Magyar Hírlap online

Gyurcsány ment, Bajnai jött

Szociálliberális botránykormányzás 8. 2009: Elhúzódó kormányválság, megsemmisítő MSZP-vereség az EP-választáson, széthulló SZDSZ

A folyamatos kampány és az uborkaszezon hiánya jellemezte a politikát 2009-ben. Megbukott Gyurcsány Ferenc és kormánya, megsemmisítő vereséget szenvedett az MSZP az európai parlamenti választáson, ám a régi-új szocialista garnitúra még mindig a hatalomban van.



Választási csalásoktól voltak hangosak 2009. első napjai. Ferencvárosban ugyanis időközi országgyűlési választásokat rendeztek, mert az SZDSZ-es Gegesy Ferenc – azóta a pártból is kilépett – lemondott mandátumról. A választási botrány azután robbant ki, hogy Novák Előd, a Jobbik választási bizottsági delegáltja bebizonyította: több párt hamis kopogtatócédulákat használt, illetve törvénysértő módon próbáltak hozzájutni – például pénzért – az ajánlószelvényekhez. Ezért jogerősen kizárták az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöldpárt jelöltjét a választásról és a rendőrség a népszavazás és népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást. Végül a második fordulóban érvényes és eredményes lett a referendum, amelyet a fideszes Bácskai János nyert nagy fölénnyel 60,46 százalékkal, a második a szocialista Bánsághi Tamás lett 23,1 százalékkal, a harmadik pedig a jobbikos Szegedi Csanád 8,5 százalékkal.

Támadás a Magyar Hírlap ellen

Mindeközben a Fidesz nagy nehezen – részben a törvényi határidőn túl – megkapta több mint 1300 kérdésére a válaszokat a különféle minisztériumoktól. Daróczi Dávid kormányszóvivő – aki később Gyurcsány Ferenccel együtt távozott posztjáról – politikai kommunikációs akcióként értékelte az ellenzéki párt megkereséseit. A Fidesz szerint a kormány azon sértődött meg, hogy dolgoznia kellett. Nem sokkal később az MSZP elnöke és kormányfője példátlan, a diktatúrákra jellemző módon bojkottot hirdetett a Magyar Hírlap ellen Bayer Zsolt, lapunkban megjelent Betelt a pohár című publicisztikája miatt. Ebben lapunk munkatársa Marian Cozma veszprémi kézilabdázó brutális meggyilkolása kapcsán többek között arra szólította fel a magyar romákat, hogy adják fel a közöttük élő cigány származású bűnözőket, míg az MSZP-től és az SZDSZ-től azt követelte, kérjenek bocsánatot eddigi kisebbségi politikájukért. „Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra kérte valamennyi állami intézményt és állami tulajdonú vállalatot, hogy szüntesse meg a lap előfizetését” – állt a kormány MTI-hez eljuttatott közleményében. A miniszterelnök felkérte Draskovics Tibor rendészeti és igazságügyi minisztert, hogy készítse elő a megfelelő sajtóetikai, vagy jogi eljárást a Betelt a pohár című írás kapcsán. A Magyar Hírlap mellett számos közéleti személyiség, művész lépett fel támogatólag, még bírók is sérelmezték a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság lábbal tiprását. A Kossuth téri szimpátiatüntetésen sokezres tömeg gyűlt össze szolidaritást vállalva szerkesztőségünkkel. A bojkottfelhívásra válaszul megtartott rendezvényen Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa úgy vélekedett, a kormányfő elvette az emberek hitét. Kijelentette: Gyurcsány Ferenc alkalmatlan miniszterelnöknek, nagyobb károkozóként fog bevonulni a magyar történelembe, mint Rákosi Mátyás. Stefka István, lapunk főszerkesztője a kormányfő lépését a vég kezdeteként értékelte. A Lungo Drom képviseletében Farkas Félix arról beszélt, hogy sem szervezetük, sem a tisztességesen élő cigányság számára nem volt sértő Bayer Zsolt írása, amelyben a veszprémi késelés elkövetőit állatoknak nevezte. A bojkottra szóló felhívás után nemcsak lapunk példányszáma ugrott meg, de a miniszterelnök sorsa is megpecsételődött. Március 21-én az MSZP kongresszusán lemondott tisztségéről Gyurcsány Ferenc, s bizalmatlansági szavazást kért maga ellen. A Fidesz ismételten új választást követelt, amelyhez a szocialisták és a papíron ellenzéki szabad demokraták most sem járultak hozzá. A jú­niusi európai parlamenti választáson az MDF listavezetőjeként szereplő Bokros Lajos szakértő, válságkezelő kormányfőnek ajánlkozott, de az MSZP nem kért belőle.

