Magyar Hírlap online

Apartheid az egyházi iskolákkal szemben

Pápai Lajos megyés püspök: Valódi nemzeti tragédia felé sodródik az ország

Nem az egyházakat, hanem az általuk fenntartott iskolákba járó diákokat és szüleiket rövidíti meg a kormányzat azzal, hogy kevesebbet juttat nekik az úgynevezett kiegészítő normatíva címén – mondta lapunknak Pápai Lajos győri megyés püspök, a katolikus püspöki kar oktatásért felelős tagja. Hangsúlyozta, ezért az érintett felekezeteknek kötelességük tiltakozni az elmaradás miatt.

– Nemrég kormányrendelet jelent meg az egyházi iskoláknak a még a 2008-as év után járó kiegészítő támogatásról. Az összeg régóta nem látott felháborodást váltott ki az érintett felekezeteknél. Miért?
– Valóban, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állandó tanácsa úgy határozott, megbíz egy ügyvédet, hogy kezdeményezzen peres eljárást az ügyben, emellett az Alkotmánybírósághoz is fordulunk, hogy vizsgálja meg a rendelet alkotmányosságát. Az egyház szerint ugyanis a rendelet tartalma és az az eljárás, ahogyan létrejött, ellentétes az alaptörvénnyel. Arról van szó, hogy a kormányzat az érintettek megkérdezése nélkül döntötte el, mennyivel egészíti ki a felekezetiek esetében a minden oktatási intézménynek járó alapnormatívát. Mindezt ráadásul nem a tavaly megszavazott zárszámadási törvényben tette, hanem példátlan módon az idén februárban, az említett kormányrendelet formájában. A vatikáni szerződés és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, valamint természetesen az alkotmány értelmében minden iskolába járó diák után, fenntartótól függetlenül, ugyanannyi állami támogatás jár. Csakhogy számításaink szerint, valamint vélhetően az Állami Számvevőszék szerint is, az említett rendeletben közölt összeg alapján a 2008-as esztendőben minden felekezeti iskolába járó tanuló csaknem tizennégyezer forinttal kevesebb támogatást kap. Erről az egyház nem mondhat le.

– Ilyenkor mondják a balliberális oldalon, hogy az egyházak mohók, több pénzt akarnak.
– Tisztázzunk valamit. Itt nem egyház-finanszírozásról van szó. Ezzel a pénzzel az egyház által fenntartott intézményekbe járó magyar állampolgárokat és szüleiket rövidíti meg az állam. Az ő nevükben tiltakozunk a kormányzat eljárása ellen. Ha Afrikában lennénk, ezt a fajta megkülönböztetést hívhatnánk akár apartheidnek is, de a diszkrimináció kifejezés mindenképp helytálló.

– Mit jelent ez az elvonás az ön által vezetett győri egyházmegye esetében?
– Mivel 2010-ben az alapnormatíva is csökken, valamint az egyházaknak járó kiegészítő támogatás esetében az Állami Számvevőszék már korábban is milliárdos hiányt állapított meg, amit azóta sem pótolt a kormányzat, számításaink szerint az idén mintegy százhúszmillió forintot kell hozzátennünk saját forrásainkból az iskoláink finanszírozásához. Erről csak annyit, hogy az egyházmegye egész éves költségvetése négyszázmillió forint. Nem lesz könnyű.

– A ciklus végének közeledtével összességében miként értékeli az egyház és a kormányzat közötti kapcsolatot az elmúlt időszakban?
– A fentebb taglaltak mellett meg kell jegyeznem: az, hogy az egyházzal szemben hogyan viselkedik az állam, nem annyira fontos, mint az, hogy az emberekkel miként bánik. Emiatt már inkább lehet okunk a sajnálkozásra, hiszen ha megnézzük, mi történt az oktatás, a nevelés vagy az egészségügy területén, láthatjuk, hogy valódi nemzeti tragédia felé sodródik az ország.

