Magyar Hírlap online

Budapest történelmi lehetőség előtt áll

Új kulturális, sport- és szabad­időnegyed létrehozását, a Sirály utca sétálóutcává átalakítását, Közép-Euró­pa legnagyobb biopiacát, mély­garázs építését, valamint a Gesztenyéskert és a Városmajor megújítását tervezi Pokorni Zoltán, a Hegyvidék vezetője, a XII. kerület Fidesz–KDNP-s polgármesterjelöltje. Lapunknak az országgyűlési képviselői és a polgármesteri összeférhetetlenség kapcsán elmondta: a helyi polgárok számára előnyös, ha olyan polgármesterük van, aki a parlamentben is tudja képviselni érdekeiket.



– Négy éve vezeti a XII. kerületet. Milyen beruházásokra a legbüszkébb az elmúlt időszakból?

– Különösen büszkék lehetünk a Csörsz utcában épült, országos viszonylatban is páratlan sport- és szabadidőközpontra, amely éppen két éve nyitotta meg kapuit – a létesítménnyel tizenháromezer négyzetméterrel nőtt a sportolásra alkalmas terület a Hegyvidéken. Az itt élők kérésére strandot is létrehoztunk a területen, harminchárom méteres, nyolcpályás medencével. Nagy eredménynek tartom, hogy két új óvodát is nyitottunk, s kiemelt beruházás volt a Tamási Áron iskola bővítése is: vadonatúj, egyebek mellett napkollektort alkalmazó, ökokerttel kiegészített, akadálymentes épületszárnyat adtunk át az intézmény alapításának ötvenedik évfordulóján. A csaknem kétszázötvenmillió forint európai uniós támogatással és a Hegyvidéki Önkormányzat kétszázötvenmillió forintot meghaladó részvállalásával felépült új szárnyban egy ötszáz négyzetméteres tornacsarnok, valamint könyvtár, orvosi szoba és tantermek kaptak helyet. Meg kell említenem a magánberuházásokat is: befejeződött a Nagyenyed utcai tömbrehabilitáció, a területen Dominique Perrault világhírű francia építész, valamint Ekler Dezső tervei alapján modern irodaház épült. Az Istenhegyi út és a Nógrádi utca találkozásánál új szolgáltató központ jött létre, benne nagy élelmiszerüzlettel, gyógyszertárral, bankfiókkal, virágüzlettel. Az építtető saját költségén a központ környékét is rendbe tette, felújította azt a kis parkot, ahol az úgynevezett Lóitató-kút áll. Egy új, színvonalas élelmiszerbolt a napokban a Királyhágó téren is nyílt – a környékbeliek már régóta vártak arra, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség visszanyerje régi funkcióját.

– Mik azok a kerületi gondok, ame­lyeket a következő ciklusban meg kell oldani?

– Bár a Hegyvidéken sok a jómódú, nálunk is élnek rossz anyagi körülmények között emberek, akikről gondoskodnunk kell. Az önkormányzat egyáltalán nem mondható gazdagnak, hiszen itt nincs olyan mértékű ipari tevékenység, amely komolyabb bevételi forrást jelentene például iparűzési adó formájában. Az egyik legjelentősebb előttünk álló feladat az úthálózat rendbetételének folytatása. Az elmúlt négy évben komoly előrelépés történt ez ügyben: negyvenkilenc utat újítottunk fel huszonnégyezer méter hosszúságban, s mintegy tizenkétezer kátyút javítottunk ki. A felújítások ütemezésére a civilekből álló Hegyvidéki Útfejlesztési Testület tesz javaslatot, így biztosítható, hogy a kerület minden körzetében a lakók igényeihez igazodva indulhassanak meg a legszükségesebb munkálatok. A teljes kerületi útrekonstrukció több tízmilliárd forintba kerülne, így aztán nem lehet minden szükséges munkát egyszerre elvégezni, de természetesen azt szeretnénk elérni hosszú távon, hogy a Hegyvidéken élők jó minőségű utakon és járdákon közlekedhessenek. Megoldandó a főváros és a kerület közötti együttműködés javítása is, ez ugyanis mindeddig nem ment könnyen. Tipikus példa erre, amikor a fővárosi közműcégek nem jelzik idejében az önkormányzatnak, hol terveznek felújításokat. Előfordult már az is éppen emiatt, hogy frissen felújított kerületi utakat kellett újból feltörni és befoltozni, s ez joggal háborítja fel az ott élőket. Úgy gondolom, hogy az ilyen egyeztetési problémák megoldódnak majd, ha október 3-án az önkormányzati választásokon az emberek a Hegyvidéken és szerte Budapesten a polgári oldal mellett teszik le a voksukat.

– Milyen fejlesztéseket tervez?

