2010-07-30
Az EU leggyengébb láncszeme
A görögöktől drákói megszorításokat várnak el
Az eurózóna Achilles-sarka Görögországban van, ahol a héten megkezdte a májusi hitelmegállapodás felülvizsgálatát az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) trojkája.
A hároméves, száztízmilliárd eurós hitelszerződés feltételül szabta a GDP-arányos költségvetési hiány lefaragását a tavalyi 13,6 százalékról 8,1 százalékra még az idén. A görög kormánynak két év alatt tíz százalékponttal kell mérsékelnie az államháztartás GDP-arányos hiányát, s ehhez már most hozzá kellene kezdenie a legnagyobb deficitet termelő állami vállalatok feldarabolásához és privatizálásához. A görög államvasút és az athéni buszvállalat már olyan lerobbant állapotban van, hogy a hazai bankok már állami garanciára is vonakodnak hitelt adni neki. Az állami cégek nyereségessé tétele szükségszerűen elbocsátásokhoz vezet, ami ellen hatalmas társadalmi felzúdulás várható. Összességében a hároméves IMF–EU-hitelprogram betartásához a görög kormánynak a GDP tíz százalékát megközelítő drákói költségvetési nadrágszíjszorítást kell végrehajtania. Ebbe először is belerokkan a görög társadalom, mert a munkanélküliség drámai növekedése mellett ez a megszorítás meghosszabbítja a zsugorodás időszakát is. A szakemberek szerint egyáltalán nem biztos, hogy megéri ekkora áldozatot vállalni. Mire a görög gazdaság kilábal a recesszióból, addigra már a következő évtized közepét írjuk majd, s ekkorra a GDP 150 százaléka körüli lesz az államadósság. Vagyis az athéni kormány meg tud majd felelni a világ húsz legjelentősebb ipari hatalma, a G20 azon elvárásainak, hogy 2016-ra stabilizálja az államadósságát. Csak éppen egy fenntarthatatlan szinten. Az athéni kabinet ugyanis képtelen lesz annyi adót behajtani, ami ennek az adósságnak és kamatterheinek finanszírozásához elegendő lenne fedezetként, még akkor is, ha erre a pénzpiac biztosítana forrásokat.
SZM