Magyar Hírlap online

Bulgária, az unió leggyengébben teljesítő állama

Fapados járatok indulnak számos európai városból Burgaszba, Szófiába, Várnába – Bulgária újra népszerű nyaralóhely lett, hiszen nem drága, a tenger meg a tengerpart pedig hasonló, mint bármelyik dél-európai nyaralóhelyen. Az egykori kommunista ország már tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is. Ez persze igaz Közép- és Kelet-Európa államainak jó részére, ám Bulgária helyzete kivételes. Kivételesen rossz. Az ország 2007-es uniós tagfelvétele előtt bőven érte bírálat Szófiát és az integrációját támogató brüsszeli erőket, de végül győzött a felvételt támogató oldal. Bulgária korrupt, elhatalmasodott a maffia, gazdasági mutatói rosszak – ám, hangzott a fő érv, ha továbbra is az unión kívül marad, ez nem is változik majd meg. A kritikák vonatkoztak persze Romániára is, de Bukarest nem is teljesített rosszul a csatlakozás óta eltelt időben.

Ám úgy tűnik, Bulgáriának Brüsszel engedékenysége sem adott szárnyakat. A rettegett szovjet típusú Kozloduj-atomerőművet sikerült ugyan felszámolni – a hat reaktor leállítása feltétele volt az ország uniós taggá válásának. A bolgár társadalmat és gazdaságot sújtó gondokat azonban nem sikerült megoldania a korábbi szocialista kormánynak. Ezt Brüsszel megelégelte, s 2008 júliusában a korrupció magas szintje miatt befagyasztott mintegy 600 millió eurónyi támogatás átutalását Szófiának.

A szocialista kormánynak távoznia kellett, a választók megbüntették Szergej Sztanisev kormányfőt és társait, mert semmit sem tudtak tenni a korrupció és a maffia felszámolásáért. 2009 júliusában a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt elsöprő győzelmet aratott az általános választásokon, 240 parlamenti mandátumból 116-ot szerzett. Bojko Boriszov, a párt alapítója lett az új kormányfő. A GERB azzal kampányolt, amire hatalmas társadalmi igény volt: a kenőpénzeket elváró tisztességtelen hivatalnokok és a szervezett bűnözés fő emberei rács mögé kerülnek, s ezáltal megváltozik az ország megítélése, valamint véget ér a gazdasági hanyatlás.

Boriszov – aki feketeövesként a nemzeti karateválogatott edzője volt – az 1990-es évek elején Ipon–1 néven biztonsági céget alapított, s egyaránt védte a bukott kommunista diktátort, Todor Zsivkovot, valamint a száműzött bolgár cárt, II. Szimeont.

A reformerekből és politikai kezdőkből álló Boriszov-kormány teljesítményét elismerte Brüsszel. Lefaragták az állami kiadásokat, letartóztattak hírhedt bűnözőket, s a korrupció visszaszorítása jegyében elbocsátottak több száz adó- és vámtisztviselőt is. Az ügyészség hatalommal való visszaélés miatt vádat emelt több korábbi miniszter ellen. Jelenleg vizsgálat folyik több egykori kormánytag ellen sikkasztás gyanúja alapján. Ám eddig még egyetlen magas beosztású hivatalnokot sem ítéltek el vagy csuktak börtönbe korrupció miatt.

Az, hogy a múlt héten a bolgár uniósbiztos-jelölt, Rumijana Zseleva visszalépett, s egyben lemondott külügyminiszteri posztjáról az őt ért vádak miatt, ismét rossz jel Szó­fiának.

 

---

Krisztalina Georgieva, az új remény

Krisztalina Georgievát jelölte a bolgár kormány a balkáni országnak járó európai uniós biztos posztjára, miután az előző jelölt visszalépett. Az 56 éves Georgieva jelenleg a Világbank egyik alelnökeként tevékenykedik. A nemzetközi pénzügyi intézménynek 1993-ban lett a munkatársa. Azóta számos technikai és igazgatási pozíciót töltött be; szakterülete a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel összefüggő kérdések témaköre volt. 2008 márciusában Robert Zoellick, a Világbank elnöke személyesen választotta ki a bolgár szakembert az alelnöki és egyben a testületi titkári posztra. A tavaly júliusban rendezett parlamenti választások után megalakult szófiai kormány elnöke, Bojko Boriszov pénzügyi tanácsadójává nevezte ki Georgievát. A hölgy közgazdaságtanból doktori fokozattal rendelkezik, ezenkívül egyetemi diplomája van politikai gazdaságtanból és szociológiából. Folyékonyan beszél angolul, franciául, oroszul és szerbül. Posztgraduális tanulmányokat és kutatásokat végzett a természeti erőforrások és a környezetvédelem terén a London School of Economicson, illetve a bostoni Massachusetts Institute of Technologyn (MIT). Georgieva jelölését megfigyelők úgy értékelik, mint Szófia arra irányuló kísérletét, hogy javítsa Bulgária imázsát azok után, hogy az elsőként EU-biztosnak jelölt Rumjana Zseleva hiányos szakértelme és pénzügyi szabálytalanságok miatt kénytelen volt visszalépni a jelöltségtől. (MTI)

 

---

Az elbukott, elbuktatott bolgár jelölt

Rumijana Zseleva, Bulgária első uniósbiztos-jelöltje a második Barroso-bizottságba, visszalépett a lehetőségtől, miután az Euró­pai Parlament baloldali politikusai sorozatosan támadták őt. Bírálták a férje miatt, mert állítólag szoros és jó kapcsolatot ápol az alvilággal – egy német lap korábban Maffiózónénak is nevezte. Kritizálták azért is, mert vagyonnyilatkozata szerintük nem felel meg – illetve 2007-es EP-képviselővé választásakor beadott vagyonnyilatkozata nem felelt meg – a valóságnak, eltitkolta egy tanácsadó cég tulajdonlását. A szófiai hatóságok egyébként tisztázták ebben az ügyben, s Zseleva csak az után lépett vissza a jelöltségtől, hogy ez megtörtént. A politikus az uniós poszttól való visszalépéssel egy időben a bolgár külügyminiszteri tisztségéről is lemondott. Ezt a kormányfő először nem fogadta el, majd végül az ország védelmi miniszterét jelölte a bolgár diplomácia élére. Az EP jobbközép frakciója megpróbálta megmenteni Zselevát. Szájer József, az Európai Néppárt EP-frakciójának alelnöke a bolgár politikus európai parlamenti meghallgatásakor nyilatkozatban közölte, hogy az EP jogi szolgálata megállapította: a bolgár EU-biztosjelölt pénzügyi érdekeltségi nyilatkozata teljes mértékben megfelel az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexnek. Zseleva ennek ellenére össztűz alá került a bizottsági meghallgatáson. A szocialisták szerint a kétes ügyeken túl szakmai felkészületlensége miatt is alkalmatlan a posztra. A bolgár jelölt egyébként pártpolitikusként is bizonyított, és az Európai Unióban sem ismeretlen. Bulgária uniós csatlakozása után két évig volt európai parlamenti képviselő, majd mandátuma lejártával hazája külügyminisztere lett. 2007 óta tölt be fontos tisztségeket az Európai Néppártban, amelynek tavaly óta egyik alelnöke is. (MH)