Magyar Hírlap online

Lezárult az egyházi kárpótlás

A fővárosi Szent István-bazilika is csak a rendszerváltozás után került vissza egyházi tulajdonba (Fotó: Hegedüs Róbert) 

Jogilag lezárult az egyháziingatlan-rendezés folyamata, az utolsó kártalanításokat 2011. december 31-ig utalták – tudatta lapunkkal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházügyi államtitkársága. A tájékoztatás szerint néhány technikai kérdés rendezése áthúzódhatott az idei évre. Nyilvánvaló például, ha egy önkormányzat a volt egyházi épületben lévő intézménye kihelyezésére december végén kapja meg az állami kártalanítást, az ingatlant nem tudja az év utolsó napjáig birtokba adni.

Az idén az egyházak úgynevezett örökjáradék formájában – lényegében a vissza nem juttatott ingatlanok után – összesen több mint tizenhétmil­liárd forintot kapnak – közölte a KIM. Ebből a katolikus egyháznak mintegy 10,9 milliárd, a reformátusnak 2,8 mil­liárd, az evangélikusnak 1,5 mil­liárd, míg a zsidó hitközségeknek több mint 1,7 milliárd jut. A járadékot az egyházak szabadon használhatják fel hitéleti és közösségi célokra.

Érdeklődésünkre a KIM elismerte, az ingatlanrendezési folyamat esetleges újranyitása, kiterjesztésének kérdése informálisan valóban felvetődött, ám ilyen irányú, hivatalos egyházi megkeresést még nem kapott a tárca. Szászfalvi László államtitkár korábban lapunknak is beszélt arról, hamarosan átalakíthatják a teljes egyház-finanszírozási rendszert.

A tárca emlékeztet, az 1991-es törvény által lehetővé tett ingatlan­restitúció váltakozó intenzitással haladt az elmúlt húsz évben, a szo­cialista-szabaddemokrata kormányzatok költségvetési megszorításokkal, határidő-módosításokkal lassították a folyamatot. A vonatkozó jogszabály egyrészt biztosította az 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül államosított, beépített ingatlanok hitéleti és közfeladat-ellátó funkcióhoz kötött igénylését, másrészt azokban az esetekben, amikor az egyház nem kérte vissza eredeti ingatlanát, pénzbeli kártalanítást biztosított számára. Az ingatlanrendezés vonatkozásában a legjelentősebb lépést az első Orbán-kormány tette meg 1999-ben, amikor elfogadta a 2011-ig rendezendő, volt egyházi ingatlanok jegyzékét.

Összesen mintegy nyolcezer igény érkezett egyházi részről, az ingatlanrendezéssel összefüggésben az állami költségvetés száztizenhétmilliárd forintot fizetett, illetve fizet ki a jogosultaknak, és 67,4 milliárd értékű ingatlanvagyon után folyósít úgynevezett örökjáradékot. Mindezek révén az egyházak a hitéleti tevékenység mellett közfeladatot is el tudnak látni, ma már évente több mint százezer gyermek tanul egyházi iskolákban, s újra megjelentek az egyházi egészségügyi és szociális intézmények. A folyamat részeként kerültek ismét egyházi tulajdonba olyan kiemelkedő ingatlanok, mint a Mátyás-templom, a Szent István-bazilika, a debreceni református tanítóképző főiskola, az aszódi evangélikus gimnázium, illetve rendeződött a volt zsidó főgimnázium ügye. Az épületek sok esetben igen leromlott, olykor használhatatlan állapotban kerültek vissza az egyházakhoz, amelyek ugyan rekonstrukciós támogatásért a büdzséhez folyamodhattak, ám az előző kormányok ezt az előirányzatot fokozatosan leépítették, mi több, 2010-re teljesen el is tűnt. A második Orbán-kabinet az összeget a 2011-es költségvetésben 1,35 mil­liárdra állította vissza. És ugyanez az előirányzat szerepel a 2012-es büdzsében is.