– Folytatni kívánjuk a részben önkormányzati forrásból, illetve az Euró­pai Uniótól elnyert kilencszázmillió forintos támogatásból az új kulturális, sport- és szabadidőnegyed létrehozását a Jagelló út, Sirály utca, Csörsz utca által határolt területen. Ennek részeként a Művelődési Központ homlokzatát, lévén műemlék, az eredeti tervek szerint megújítjuk, belül az épületet ugyanakkor a kor igényei szerint szabjuk át: a színházteremben például hidraulikusan lehet majd mozgatni a nézőteret, így az akár bálteremmé is alakítható néhány perc alatt. Az épület mellett a Sirály utcát sétálóutcává alakítjuk át, ahol szombatonként Közép-Európa legnagyobb biopiaca kap helyet. Az utca alatt száztíz férőhelyes mélygarázs épül, s a mínusz egyedik szintre, a Gesztenyéskert felé üvegfallal nyitottan kiszolgálólétesítmények kerülnek – étterem, fagylaltozó és konferenciaterem. És lesz itt nyilvános illemhely és pelenkázó is a park látogatóinak kérésére. A beruházás különlegessége, hogy Magyarországon egyedülálló módon a közelben futó főgyűjtőcsatorna hőenergiáját fogjuk felhasználni az épületek temperálására. Az önkormányzat saját költségén a fővárosi kezelésű Gesztenyéskertben is jelentős fejlesztéseket hajt végre: felújítjuk a növényzetet, ivókutakat telepítünk, hogy ezzel is hangulatosabbá tegyük a Sirály utca környezetét. A tervek között szerepel a Városmajor rendbetétele is, ahol mindenekelőtt a közbiztonságot javító beruházásokra van szükség. A fővárostól ígéretet kaptunk arra, hogy bekerítik a parkot, a kerület pedig azt vállalta, hogy térfigyelő kamerákat telepít ide.

– Tarlós István főpolgármesteri győzelmét jelzik a fővárosban a felmérések. Kérdés, hogy a Fidesz–KDNP egyedül tud-e többséget szerezni a közgyűlésben. Ön elképzelhetőnek tart valamilyen koalíciós megoldást Budapest vezetésére?

– Ahogy tavasszal az ország, most Budapest is történelmi lehetőség előtt áll. Itt az idő, hogy végre a fővárosban is változások történjenek. Az MSZP–SZDSZ-koalíció vezetése alatt anarchiába süllyedt a város – elég csak a százmilliós BKV-ügyekre, a 4-es metró teljesen kaotikus beruházására vagy a gyógyfürdőket fenntartó fővárosi cég korrupciógyanús ügyleteire gondolni. Ezeknek az ügyeknek egyszer és mindenkorra véget kell vetni. Abban bízom, hogy októbertől tiszta jövőképpel és stratégiával rendelkező csapat irányíthatja a fővárost, Tarlós István vezetésével. A választók pedig minél nagyobb arányú felhatalmazást adnak neki, annál hamarabb tud majd eredményeket felmutatni Budapest rendbetételében.

– Mit változtathat az önkormányzatok és az állam közötti kapcsolaton, hogy 2010 tavaszától új, kétharmados támogatottságú jobboldali kormánya van az országnak?

– Az elmúlt évekre az volt jellemző, hogy a kormány csökkentette az önkormányzatok támogatásait, ugyanakkor feladataikat növelte. A kettős présben az ellehetetlenülés határára sodródott sok település. Szerencsére itt, a Hegyvidéken nem kellett bezárni intézményeket, de megéreztük a megszorítások hatásait. Csak egy példa: 2002-ben minden elsős kis­diák után 183 ezer forintot adott az állam az iskolafenntartó önkormányzatoknak. Az inflációt figyelembe véve ma legalább háromszázezer forint járna, ám ehelyett csupán 135 ezer forintot kapunk. Azt azonban senki sem várja most, hogy azonnal elérkezik a Ká­naán, hiszen fél évvel az országgyűlési választások után még mindig hetente esnek ki a csontvázak a szekrényből. A napokban derült ki például, hogy az előző kormány a társasági adót ötven-, a személyi jövedelemadót negyven-, a jövedékiadó-bevételeket pedig harmincmilliárd forinttal tervezte túl, valamint a közlekedési vállalatok többletfinanszírozási igényére sem volt fedezet. Biztos tehát, hogy nem lesz több pénz az önkormányzatoknál egyik napról a másikra, meggyőződésem azonban, hogy a kormánnyal való jó együttműködésnek már ebben a ciklusban pozitív, érezhető, kézzelfogható jelei lesznek itt, a Hegyvidéken is.

– Ön polgármester és országgyűlési képviselő. Mi a véleménye: a 2014-től alakuló kétszáz fős parlamentbe bekerülhessenek városvezetők, vagy összeférhetetlenséget kellene kimondani?

– Úgy gondolom, hogy azok a parlamenti képviselők, akik önkormányzati vezetői tisztséget is ellátnak, jobban meg tudják ítélni, milyen hatása lehet egy-egy törvénynek a mindennapi életben, hiszen ezek alkalmazásával nap mint nap találkoznak. Emellett a helyi polgároknak előnyös lehet, ha olyan polgármesterük van, aki a parlamentben is tudja képviselni érdekeiket. Európa országaiban ugyanúgy találunk példákat a főállású országgyűlési képviselőségre, mint az ellenkezőjére, amikor a polgármesterek a parlamentben is szerepet vállalnak. Nicolas Sarkozy, Franciaország jelenlegi elnöke pél­dául úgy dolgozott korábban költségvetésügyi miniszterként, majd belügyminiszterként, hogy közben a párizsi külváros, Neuilly-sur-Seine polgármesteri posztját is betöltötte. Úgyhogy a két tisztség véleményem szerint összefér egymással.