Magyar Hírlap online

Elosztják a bírósági munkaterheket

Jelenleg feltűnő aránytalanságok vannak az igazságszolgáltatásban, ez pedig leginkább a jogkereső állampolgárokat sújtja

A folyamatban lévő ügyek számát alacsony szinten kell tartani, a tárgyaló bírák számát pedig az érkező ügyek mennyiségéhez kell arányosítani – mondta lapunknak Örkényi László, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) mellett működő munkateher munkacsoport elnöke arról, hogyan lehetne megoldani az ügyteher-arányosítást a bíróságokon.

Néhány héttel ezelőtt alakult meg az a munkateher munkacsoport, melynek feladata az OBH elnöke létszámgazdálkodással és az ügyteher arányosításával kapcsolatos döntéseinek előkészítése. A munkacsoport elnöke, Örkényi László elmondta: első tapasztalataik szerint óriási különbségek vannak a bíróságok és bírók munkaterhei között. El kell oszlatni azt a félreértést, hogy ez a különbség csak a központi régió és a vidék között áll fenn, a megyei bíróságok között is óriási differenciák vannak – hangsúlyozta Örkényi. Szerinte a másik félreértés az, hogy ez a bíróságok belső problémája.

Valójában ez leginkább azokat a jogkereső állampolgárokat sújtja, akik az illetékességi szabályok miatt ezeken a leterhelt bíróságokon kénytelenek pereskedni, mert az ő pereik lényegesen tovább tartanak. Kifejtette, ha huzamosan túl nagy terhelésnek teszünk ki egy bíróságot, akkor ott a megfeszített munka ellenére megemelkedik a folyamatban lévő ügyek mennyisége. Ennek pedig kényszerű következménye az eljárások elhúzódása. Örkényi aláhúzta: az időszerűség kulcsa tehát, hogy a bíróságokon a folyamatban lévő ügyek számát alacsony szinten kell tartani, a tárgyaló bírák számát pedig az érkező ügyek mennyiségéhez kell arányosítani – átmeneti intézkedések helyett végleges megoldásokkal.

A munkacsoport elnöke szerint a legnagyobb probléma, hogy az igazságszolgáltatási rendszer erőforrásainak területi eloszlása nincs szinkronban az igazságszolgáltatással szemben támasztott társadalmi igényekkel. Olyan helyeken tartunk fenn szükségtelenül nagy bíróságot, ahol kevesen akarnak pereskedni, ahol viszont sokan, ott nincs bíró, aki letárgyalja az ügyeiket – mondta Örkényi.
Egyik feladatunk az, hogy az érkező ügyek száma alapján megpróbáljuk nagyon pontosan felmérni, hol, mekkora bírói létszámra van valójában szükség – folytatta az elnök. Különös aktualitást ad ennek, hogy a nyugdíjszabályok miatt az idén nagyon sok bírói állás ürül meg. Ezzel együtt 180 új bírósági titkári és kétszáz bírósági ügyintézői hely létesül. Az új státusokat fel lehet használni a leterhelt bíróságok segítésére, a felvett titkárok másik része pedig az önálló titkári hatáskörbe tartozó ügyeket viheti.

A cél az, hogy a jövőben minden ügyet olyan bírósági alkalmazottnak kell vinnie, aki rendelkezik az arra vonatkozó minimális képesítéssel – mondta Örkényi. Ennek érdekében a munkacsoport elkészítette a bíróságok úgynevezett „tevékenységi térképét”. A szakmai vezetőkkel való konzultációt követően véglegesítendő „térképből” kiderül majd, melyek azok az ügyek, amelyeket jelenleg csak bíró intézhet, és melyeket titkár is. A munkacsoport jogszabályváltozást is szorgalmazni fog, mert látnak lehetőséget arra, hogy további – jelenleg még bírói – jogköröket áttestálhassanak titkárokra is.

Ezeknél is nagyobb gond azonban, hogy a bírósági statisztikai rendszer pusztán darab-darab alapú, minden ügy egynek számít, a „móri ügy” statisztikailag ugyanannyit ér, mint egy alapítvány megszüntetése – tette hozzá az elnök. Emiatt a munkacsoportnak ki kell dolgoznia az ügyek súly szerinti megítélését is lehetővé tévő ügyelosztási rendszert. Ehhez viszont egy több ezres mintavételen alapuló előzetes empirikus vizsgálat szükséges. A vizsgálat eredményeihez képest kialakítandó rendszerben már az ügy kezdőiratai alapján megbecsülhető lesz, hogy az adott ügy mennyi bírói munkát igényel. Erre várhatóan leginkább a kötöttebb eljárásrendű büntető és közigazgatási ügyekben lesz lehetőség – mondta Örkényi.