Magyar Hírlap online

Kiszolgáltatottá vált vagyonőrök

Sok biztonsági őrt túlfoglalkoztatnak, gyakran be sem jelentik őket, így nincs egészségbiztosításuk, és nem lesz nyugdíjuk sem

Vagyonvédelmi tevékenységet csak kamarai tag láthat el az országban, aki viszont nem fizeti be a kötelező tagdíjat, annak bevonják igazol­ványát, azaz munkát sem vállalhat. A kamara ezzel együtt a munkanélküliektől is behajtja a kötelező tagdíjat. A kamara elnöke szerint az ágazatban, elsősorban a foglalkoztatás területén súlyosak a problémák. Javaslatukra sikerült úgy módosíttatni a közbeszerzési törvényt, hogy a megrendelő ne tudjon irreálisan alacsony árat meghatározni.



Személy- és vagyonvédelmi tevékenység a 2005-ben hozott törvény óta csak érvényes rendőrhatósági igazolvány és kötelező kamarai tagság birtokában végezhető, a szakmában tevékenykedő munkavállalóknak éves díjat kell fizetniük a kamarának, amely viszont nincs hatósági jogkörrel felruházva. Aki nem fizeti be a tagdíjat (amely magánszemélynek 5900, betéti társaságoknak 29 800, korlátolt felelősségű társaságoknak 41 700, részvénytársaságoknak 119 ezer forint), azt törlik a nyilvántartásból, vagyonőri igazolványát bevonják, és munkát sem vállalhat ezen a területen. A kamara ugyanis erről értesíti a területileg illetékes rendőrséget, amely hatósági intézkedésként bevonja a biztonsági őrök vagyonőri igazolványát. A kör ezzel még nem zárul be, hiszen a Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) az alapszabályból adódóan behajthatja a tagdíjhátralékot, még akkor is, ha az igazolványt a rendőrség visszavonta. Az igazolvány újbóli kiváltása viszont meglehetősen körülményes és költséges, mivel a vagyonőrnek – aki már rendelkezik a saját költségén megszerzett képesítéssel – a legkülönfélébb címeken kell illetékeket fizetnie.

A kötelező kamarai tagság intézményét nemcsak a vagyonvédelmi szakszervezetek, hanem az Euró­pai Bizottság is bírálta, utóbbi az uniós szabályokkal való harmonizációra szólította fel a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányt. A Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság (MBÁPB) szerint a kötelező kamarai tagság kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalót, akit, csak azért, mert nem fizetett tagdíjat, eltiltanak a foglalkoztatástól. Ezzel viszont kivonják a munka törvénykönyve hatálya alól a munkavállalót. Ráadásul mindez ellentétes az alkotmány azon rendelkezésével, ami a munka és foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot biztosítja. Nádas Mihály, az MBÁPB társelnöke lapunknak elmondta, a kamarai tagságot azért is indokolatlannak tartják, mivel a magánbiztonsági szolgáltatást végzők nem látnak el közfeladatot. Álláspontjuk szerint a kamara sem lát el közfeladatot. Közölte: alkotmányos aggályaikat már 2005-ben, a törvény hatályba lépésekor jelezték. Az Euró­pai Bizottság azért emelt kifogást a magyar jogszabály ellen, mivel a hazánkban dolgozó – az országhatá­rok körzetében tevékenységet ellátó – vagyonőröknek is kötelező a kamarai tagság. Ebben az az érdekes, hogy a magyar kormány elismerte a törvénytelenséget, de mégsem történt semmi. Az EB 2007-ben, majd 2008-ban s legutóbb tavaly is felszólította a magyar kormányt, hogy hozza összhangba a törvényt az uniós szabályokkal. Nádas Mihály elmondta: az Európai Unió szerint a külföldieket nem lehetne kamarai tagságra kötelezni, ebből adódóan ezt a hazai munkavállalókra sem lehetne kiterjeszteni.

