelvőrzők mellé állt a felvidéki magyar napilap?

Miközben a szlovák nyelvrendőrség gőzerővel támadja a felvidéki magyar színjátszókat, a Pozsonyban megjelenő egyetlen magyar napilap, az Új Szó azon élcelődik, hogy az amatőrcsoport most szerez hírnevet magának. A falusi színjátszókat védelmébe vevő Márta István, a budapesti Új Színház és a Művészetek Völgye igazgatója szerint nem méltó a magyarsághoz a lap cikke.



Célba vették két hete a felvidéki Kalász és Gímes községeket a szlovák államnyelvet védő nyelvrendőrök, miután a kulturális tárca nyelvbizottságánál egy magánszemély feljelentette a helyi amatőr színjátszó csoportot. Azt kifogásolta, hogy a színielőadáshoz mellékelt színlap egynyelvű, csak egy rövid szlovák összefoglaló volt rajta. Elena Kacalová, a kulturális minisztérium államnyelvi szakosztályának vezetője két hete a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) kalászi elnökével, Gyepes Lajossal és Ladányi Lajossal, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökségi tagjával, egyben a színjátszó csoport tagjával tárgyalt. A vizsgálat az elmúlt hét elején folytatódott, a felek álláspontja azonban nem közeledett.

Szlovákul előadott magyar mű?

Ladányiék szerint nem időszaki kiad­ványról van szó. „A szlovák nyelvű színlap félrevezető is lehet, hisz a kétnyelvű plakátokat és színlapot látva egy szlovák érdeklődő joggal gondolhatja, hogy szlovák nyelvű előadásra vált jegyet, és akkor a helyszínen éri csalódás” – jelentette ki Ladányi Lajos.

Az MKP-s politikus elmondta, a nyelvrendőrség eljárása precedenst teremthet, és elbátortalaníthat más művészeti csoportokat, civilszervezeteket is.

„A következő lépésük az lehet, hogy arra utasítanak bennünket, játsszuk el szlovákul is a darabot, hogy senki se érezze magát diszkriminálva” – tette hozzá. Azt is kifogásolta, hogy a legsötétebb kommunista időket, az ötvenes éveket idézi ez az eljárás. „Az ellenőrzés célja a megfélemlítés, elbizonytalanítás. Nyelvszigetről, Zobor-aljáról van szó, nem véletlen, hogy itt kezdik ki először a Csemadokot, a magyarságot a nyelvtörvény kapcsán. El akarják venni azok kedvét, akik kitartanak kultúrájuk, anyanyelvük ápolása mellett. Felénk sok a vegyes házasság, azokban is feszültségeket gerjeszthet. Tudomásom szerint legalább százéves a kalászi színjátszás, jómagam már harminc éve veszek részt benne. Valakiknek nagyon nem tetszhet, hogy még létezünk” – vélekedett Ladányi.

Magyar élcelődés a történteken

A történtek felháborították Hrubík Bélát, a Csemadok országos elnökét is. „A Csemadok Új Hajtás alapszervezete a kulturális minisztériumtól egy fillér támogatást sem kapott a színdarab bemutatására. Teljes mértékben felháborítónak tartom, hogy a Szlovák Köztársaság adófizetőinek pénzén olyan embereket zaklatnak a nyelvtörvény ürügyén, akik a saját és a családjuk szabadidejének rovására a kultúra szolgálatában fejtik ki tevékenységüket. A Csemadok országos vezetése teljes mértékben elítéli a kulturális minisztérium egyértelműen politikai indíttatású eljárását ezen a téren” – mondta. A csoportnak most még egy hét áll a rendelkezésére, hogy írásban hozzászóljon a jegyzőkönyvben foglaltakhoz. Ezt követően dönt a tárca arról, hogy megbírságolja-e a szervezetet.

A Pozsonyban megjelenő egyetlen felvidéki magyar napilap élcelődik a történteken. Az Új Szó a következőket közölte: „A kalászi Új Hajtás nevű amatőr színjátszó csoportot (pontosabban a Csemadok helyi alapszervezetét) a jelek szerint megbírságolja a nyelvrendőrség. Vagy nem. Talán vétettek a nyelvtörvény ellen, talán nem. Mindezektől függetlenül, úgy tűnik, a Nyitra és Verebély közt félúton elterülő falu amatőr színjátszó csoportja fennállásának csaknem két évtizede alatt először nemzetközi hírnevet szerez magának.

Márta István, a budapesti Új Színház és a Művészetek Völgye igazgatója ugyanis úgy döntött, az említett lelkes amatőrök csoportja megérett egy budapesti és egy kapolcsi vendégszereplésre. (Az igazgató ugyanakkor azt is bejelentette: ha a nyelvőrség büntetést szab ki, annak összegét átvállalják – a szerk.)

Az egészben az a vicces – folytatta az Új Szó –, hogy minden szóba került már az ügy kapcsán, kivéve azt, hogy a kalászi színjátszók produk­ciója milyen művészi színvonalat képvisel. A jelek szerint ez Márta Istvánt sem igen foglalkoztatja. Vagy úgy tervezi, hogy majd Kapolcson ők lesznek az „egzotikus csemege”?

„Már csak arra vagyok kíváncsi, mihez kezd Márta István, ha ne adj isten néhány hónapon belül még negyven felvidéki amatőr-színtársulatot elővesz a nyelvrendőrség. Szeretettel megvendégszerepelteti mindegyiket, a Művészetek Völgye pedig átalakul a Kárpát-medencei Hányatott Sorsú Színtársulatok Fesztiváljává? Azt is el tudom képzelni, hogy ha az ügynek híre megy, az anyaországi vendégszereplés után sóvárgó felvidéki társulatok saját magukat kezdik feljelentgetni. A színmagyar programfüzetek fokozatosan ellepik a szomszédos szlovák falvakat, mint a vulkáni hamu fél Európát a hétvégén. A falusi színjátszók pedig hátradőlhetnek a karos lócán, várva, hogy lecsapjon rájuk a Világhírnév. A bírságot az arra elkülönített alapból a »magyarok« úgyis kifizetik, az egész megszokott gyakorlattá válik. A történet következő epizódja pedig várhatóan azt a fordulatot hozza, hogy az efféle ügyek (a nacionalista szlovákokat is beleértve) az égvilágon senkit nem fognak érdekelni. Még Márta Istvánt sem” – közölte Veres István az Új Szó hasábjain.

Híd a múlt és a jelen között

„Mélységesen elszomorít, hogy egy magyar ember ilyen ügyben ilyetén módon glosszázik” – reagált a Magyar Hírlapnak a történtekre Márta István. Ugyanakkor a színházigazgató szerint a szlovák nyelvrendőrség intézménye a 21. században puszta anakronizmunak tekinthető. „Ezt pedig már nagyon könnyen kö­vetheti a gondolat-, az írás-, a számolás-, és a rendőrségrendőrség, ami ugye abszurd dolog. Azért háborodtam fel, mert a falusi színjátszókat, akik hidat képeznek a múlt értékei és a jelen között, nem nyelvrendőrséggel kellene sújtani, hanem a nyelvőrzés kitüntetésével bátorítani. Meg­hívásom az Új Színházba és Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe a tradicionális kultúra életben tartóinak szól” – fejtette ki lapunknak Márta István, s azt is megtudtuk tőle, hogy az Új Szó azt ígérte neki, közli viszonválaszát Veres István róla szóló cikkére.