Jelöltállítási kutyakomédia

Gyurcsány lemondását követően egy egészen elképesztő kutyakomédia vette kezdetét, mindaddig, amíg a kormánypárt és az SZDSZ meg nem állapodott Bajnai Gordonról, mint az új miniszterelnök személyéről. Hetekig kerestek kormányfőt, felmerült többek között Surányi György, Vértes András és Glatz Ferenc neve is. Névtelenül még szocialista politikusok is kínosnak, borzalmasnak, őrjítőnek, és kimerítőnek nevezték a Gyurcsány Ferenc lemondását követő hét történéseit. Az új Bajnai-kormány független válságkezelőként próbálta feltüntetni magát, de ahogy a kabinet több tagja, úgy Bajnai is több szálon kötődött az MSZP-hez és Gyurcsány Ferenchez. Bajnai is a KISZ-ben kezdte politikai pályáját, ráadásul számos tárcát, köztük a gazdaságit is vezette a Gyurcsány-kabinetben. Az új miniszterelnök azonnali, mindenkit érintő megszorításokat jelentett be a válságra hivatkozva.

Megszüntették a közszféra 13. havi illetményét és a nyugdíjasok 13. havi juttatását, két évre csökkentették a kisgyermekkel otthon tölthető időt, és fokozatosan felszámolták a gázártámogatást. Alig lépett hivatalba a Bajnai-kormány, megkezdődött az európai parlamenti választás. Június 7-én a 36,28 százalékos részvételi arány mellett megtartott szavazás győztese a Fidesz és a Jobbik lett, míg az MSZP és az SZDSZ óriásit bukott, utóbbi ki is esett az Európai Parlamentből. Július elején a kormányzati nyomásnak engedelmeskedve jogerősen is feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla.

Nyáron az MSZP-ben óriási belharcok robbantak ki a szekértáborok között. Szili Katalin lemondott házelnöki tisztségéről, s bejelentette: létrehozza a Szövetség a Jövőért nevű baloldali szervezetet. A szocialisták a Hagyó Miklós–Burány Sándor–Molnár Zsolt–Horváth Csaba által fémjelzett budapesti erőközpontja idő előtt, még a nyáron elfogadta a jövő évi választások budapesti listáját, de a megújulás jegyében több fiatal vidéki MSZP-s politikussal összefogva a szocialista pártvezetésben is több beleszólást és pozíciót követeltek maguknak. Végül a párton belül maradt a status quo decemberig, amíg „jobb és más jelentkezők” híján Mesterházy Attilát meg nem választották miniszterelnök-jelöltnek. A láthatóan mindenbe belefáradt, személyi és ideológiai megújulásra képtelen szocialisták országos listáján Gyurcsány Ferenc előkelő, negyedik helyet kapott, ahogyan a hozzá köthető politikusok is befutónak tűnő helyen szerepelnek. A felmérések szerint 2009 végén a Fidesz nagy fölénnyel vezetett, de a Jobbik is tartani tudta az EP-választáson megszerzett eredményét.

Nem úgy az SZDSZ, amelynek támogatottsága a közvélemény-kutatásokban mérhetetlenné vált. Még nyári tisztújítása sem segített, ahol Retkes Attilát választották meg pártelnöknek.

Az SZDSZ végnapjai

A szabad demokrata frakció többfelé töredezett, Gulyás József is kilépett képviselőcsoportjából és pártjából. Bár a 18 fős frakció többsége várhatóan a végsőkig kitart a kormány mellett, az szinte már borítékolható, hogy sem az új SZDSZ, sem régi képviselői, sem a kilépett képviselők nem lesznek tagjai az Országgyűlésnek. A szabad demokraták stílusa, irányultsága és lelke ugyanakkor tovább él más pártokban, mint az MSZP-ben, vagy a neoliberális-neokonzervatív Bokros-féle MDF-ben, ahol a régi demokrata fórumosok Dávid Ibolyán és Herényi Károlyon kívül mind elhagyták – kiléptek, vagy kizárták őket – a Lakitelek szellemiségét eláruló pártot.

 

---

Megkérdeztük

 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója: Az év első hónapjai Gyurcsány Ferenc kétségbeesett túlélési harcával teltek. Várható, mégis meglepő lépés volt március 21-én a kormányfő lemondása. Várható, hiszen egyértelmű volt az MSZP-tábor folyamatos, 2006 óta tartó erodálása, ráadásul Gyurcsánynak sokszori ígérete ellenére sem sikerült fordulatot elérnie. Ahhoz, hogy az MSZP 2010-re javíthasson, egyáltalán az előre hozott választásokat el tudja kerülni, Gyurcsánnyal szakítania kellett. Ugyanakkor a lépés mégis meglepő volt, hiszen Gyurcsány – utólag egyértelműen látható – egyáltalán nem készítette elő távozását, lévén nem volt igazi utódjelöltje. Erre utal az is, hogy távozása két lépésben történt, hiszen a pártelnökségtől – politikai túlélése zálogáról – is le kellett mondania. A kormányfőváltás azonban nem csak Gyurcsány miatt érdekes. Előbb a 2004-es Medgyessy elleni puccsnak, majd a 2009-es konstruktív bizalmatlansági indítványnak köszönhetően második alkalommal lett olyan miniszterelnöke az országnak, aki nem volt tagja a parlamentnek. Bajnai Gordon 2006 áprilisában még a frissen privatizált budapesti repülőtér igazgatósági elnöke volt, így a választásokhoz, a választók bizalmának elnyeréséhez semmi köze nem volt.