Magyar Hírlap online

Folyamatos, zsigeri hazudozások

Szociálliberális botránykormányzás 5. 2006: az őszödi beszéd csapdába ejtette a magyar társadalmat, de következmények nélkül maradt

2002 óta kormányozza Magyarországot szociálliberális kabinet. Ezen időszak hemzseg a különböző politikai és korrupciós botrányoktól. Sorozatunkban a legfontosabb momentumokat idézzük fel egészen napjainkig. 2006-ban ismét megnyerte a választásokat az MSZP–SZDSZ-tandem, ám az év mégsem erről, hanem sokkal inkább Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről szólt. A kormányfő a botrány ellenére sem mondott le, az SZDSZ továbbra is támogatta: a magyar demokrácia csapdahelyzetbe került.



„Hazugsággal választást nyerni – ez sem a mi alkotmányos rendszerünk. 2006 októberében, amikor a miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen, az alkotmányos demokrácia védelmében kértem a Fideszt, hogy vegyen részt a parlament munkájában, egyúttal arra is figyelmeztettem az Országgyűlést, hogy szavazzanak arról, megengedhető-e ez a módszer. A többség szerint az volt. Ők ennek az értékválasztásnak a bélyegét azóta letörölhetetlenül viselik” – idézte fel Sólyom László államelnök a Heti Válasznak adott karácsonyi interjúban a 2006. esztendő, sőt talán a rendszerváltoztatás óta eltelt két évtized legnagyobb politikai botrányává lett őszödi beszéd kiszivárgása utáni helyzetet. A köztársasági elnök első mondata különösen pikáns annak tükrében, hogy Gyurcsány Ferenc annak idején a választási kampány keretében megrendezett miniszterelnök-jelölti vitában éppen ellenfelét, a Fidesz-elnök Orbán Viktort vádolta hazugsággal. Az MSZP jelöltje azt mondta: „Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy itt valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza. Ön úriember. Ilyet senki nem mondott. Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni, nem igaz országhoz vezet.” A választást végül is az MSZP–SZDSZ tandem nyerte, nem sokkal később azonban – több más mellett – az is kiderült, hogy a kormányzat bevezeti a vizitdíjat.

Gyurcsányhoz köthető egy másik, kampánybeli elszólás is. Februárban, egy veszprémi választási fórumon azt mondta: „Ha az embert megbántják, megsértik, rágalmakat szórnak rá, akkor az ember megrázza magát és megy tovább. Ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, akkor erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat, a válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk, és telepre visszük, a városokat és az országot megvédjük”. Azon túl, hogy később kiderült, a kormányzat a választások előtt az egész ország elől elhallgatta a valós gazdasági helyzetet, egyebek között az államháztartás rekordszintű hiányát, a Miniszterelnöki Hivatal nem sajnálta a közpénzt a kampányra. Kiderült: csaknem háromszázmillió forintot szántak a kormányzatot jó színben feltüntető cikkek elhelyezésére a sajtótermékekben. Mindeközben az ügyészség Gyurcsány Ferenc három cégének ügyével kapcsolatban – korábbi döntését megerősítve – közölte jogi álláspontját, amely szerint a Nomentana Kft. esetében fennáll a magán- és közokirat-hamisítás bűncselekményének alapos gyanúja, ám a bűntett 2005-ben elévült.

A valódi botrány azonban szeptemberben robbant ki. Ismeretlenek eljuttatták Gyurcsány Ferenc nemrég újra megválasztott miniszterelnöknek a májusi, balatonőszödi zárt MSZP-frakcióülésen elmondott beszédét (lásd keretes írásunk) a Magyar Rádióhoz, amely közölte azt. Már aznap este megkezdődtek a tüntetések, majd másnap, szeptember 18-án este következett a Magyar Televízió Szabadság téri székházának ostroma. A Kossuth téren hónapokig folytatódtak a Gyurcsány Ferenc és kormányának lemondását követelő megmozdulások, később a kormányzat az egész teret elkordonozta. Az SZDSZ azonban kiállt Gyurcsány Ferenc mellett a kormányfő által maga ellen kezdeményezett bizalmi szavazáson, így Gyurcsány a jelentős nemzetközi figyelmet kapó botrány ellenére is megtarthatta bársonyszékét. A parlamentben a Fidesz–KDNP ezentúl kivonult az ülésről, amikor a miniszterelnök emelkedett szólásra. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján a Fidesz a fővárosi Astoriánál megtartott megemlékezésére a rendőrség rátolta a radikális tüntetőket, így a békés résztvevőknek is – terhes asszonynak és katolikus papnak egyaránt – kijutott a gumilövedékből, kardlapból, könnygázból. A későbbi vizsgálatok súlyos szakmai hibákat állapítottak meg, ám felelősségre vonás nem történt, sőt a megnevezett felelősök egy részét később előléptették, kitüntették. Legutóbb a Fővárosi Bíróság mentette fel első fokon azt a két rendőrt, akit Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő bántalmazásával összefüggésben testi sértés bűnsegédi magatartásával, illetve bűnpártolással vádoltak.

 

---

Szemelvények a hazugságbeszédből

„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit.”

„Veres Janinak igaza van. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kibaszott sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoportot hogy fogja végezni, azt tudom nektek mondani.”

„Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól, és tanulja most már meg magát nem őhozzájuk mérni, hanem a világhoz.”

„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este.”

„Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.”

 

 

---

Megkérdeztük

 

Zárug Péter Farkas politológus: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde a magyar demokrácia szocialisták által vezetett működését leplezte le. Kiábrándította a szocialisták szavazótáborát, és megerősítette hitükben az ellenzéki szavazókat. Az elmúlt húsz esztendőnek kétségkívül a legsúlyosabb lelepleződése történt meg a beszéd kiszivárgásával, és külön furcsaság, hogy egy ilyen horderejű esemény kapcsán mindmáig nem tudjuk, hogy ki vagy kik voltak a lehallgatás szervezői, kiszivárogtatói. Gyurcsány kalandorpolitikáját is meghatározta ez az eseménysor, attól kezdve sem kormányzati, sem szocialista hitelességről nem lehetett beszélni, de még csak ennek látszatáról sem. Mindezek következménye a tévészékház elleni támadás, majd az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulójának ünnepe, amely megmutatta, hogy csapdába került a demokráciánk. E csapdahelyzet lényege, hogy egy morálisan megsemmisült kormány közjogilag a helyén maradhatott úgy, hogy az ellenzék semmit sem tud parlamentáris eszközökkel tenni ellene. A kormányzati hiteltelenség és az ellenzéki tehetetlenség Balatonőszödön született, ahogyan e konfúz állapotból lehet levezetni az EP-választás eredményét. Gyurcsány lemondása is Őszödön dőlt el, de ez csak a miniszterelnöki poszt feladását jelentette, az MSZP mostani listáján az előkelő szereplése tisztán jelzi, hogy Őszöd szellemét harcos ellenzéki szerepben kívánja eltörölni, s ezzel újjáépíteni magát.