Magyar Hírlap online

Hagyó Miklós, a BKV-bűnügy keresztapja

Tegnap benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Törvényszéknek a BKV-ügy nyomozását végző Központi Nyomozó Főügyészség. Hagyó Miklóst és tizennégy társát bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják, és egy kivétellel mindenkire börtönbüntetés kiszabását kérik.



Folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják a BKV-ügyben Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest, Mesterházy Ernő korábbi főpolgármesteri tanácsadót, valamint a BKV több egykori vezetőjét, összesen 14 embert. Az ügyészség 31 cég 41 szerződését tartotta szükségtelennek, illetve ennyi esetben látta ezt bizonyítottnak. Hagyót zsarolással is vádolják, mert két esetben arra utasította Balogh Zsolt vezérigazgatót, hogy 15-15 millió forintot adjon át neki (ezek voltak az elhíresült nokiás dobozos esetek). Hagyó azzal zsarolta meg a vezérigazgatót, hogyha nem kapja meg a kért összeget, akkor a Balogh Zsolt által a C.C.Soft Kft. számára jogtalanul kiállított teljesítésigazolás miatt ellehetetleníti.

A főügyészség vádat emelt Demszky Gábor volt főpolgármester főtanácsadójával, Mesterházy Ernővel szemben is, aki arra utasította a BKV vezetőit, hogy a PQS-Plural Kft.-vel kössenek indokolatlanul magas összegű takarítási szerződést. A PQS-Plural Kft. az összes munka elvégzésére önmagában nem volt képes, ezért konzorciumi szerződés megkötésére vette rá a társaság képviselője a BKV-nál hosszabb ideje ezt a feladatot ellátó Renomé Kft. vezetőit.

Mesterházy Ernő utasítására a BKV-nál lefolytatott közbeszerzési eljárást követően, konzorciumi szerződés keretében a PQS-Plural Kft. és a Renomé Kft. alkotta konzorcium vette át a takarítási feladatok ellátását, indokolatlanul magasabb árszabással, amely különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. Szintén a vádlottak padjára ül Hagyó sajtófőnöke, Horváth Éva, aki 24,6 millió forint munkabért, prémiumot és egyéb juttatást vett fel munkavégzés nélkül, s emiatt a fiktív jelenléti íveket aláíró vezetőket is hűtlen kezeléssel vádolja a főügyészség. Nemcsak szükségtelen, illetve indokolatlanul magas összegre megkötött vállalkozói-beszállítói szerződések révén szivattyúzták ki a közpénzeket, hanem úgynevezett menedzserszerződések révén is. Ezek azt a célt szolgálták, hogy a „menedzsereknek” magas összegű végkielégítést lehessen fizetni. A BKV humánpolitikai vezetőjét, Szalainé Szilágyi Eleonórát, akinek ennek alapján 86,2 millió forintot fizettek ki, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével vádolják. A humánpolitikai vezető ugyanis úgy játszotta ki a munka törvénykönyve szabályait, hogy tisztában volt vele, előre hozott öregségi nyugdíj esetén nem járt volna számára végkielégítés.

A vádirat szerint 2007 januárjától 2008 augusztusáig olyan összehangoltan működő bűnszervezet épült ki, amelynek tagjai a feletteseiktől érkező – a BKV vagyoni helyzetét hátrányosan érintő – utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották, és ehhez a saját beosztottjaikat is igénybe vették. A bűnszervezet létrehozója és vezetője Hagyó Miklós volt, aki a beosztásából fakadó befolyásával visszaélve maga is részt vett jogsértő utasításokkal a bűncselekmények elkövetésében. Ezen túlmenően olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai – Lelovics Ottó, Horváth Éva, valamint Horváth Iván, aki Hagyó Miklós személyes ügyvédje volt – közvetlenül is képessé váltak a volt főpolgámester-helyettes által képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni, és azokat a BKV vezetőinek közvetíteni. A bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.