A szektorban a stratégiát és a fejlesztéseket manapság leginkább környezetvédelmi szempontok határozzák meg
A válság ellenére jelentős technológiai és kereskedelmi átalakuláson megy át a polgári légi közlekedési szektor. Kereskedelmi repülőgépgyártás ugyan nincs hazánkban, de jelenleg is magas színvonalú a légijármű-javítás és -karbantartás, valamint az oktatás területén is jelentős szerepe lehet Magyarországnak.
Bár a globális felmelegedéshez a légi közlekedés kevesebb mint három százalékkal járul hozzá, a fejlesztésben, üzemeltetésben, de még a légitársaságok stratégiájában is egyértelműen a környezetvédelmi szempontok lettek a meghatározók. A repülőgépek zajterhelése az utóbbi négy évtized alatt hetvenöt százalékkal csökkent, a járművek üzemanyag-felhasználása hetven százalékkal, míg a károsanyag-kibocsátásuk ötven százalékkal mérséklődött. Egy mai modern repülőgép száz kilométerenként egy utasra vetítve 3,5 liter üzemanyagot fogyaszt, ami nagyjából egy modern kompakt személygépkocsi működésének felel meg. Ezzel együtt a globális polgári légi forgalomban 23 ezer repülőgépet tartanak nyilván. A légitársaságoknak az utasforgalom növekedése és a járműcsereprogram miatt további ötezerre lesz szükségük az elkövetkezendő évtizedben. Jelenleg – egy utat figyelembe véve – évente 2,3 milliárd utas repül világszerte.
A jövő továbbra is a környezetvédelemre összpontosító technológiáké, amelyek fejlesztése viszont költséges vállalkozás. A modern repülőgépek fém és alumínium helyett leginkább szénszálas technológiával készülnek, de a járművek árszínvonalát manapság mégsem a törzs, hanem a beépített szoftverek határozzák meg. Az alkalmazott programokat tekintve jelenleg három év a technológiai váltás. Emellett meghatározó a repülőterek és a légiforgalmi irányító rendszerek állandó fejlesztése. A globálissá vált légi forgalom bővülésének nyertesei azonban legkevésbé a légitársaságok és földi kiszolgálók. A kiegészítő tevékenységek, így a repülőterek üzemben tartása, a gyártás, a karbantartás és az oktatás sokkal jövedelmezőbb üzletágak. A légijármű-javításban hazánk is versenyképes lehet, hiszen kedvező adottságokkal rendelkezünk a régióban. Magyarországnak világszínvonalú javítási kapacitása van, amelynek bázisán bizonyos alkatrészek itt is készülhetnének, ha már kereskedelmi repülőgépgyártás nincs hazánkban. A karbantartási piac rendkívül széles, például csak az Airbus 16 ezer beszállító céggel áll üzleti kapcsolatban, miközben hazánk a Szuhoj-projekt keretében juthat további lehetőségekhez.
Változnak ugyanakkor a kereskedelmi irányok: a nemzetközi forgalom több mint ötven százaléka jelenleg a transzatlanti, azaz Nyugat-Európa és Észak-Amerika (Egyesült Államok, Kanada) között bonyolódik le, de a forgalom egyre inkább kezd áttevődni Ázsia felé. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy ezt a tendenciát a kelet-európai államoknak, illetve a légi közlekedésben szerepet játszó szolgáltató cégeknek is figyelembe kell venniük. A Malév régóta nem repül hosszú távú, azaz transzatlanti útvonalakon, s ez leginkább a Ferihegyi repülőtér üzemben tartójának jelenthet komoly hátrányt. A hosszú távú repülés egy Malévhez hasonló, kisebb légitársaságnak általában nem igazán jövedelmező tevékenység, de annál inkább jó üzlet az országnak, a repülőtérnek, nem beszélve a turizmus töretlen fejlődéséről.
Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás
Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban
A békemenet sok százezer résztvevőjét sértette meg durván Ulrike Lunacek
A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése
In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása
Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe
Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel
Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett