Magyar Hírlap online

Gyakornoki programot indít a zöldtárca

Szélerőműparkokkal mérsékelné Magyarország energiafüggését Illés Zoltán államtitkár

Furcsa, megkérdőjelezhető kifizetéseket és súlyos hiányosságokat egyaránt talált a zöldtárcánál Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára lapunknak arról is beszélt, előterjesztést tett, hogy Ipolytarnócon ne gátat építsenek hatszázmillió forintért, hanem ennek tizedét költsék az árvízveszélyes helyeken álló házak lebontására és újak építésére. Illés határozott célja, hogy Magyarország erdősültsége tíz éven belül huszonöt százalékra nőjön, továbbá a frissen végzett, természetvédelemmel foglalkozó szakemberek félesztendős gyakornoki munkára a minisztériumhoz jöhessenek. A beszélgetés során kiderült, szeretné, hogy a Natura 2000-es területek gazdái végre hozzájussanak az őket megillető pénzekhez.

„Feleslegesnek érzem, hogy Ipoly­tarnócon hatszázmillió forintot költsünk el egy néhány száz méter hosszú gát fölhúzására. Jobb lenne, ha ennek a pénznek a tizedéből megvennénk és lebontanánk azt a völgyben álló kilenc házat, amelyet a folyó állandóan elöntéssel fenyeget, majd a lakosoknak a település biztonságos részén új otthont biztosítanánk. Ez ügyben már megtettem a kellő előterjesztéseket a megyei közgyűlésnél és a társszerveknél” – mondta lapunknak Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára szerint a váratlan esőzések és a nyomukban járó áradások összességükben kétszázmil­liárd forint kárt okoztak az országnak, míg az uniós forrásokból 177 milliárd fordítható a helyreállításra. Megtudtuk, Illés szorgalmazza egy úgynevezett vészleltár készítését, amelyből tudható, egy-egy katasztrófa során mennyi és milyen anyagot, valamint élelmiszert kell a természeti erők által sújtott vidékek megsegítésére igénybe venni, kiszállítani. Ha ez ismert lesz, akkor e készleteket, de főleg az ennivaló jó részét, előre elraktározhatják.

Biztonsági kérdés

„A környezet védelme biztonsági kérdés. Különösen igaz ez most, amikor évről évre változnak, súlyosbodnak az időjárási és gazdasági viszonyok” – vallja az államtitkár. Illés Zoltán kiemelte, határozottan visszaver minden olyan törekvést, amely környezetszennyező technológiákat kíván hazánkba importálni. Példaként fölhozta a külföldi befektetők által gründolt újhartyáni sertéshizlalda ügyét, ahol a hígtrágya elhelyezése megoldatlan, és a lakott részektől sincs kellő távolságra a telep. „Az ide szóló engedély kiadása szakmaiatlan és jogtalan volt, s elképzelhető, hogy korrupció áll a háttérben. Ha nem lehet visszavonni az »áldást«, akkor magam perelem be az azt kiállító természetvédelmi hatóságot” – jelentette ki.

Illés elengedhetetlennek nevezte, hogy ne egy forrásból lássuk el a lakosságot energiával: szerinte ez éppúgy igaz a külföldről beszerzett hordozókra, mint a hazaiakra. „Szerintem helytelen, hogy Magyarország villamosenergia-szükségletének csaknem negyven százalékát egy helyről, a Paksi Atomerőműből fedezzük. Szükség van alternatív lehetőségekre is, például szélkerék-parkokra” – mondta. Mindezt olyan helyeken lehet megvalósítani, ahol az építkezés nem ütközik a természetvédelem érdekeivel – így pél­dául a Bakony fennsíkja, az Alföld vagy a Hortobágy különösen nagy értéket képviselő magterületei nem jöhetnek szóba. Az energia tárolására kémiai, és nem szivattyús tározókat tart elképzelhetőnek, igaz, utóbbiakat sem ellenzi, ha nem nemzeti parkokban, oltalom alatt álló vagy Natura 2000-es besorolású magaslatokon kívánják fölhúzni őket. „Bosznia-Hercegovina nincs nagyon messze, ott rengeteg hegy van, kölcsönös előnyökkel bizonnyal örömmel fogadnának szivattyús energiatározókat. Lehet, ijesztően hangzik, de ez irányban már történtek lépések. A korábbi tervek szerint amúgy 2020-ig a magyar energiaigény tizenhárom százalékát kell előteremteni megújuló forrásokból. Én inkább húsz százalékot, majd néhány évre rá huszonötöt tartanék elfogadhatónak” – mondta.

Natura 2000

Illés szerint nemzetbiztonságunkat szolgálná, ha a jelenlegi erdősültség tovább nőne, s 2020-ra elérné a huszonöt százalékot. E cél eléréséhez már konkrét tervek születtek. „Fontosnak tartom, hogy a Natura 2000-es területek gazdái hozzájussanak az őket megillető pénzhez. Ebből nem szabad engedni, hiszen így több ezer új munkahely teremthető, s nem mellékesen bővül az energiabiztonságunk is” – mondta az államtitkár.

Az átadást követő ellenőrzésről szólva kifejtette, számos visszás, illetve furcsa szerződést talált. Ezek közül kiemelte a „vízgyűjtő-gazdálkodási tervet”, amelyre 2,5 milliárd forintot költöttek – eredménye pedig egy háromszáz és egy ezeroldalas dokumentum lett. „Ezt a pénzt biztos másra kellett volna költeni” – állította. Mivel ezt a gyakorlatot nem óhajtják folytatni, a külsős megbízások döntő többségét fölmondják, és az így nyert pénzen olyan háttérintézményt hoznak létre, amely a tárca törvényalkotó és kutatási tevékenységét foglalja egybe. Ebben olyan munkatársak dolgoznának, akik ugyan hamarosan nyugdíjba mennek – vagy már mentek – , de a minisztériumnak szüksége van szaktudásukra.

Pályakezdők

Ugyancsak új elem, hogy több száz fiatal, természetvédelemmel foglalkozó pályakezdőt minimálbérért fél évre a tárcához csábítanak. A gyakornokok elsajátíthatnák az államigazgatás csínját-bínját, jártasságot szerezhetnének, amit későbbi munkahelyükön jól tudnának hasznosítani. „Minderre nem csak itthon lesz lehetőségük. Magyarországnak nemzetközi kötelezettség alapján támogatnia kell a fejlődő országokat, s ez kiváltható szakemberek kiküldésével is. Ha ez elindul, páratlan távlatok és lehetőségek nyílhatnak meg a programhoz csatlakozó fiatalok előtt” – mondta a politikus.

Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás