Magyar Hírlap online

Gyurcsány Ferenc puccsa

Szociálliberális botránykormányzás 3. 2004: a legszégyenteljesebb magyarországi népszavazás éve

2002 óta kormányozza Magyarországot szociálliberális kormányzat. Ezen időszak hemzseg a különböző politikai és korrupciós botrányoktól. Sorozatunkban a legfontosabb momentumokat idézzük vissza napjainkig. 2004 az az év, amikor a Medgyessy Péter elleni belső puccsal hatalomra kerül Gyurcsány Ferenc, és az új kormányfő hathatós közreműködése nyomán elbukik a határon túliak magyar állampolgársághoz juttatását célzó népszavazás.

Minisztercserével kezdődött az év: Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. február 15-i hatállyal felmentette hivatalából László Csaba pénzügyminisztert, akit a szocialisták jolly jokere, Draskovics Tibor váltott. A miniszterelnök azzal indokolta a döntését, hogy László minisztersége alatt a tervezettnél jóval magasabb lett a költségvetési hiány.

Az év elején a Fidesz az ország gazdasági helyzetét szerette volna megvitatni a parlamenti bizottságokban és az Országgyűlésben, de ezt a kormányoldal megakadályozta.
Februárban Medgyessy az állampárti időket idéző ötlettel állt elő: azt javasolja, hogy a parlamenti pártok állítsanak közös európai parlamenti listát. Bár az MSZP, mentve a menthetőt, négypárti egyeztetést kezdeményez a javaslatról, mindenki határozottan elutasítja az ötletet. Március végén az osztrák hatóságok átadták a magyar rendőrségnek a brókerbotrány fő gyanúsítottját, Kulcsár Attilát. Május elsején hazánk csatlakozik az Európai Unióhoz. Az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, a hónap közepén bejelenti az euró 2010-es bevezetését. Ebben a hónapban kerül elő a kakaóbiztos számítógépek ügye. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium háromszáz óvodának vett ilyen gépeket, darabonként egymillió forintért, miközben azokat a feléért is be lehet szerezni a piacon. Rogán Antal fideszes képviselő a gyakorlatban is bemutatta, hogy a százezer forintossal szemben egy hatezer forintos klaviatúra is kiállja a kakaó-próbát.

Júniusban tartották meg hazánkban az első európai parlamenti képviselőválasztást, amely az MSZP vereségével és a Fidesz győzelmével zárult. Az ellenzéki párt 12, míg a szocialisták kilenc helyet szereztek. Az eredmény hatására felerősödtek a kritikus hangok a kormánypártokon belül.
Augusztus elején Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően felajánlotta lemondását és ugyanezt helyezte kilátásba Bárándy Péter igazságügyi miniszter is. Medgyessy személycseréket eszközölt, elküldte Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, szeptember 15-i hatállyal pedig Salgó László helyett Gergényi Pétert nevezte ki országos rendőrfőkapitánnyá. Pár nappal később elkezdett begyűrűzni a kormányválság. Medgyessy Péter kormányátalakítást tervezett, amely­nek keretében le akarta váltani az informatikai és a gazdasági tárca SZDSZ-es minisztereit, Kovács Kálmánt, illetve Csillag Istvánt. Kuncze Gábor, a liberálisok elnöke azonban ragaszkodott a két miniszter megtartásához. A kormányfő augusztus 18-án jelentette be a kormányátalakítást, s menesztette Csillagot, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Gyurcsány Ferencet és Burány Sándor munkaügyi minisztert. A szabad demokraták nem fogadták el Csillag leváltását, és nem is jelöltek helyette mást. Kuncze közölte, hogy az SZDSZ frakciója nem érez kellő bizalmat a miniszterelnök felé, ezért tárgyalásokat kezdeményezett az MSZP-vel. Medgyessy egy nappal később bejelenti, hogy lemond, amennyiben az SZDSZ nem erősíti meg iránta a bizalmat. A szocialisták elnöksége elfogadta a kormányfő döntését, a liberálisok pedig bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek. Medgyessy augusztus 25-én véglegesítette lemondását, puccsistáknak nevezve az őt eltávolítókat. A Gyurcsány által vezetett puccs betetőzése a szocialisták rendkívüli kongresszusa, amely őt jelölte a miniszterelnöki posztra. Az új kormányfőt szeptember 29-én iktatta be hivatalába a parlament. A sértődött Medgyessy egy lapinterjúban kijelentette, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”.

A megbuktatott kormányfő szavait támasztotta alá például Wekler Ferenc SZDSZ-es képviselő ügye. A liberális politikusról kiderült, ő illetve családtagjai több mint 270 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak szőlőtelepítésre, ráadásul parlamenti képviselőként kezdeményezte azoknak a földeknek a Szekszárdi borvidékhez sorolását, ahol az ő birtokai is vannak.
Draskovics Tibor mindeközben bejelentette, hogy az államháztartási hiány az év elején vártnál 120 milliárd forinttal lesz magasabb.

Októberben az azóta bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett csalás és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János szocialista országgyűlési képviselő viccelődött párttársa, Arató Gergely társaságában a holokauszt áldozatain az ifjú szocialisták egyik sajtótájékoztatóján a Terror Háza Múzeum előtt. Őt nappal később Zuschlag lemondott mandátumáról.

Novemberben kezdődött el a Magyarok Világszövetsége által a határon túli magyarok kettős állampolgársága érdekében kezdeményezett népszavazás kampánya. Gyurcsány a parlamentben a kettős állampolgárság elvetését javasolta, majd egy szocialista rendezvényen arról beszélt, hogy ebben a kérdésében a jövő felé kell nézni, és nem a múlton búslakodni. Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a népszavazáson mindkét kérdésre nemmel szavaz, és erre buzdítja a szavazópolgárokat is. Az MSZP nem válogatott az eszközökben: azzal riogatta a választókat, hogy a határon túli magyarok elárasztják az országot, tönkreteszik a szociális ellátórendszereket, a nyugdíjrendszert és az egészségügyet. A lejárató kampány meghozta eredményét. A december ötödikén a kettős állampolgárságról, illetve a kórház-privatizációról tartott népszavazás az alacsony részvétel miatt eredménytelen lett. Ennél is megdöbbentőbb azonban, hogy a határon túliak magyar állampolgársága ellen majdnem ugyanannyian szavaztak, mint mellette. Az eredmény elkeseredett reakciókat váltott ki a Kárpát-medence magyarságából, miközben azt Gyurcsány Ferenc és nómenklatúrája győzelemként élte meg.

---

Megkérdeztük
Kiszelly Zoltán politológus: A szocialisták által meghirdetett jóléti rendszerváltás csődje, az európai parlamenti választáson elszenvedett vereség, illetve a helyzetet megragadó Gyurcsány Ferenc ambíciója volt az a három fő ok, ami a kormányfőváltáshoz vezetett. Az új miniszterelnök hatalma megszilárdítása érdekében beemelte kormányába a szocialisták befolyásos embereit, ám ezzel csapdába került, mivel felerősödtek a koalíción és a kabineten belüli ellentétek. Medgyessy és Gyurcsány is reformokat ígért, ehelyett azonban csak marakodtak. Az MSZP-nek fontosabb volt a hatalom megtartása, a zsákmány, mint a szakpolitika vagy a reformok. Amire meglett a szándék az alrendszerek átalakítására, addigra viszont a társadalmi támogatottság szűnt meg. Az SZDSZ reformokat akart, ám a szocialisták elvették tőlük attribútumaikat, programköveteléseiket, de azok – mint például az adó-, illetve egészségügyi reform – nem teljesültek. A liberálisok erkölcsileg is megbuktak, amiért 2006-ban, az őszödi beszéd után is kiálltak Gyurcsány mellett, és az októberi események után még Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt is kitüntették. Mindkét párt kudarcát a hatalmon maradni mindenáron elv érvényesülése okozta.