Súlyos problémák

A szakszervezetek szerint a kötelező tagság évente egymilliárd forint bevételt jelent a kamarának. Az ágazatban viszont továbbra is súlyosak a problémák, és leginkább a munkavállalók kerülnek hátrányba. A legnagyobb probléma, ha nincsenek bejelentve, vagy színlelt szerződésekkel foglalkoztatják őket a munkaadók. Ilyenkor az is előfordul, hogy fizetést sem kapnak. A szakszervezetek szerint a munkaadók a legtöbb pénzt úgy vonják ki a rendszerből, hogy minimálbérként hivatalosan az előírt 172 órás munkát fizetik ki, viszont a vagyonőrök 240 órát dolgoznak. Ilyen formán éves szinten 20-25 milliárd forinttal károsítják meg a biztonsági cégek a vagyonőröket. Ezzel együtt a munkájukra szükség van, hiszen a közelmúltban például minél inkább kiterjedt a gazdasági válság, annál nagyobb lett az őrzés igénye. Az ágazatban foglalkoztatottak létszáma viszont a szakszervezetek szerint ezzel együtt csökkent.

Fizetni kell

Az SZVMSZK természetes személyek önkormányzattal rendelkező köztestülete, alapvetően a tagdíj és nyilvántartási díj bevételéből gazdálkodik, tartja fenn szervezeteit, állami támogatásban nem részesül – mondta lapunknak Német Ferenc elnök. Az alapszabály tartalmazza a tagdíjak fizetésére, a mentességre és a szüneteltetésre vonatkozó irányelveket, s erről valamennyi tag tudomást szerez. Német Ferenc közölte: ha a kamarai tag szüneteltetni kívánja tevékenységét, ezt a tárgyév március 15-ig bejelenti, akkor mentesül a tagdíj fizetése alól, s nem szükséges bevonni az igazolványát. Ha ezt elmulasztja a tagdíjfizetési mentesség csak a tárgyévet követő év január 1-jétől adható meg. Tartozást törölni, leírni pedig csak a számviteli törvény vonatkozó szabályai szerint lehet.

2800 milliárd forintos piac

Német Ferenc a kamara létjogosultságával kapcsolatban közölte: az állam érdeke a közrend, a közbiztonság, a magánbiztonság fenntartása, a munkavállalóké a megfelelő bér és munkakörülmények megléte, a munkáltatóé a számára elfogadható megbízási díj és a fizetési garanciák, a szakmai érdekképviseletnek – így a kamarának – a tevékenység végzésének, módjának a meghatározása, kikényszerítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonvédelem évi 2800 milliárd forintos piac, ennek ellenére a védelmi költségeket leginkább az üzleti alapon működő megbízók szeretnék minél alacsonyabban tartani. A tisztességes szabályok kikényszerítését, a munkavállalók érdekeinek a megvédését a legjobban a kamarai tagság révén lehet kikényszeríteni – vélekedett Német Ferenc. A megbízók, elsősorban a multinacionális vállalatok, szeretnének minél kevesebbet fizetni, és minél több munkát ezért elvégeztetni. Részben a kamara kezdeményezésére valósult meg a közbeszerzési törvény módosítása, ez szabályozza, hogy a megrendelő ne tudjon irreálisan alacsony árat meghatározni, amiből nem lehet kigazdálkodni a járulékokat, és ami előre vetíti a feketefoglalkoztatás terjedését. A kamara elnöke szerint több, hazánkban működő pénzintézet és a Magyar Nemzeti Bank is fordult már hozzájuk szakmai tanácsért.

Elismerte ugyanakkor, hogy az ágazatban nagyon súlyos problémák alakultak ki, s ez elsősorban a bejelentés nélküli alkalmazásban, illetve a túlfoglalkoztatásban nyilvánul meg. A hozzájuk fordulók esetében viszont igyekeznek eljárni, s a legtöbb esetben ezt sikerrel teszik meg. Leginkább az érinti hátrányosan a munkavállalókat, hogy túlfoglalkoztatják őket, és mivel nincsenek bejelentve, nincs nyugdíjalapjuk és egészségbiztosításuk.

A vagyonőröknek viszont szükségük van a fizetésükre, így még ilyen feltételek mellett is munkába állnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy 2002 és 2008 között az előző kormányok idején három törvénytervezet készült, hogy megszűnjön a kamara. Véleménye szerint az Európai Unió nem elsősorban a kötelező tagságot, hanem a kettős nyilvántartást sérelmezi. E szerint a vagyonőröket a rendőrség mellett a kamaránál is nyilvántartják, így az okmányok kiváltásakor anyagilag nagyobb a terhük. Az egyszerűsített nyilvántartás viszont nekik is előnyös lenne.