Magyar Hírlap online

Az unió is nyújthat védőhálót

Októberben döntenek az új hiánycélokról

Az újabb védőháló az unió októberi csúcstalálkozóján szövődhet, ha eldöntik, milyen téren és mennyire szorosan egyeztetik a jövőben gazdaságpolitikájukat. Ekkor várható megállapodás arról is, mikorra kell valamennyi (27) tagországnak a GDP három százaléka alá csökkentenie költségvetési hiányát. Az azonban, hogy ezt a tagországok milyen módszerekkel teszik meg, minden nemzeti kormány magánügye lesz.

A legutóbbi stresszteszten jól teljesített magyar bankrendszernek (amit az OTP és az FHB jó szereplése is jelzett) és a gazdaságnak is támaszt jelenthetnének ezek a döntések. A fenntartható pálya felé mozgó és a pénzügyi szabályokat betartó országok viszont valószínűleg számíthatnak majd az unió támogatására ahhoz, hogy el is érjék céljaikat. Az unió ügyel majd arra: ne terelhessék a kormányok fenntarthatatlan pályára pénzügyeiket, mert annak új brüsszeli segélykérelem lenne a vége. Az uniós támogatások már így is a támadások kereszttüzébe kerültek a legtöbb hozzájárulást befizető államokban. Német közgazdászok egy csoportja az alkotmánybírósághoz fordult a görögországi mentőcsomagok miatt. A szakemberek úgy vélik, a mentőcsomaggal Berlin megsértette az uniós alapszerződésnek azt a cikkelyét, amely megtiltja a szegény országok pénzügyi megmentését. Emellett szerintük egy ilyen méretű közös valutaövezet csak akkor működőképes, ha a tagországok gazdaságai közelítenek egymáshoz. Számításaik alapján azonban a munkaerő egységnyi árát, a termelékenységet és az összes alapmutatót tekintve is egyre távolodnak a tagországok egymástól 1999 óta.