Személyes és üzleti kapcsolatok útvesztőjében keringett az elmúlt években a nemzeti tulajdon
Előre átgondolt lépésekkel igyekeznek a nemzeti vagyon sorsát átláthatatlanná, az azt elherdáló személyek felelősségét pedig felderíthetetlenné tenni. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Legfőbb Ügyészséghez fordult, mert úgy véli, bűnszövetségben, különösen nagy értékben a Magyar Állam sérelmére több bűncselekményt követtek el anyagi haszonszerzés céljából.
Olyan jogsértések történtek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megalakítása, a korábbi állami vagyonkezelő szervezetek megszüntetése, valamint a Nemzeti Vagyon Tanács létrehozásakor, amelyek vélhetőleg kimerítették a nemzeti vagyon hűtlen, illetve hanyag kezelésének nemcsak erkölcsi, de büntetőjogi kategóriáját is – nyilatkozta tegnap a Magyar Hírlapnak Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik alapítója. Úgy fogalmazott, a nemzeti vagyon kezelésében 2007-ben bekövetkezett szervezeti változtatások, és azok lebonyolítása megalapozza a gyanút: előre átgondolt, szándékos lépések történtek annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon sorsa átláthatatlanná váljon, az azt elherdáló személyek felelőssége pedig felderíthetetlen legyen.
A CÖF véleménye szerint a nemzeti vagyon évek óta megfigyelhető rohamos csökkenése tudatos és átgondolt, jelenleg is folyamatban levő cselekménysorozat következménye. E folyamat szerves része nemcsak a pénzek kimentése, hanem a most már nyilvánvalóan várható törvényes elszámoltatás lehetőségének megakadályozása, a felelősség elkenése, a bizonyítékok eltüntetése is.
Csizmadia László elmondta, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy az állami vagyon nyilvántartása, a vagyon mozgásának dokumentálása a legelemibb szakmai követelményeknek sem felel meg annak ellenére, hogy profi gazdasági vezetőket neveztek ki ennek lebonyolítására.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a 2007-es vagyontörvény új szervezeti keretek közé helyezte a nemzeti vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat. Kinevezték a Nemzeti Vagyon Tanács (NVT) tagjait, akik arra hivatottak, hogy az egyidejűleg megszűnő korábbi állami vagyonkezelő szervezetek – Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., Nemzeti Földalap, Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) – helyett a jogutódjukként 2007-ben létrehozott MNV Zrt.-t felügyeljék és irányítsák.
A Nemzeti Vagyontanácsban helyet kapott az ÁPV Zrt. volt vezérigazgatója, Kamarás Miklós és az új vezérigazgató, Tátrai Miklós is. Utóbbit erről a posztjáról azóta leváltották, de NVT-tagsága megmaradt. Az ő leváltása után, egyéves határozott időtartamra az MNV Zrt. élére Kamarás Miklóst nevezték ki, aki az ÁPV Zrt. vezérigazgatója volt 2002 és 2005 között.
Kínosan ügyeltek arra – Csizmadia László szerint –, hogy az újonnan megalakított MNV Zrt. vezetősége és a jogelőd szervezetek kompetens vezetői között legyen olyan személyi összefüggés, amely az átadáskor lehetőséget ad az esetlegesen kellemetlen adatrögzítések elkerülésére mind az állami vagyon, mind a dokumentáció vonatkozásában.
Kifejtette, igazolást nyert az is, hogy az MNV Zrt. nyitómérlegét egy olyan könyvvizsgáló cégre, az Ex-Asse Zrt.-re bízták, amelyben Kamarás Miklós 2002. május 27-ig az igazgatóság elnöke volt. Jelentésében az ÁSZ is felveti a könyvvizsgáló cég alkalmazásának összeférhetetlenségét.
A CÖF már 2009 májusában levélben hívta fel az ÁSZ figyelmét, hogy pályáztatás nélkül nevezték ki az MNV Zrt. humánpolitikai és jogkoordinációs igazgatójává az addig a nemzetbiztonságot irányító titokminisztert – mondta a szakember. Jelezték, hogy ez az állami vagyont érintő dokumentumok esetleges eltüntetésére is lehetőséget adhat. Azóta kiderült, hogy Szilvásy György odakerülése után új szervezeti és működési szabályzat készült, aminek következtében a korábban ehhez az igazgatósághoz tartozó összes szerződés átkerült a jogügyi igazgatóságra. A fentiek miatt a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Legfőbb Ügyészséghez fordult.
Hardy F. Gábor jogász lapunknak azt mondta: a számvevőszék tavaly augusztusban tette közzé az MNV Zrt. 2008-as tevékenységének ellenőrzéséről készített jelentését. A dokumentum igen sok jogellenes magatartást tárt fel, amelyek alapján alapos a gyanú arra, hogy többen minden valószínűség szerint bűnszövetségben, különösen nagy értékben a magyar állam sérelmére több bűncselekményt követtek el anyagi haszonszerzés céljából. Emiatt ismeretlen tettes ellen feljelentést nyújtottak be.
Álláspontjuk szerint egyértelműen bizonyítható a számviteli fegyelem megsértése, a hamis statisztikai adatszolgáltatás, a hanyag és hűtlen kezelés, valamint a többrendbeli okirat-hamisítás ténye. Ráadásul – mondta Hardy F. Gábor – a Pénzügyminisztérium a feltárt szabálytalanságok ellenére sem hajtotta végre a számvevőszék ajánlásait.
Csizmadia László közölte, mindennek fényében a civil társadalomnak minden oka megvan arra, hogy a nemzeti vagyon bűnös kezelését sejtse a háttérben. Ezért kérte a Civil Összefogás Fórum az igazságszolgáltatás segítségét a részletek felderítésében. Ügyükben várják a törvényes igazságszolgáltatás közreműködését, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős személyek, valamint családi és üzleti érdekeltségeik vagyonvizsgálatát.
A korábbi budapesti főrendőrt is meghallgatná a 2006-os véres eseményeket vizsgáló bizottság
Navracsics Tibor: Az országpusztító szocialisták az önkormányzatokban építenék újjá magukat
MSZP: „A Fidesz újabb ocsmány trükkje”
Egy roma család hat tagját lőtte le egy középkorú férfi
Kétszer is beszélt Gyurcsány az egykori rendőrfőkapitány-helyettessel