Magyar Hírlap online

Lovarda és istálló: lovak helyett uniós minisztereknek

Decemberre fejeződhet be az az egymilliárd forintos beruházás, amelynek során újabb rész épül át a gödöllői királyi kastélyban

Hazánk 2011 első félévében az Európai Unió elnökségi feladatait látja majd el: az ehhez kapcsolódó minisztertanácsi ülések helyszínéül a gödöllői királyi kastélyt szemelték ki a döntéshozók. A lovarda és a barokk istálló egyébként is szükséges fejlesztése jó lehetőséget biztosít az új, átmeneti feladat ellátására is, így a diplomáciai események jövőbeni helyszínei a tervek szerint decemberig megújulnak, új helyiségekkel bővülnek. Lapunk arról kérdezte Révész T. Mihályt, a kastélyt működtető Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy milyen változások várhatók a műemlék épületegyüttesben, és a jövőben milyen feladatokat látnak majd el a megújuló terek.

A kastély lovardájának és barokk istállójának átépítéséről-felújításáról van szó, amely szinte teljes egészében európai uniós, kiemelt pályázaton elnyert összegből valósul meg – mondta el lapunknak az ügyvezető igazgató. A forrás nagy részét a kilencszázmillió forintos uniós támogatás biztosítja, amelyet a kastély vagyonkezelőjének kisebbségi tulajdonosa, Gödöllő Város Önkormányzata százmillió forintos önerővel egészít ki – tette hozzá.

Révész T. Mihály kiemelte, a pályázat célja a kastély ezen részeinek felújítása és turisztikai, kulturális célú hasznosítása volt, a munkák a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyása alapján és felügyelete mellett zajlanak. A műemlék épületegyüttes szerkezetét érintő átépítés csak a lovardában lesz: a pinceszinten a terület két, egyenként 80 négyzetméteres teremmel gazdagodik, amelyek már az uniós elnökség idején is használhatók lesznek, később pedig 3D-s vetítőként és oktatási célokat szolgálnak majd. Itt alakítják ki a mosdókat is.

A barokk istálló földszinti terei a felújítás után közönségforgalmi célokat szolgálnak majd – információ, pénztár és ruhatár lesz itt. Az elnökségi időszakot követően, a projekt részeként restaurálják a barokk istálló félemeleti szintjén található termek falfestményeit is.

Kérdésünkre, hogy szükséges-e további átalakítás a várható reprezentációs feladatok miatt, az ügyvezető igazgató elmondta, a lovarda átépítését az új bejárat előtti terület – az úgynevezett Schimmelhof – felújítása egészíti ki, amely a környezethez méltó kialakításával az ide érkező vendégek reprezentatív fogadótereként is szolgál. Az épület város felőli könnyebb megközelíthetősége érdekében útfelújítások is várhatók a következő időszakban.

Változás lesz az is a múzeum mindennapi életében, hogy a kiemelt rendezvények – így a minisztertanácsi ülések – idején a kastély nem lesz látogatható, az épületet és a parkot le kell zárni, mivel szükség van a biztonsági előírások maximális betartására.

Az európai uniós elnökséghez kapcsolódó események megvalósítása szigorú diplomáciai-, protokoll- és biztonsági előírások betartása mellett történhet csak. A kastély megszokott rendezvényeit az elnökség esemé­nyei­hez igazítva tudják megtartani.

Tervezik, hogy a protokollvendégek, valamint a nagyközönség számára fotókiállítás keretében mutatják be az 1989-től az uniós elnökségig terjedő időszakban történt rekonstruk­ciós és fejlesztési munkálatokat. Az érkező delegációknak pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium munkatársaival egyeztetve különleges időszaki kiállításokkal és kulturális programokkal, koncertekkel kívánnak tartalmas időtöltést biztosítani.

Az épület a magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb műemlékegyüttese, építtetője Gras­salkovich Antal gróf volt. A kastély építése 1735 után indult, majd még a ugyanabban az évszázadban több bővítés és átalakítás történt, a mai formáját végül a 19. század elején nyerte el. A lakosztályok és reprezentatív terek mellett többek között színház, lovarda, fürdő és narancsház kapott helyet. 1867-ben a koronajavak állományába került, és a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki.

A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be, 1945 után pedig a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet és magyar alakulatok telepedtek meg, a termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az állagmegóvási munkák 1986-ban kezdődtek meg és 1991 végéig tartottak. E néhány év alatt megtörtént a kastély részleges kiürítése: 1990-ben a szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta a déli szárnyakat, majd a szociális otthon is megszűnt. Megkezdődött a teljes rekonstrukció, a levéltári kutatásokkal párhuzamosan folytak a művészettörténeti-régészeti feltárások.  nap közben nyitott, 26 hektáros angolparkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították – olvasható a kastély honlapján.

A legutóbbi felújítási fázis nemrég fejeződött be: mintegy 1600 négyzetméteren megújult a Gizella- és a Rudolf-szárny – itt újabb kiállítások nyílnak nemsokára –, illetve 52 ezer négyzetméteren a kastély­park. A csaknem másfél milliárd forintos beruházás több mint 80 százalékát európai uniós forrásokból fedezték.