– A közelmúltban az MSZP éles kirohanást intézett egyik püspök kollégájának, Kiss-Rigó Lászlónak a Fidesz-KDNP melletti kiállása miatt. Mi a véleménye az ügyről?
– Teljes jogú magyar állampolgárként mindenkinek joga van kiállni valami, akár egy párt mellett is. Egyházunknak csupán belső, nem az állam által szabott törvénye, hogy papjaink, püspökeink nem folytathatnak pártpolitikai tevékenységet. Ugyanakkor a lelkipásztoroknak kötelességük felhívni híveik figyelmét, hogy a választásokon milyen szempontok szerint szavazzanak. A keresztény embernek azt a politikai erőt kell támogatnia, amely leginkább kiáll az olyan, az egyház által képviselt alapvető értékek mellett, mint például a család, az élet tisztelete.

---

Erdő Péter: Annyit adjanak, amennyi jár
Az alkotmánybírósági beadvány mellett polgári pert is kezdeményez a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az egyházi iskolák 2008-as, utólagos finanszírozás keretében kifizetendő kiegészítő normatívái miatt, miután azokat a szaktárca a törvényben előírtaknál alacsonyabb mértékben állapította meg – ezt Erdő Péter bíboros, a konferencia elnöke jelentette be tegnap, a püspöki testület kétnapos ülése után. Erdő aláhúzta: többször kérték a Hiller István vezette oktatási minisztériumot, hogy közöljék velük azt a számítási módszert, amely alapján a jóval kevesebb összegre jutottak, de ez még nem történt meg. „Ahogy már többször megfogalmaztuk, nem sokat vagy keveset várunk, csak annyit adjanak, amennyi jár” – mondta. A konferencia számításai szerint a katolikus egyháznak a tavalyi évhez képest az idén tíz százalékkal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia, a ez súlyos gondot jelent a már amúgy is nehéz helyzetben lévő intézményeknek és egyházközségeknek. A csökkenés elsődleges oka, hogy az állam a kormány döntése nyomán a korábbiakhoz képest kisebb összeggel egészíti ki az egyszázalékos adófelajánlásokat. A püspöki testület bírálta azt a kormányrendeletet, amely szerint az óvodai foglalkozásokat csak óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező személy irányíthatja. Az MKPK szerint ez ellentétes a közoktatási és a vallásszabadságról szóló törvénnyel is. Az egyházi iskolákat érinti az államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának körlevele is, amely kimondja, hogy nem állami közoktatási intézmény csak akkor igényelhet normatívát, ha saját adószáma van. Ez több olyan felekezeti intézményt is veszélyeztet, amely a fenntartó rendházzal közös adószámmal rendelkezik. Az intézkedést az MKPK diszkriminációnak tekinti, s nem ért vele egyet.
(BR)

---

Bölcskei Gusztáv: Nem ér semmit a rendelet
A kormány tehetetlenségét és rosszindulatát tükrözi a kormányrendelet, amely diszkriminálja az egyházi oktatási intézményeket – mondta Bölcskei Gusztáv református püspök a Reformatus.hu portálnak. Hozzátette: a dokumentum a minimális követelményeknek sem felel meg, hiszen azt mondja ki, hogy egy bizonyos összeg megilleti az egyházi iskolákat, majd hozzáteszi, hogy a rendelet hatályát veszti jú­nius 30-án. Két alapvető dolog hiányzik belőle: nem jelöli meg a forrást, és nincs kifizetési határidő sem. „Ha ez a két dolog hiányzik, akkor az egész nem ér semmit” – mutatott rá a püspök, aki azt is feltételezi, hogy ez egy „kedves” ajándék a következő kormánynak, mondván, „tessék megoldani ezt a feladatot, amit alkotmányellenesen nem rendeztek a zárszámadási törvényben”.
(KD)

---

Szavazásra buzdítanak a felekezetek
A parlamenti választásokon való részvételre buzdít közös közleményében a katolikus, a református és az evangélikus egyház. A hazai keresztény felekezetek mindenkit arra kérnek, hogy a hangzatos kampányígéretek és indulatos kommunikációs megoldások mögé nézve olyan jelölteket támogasson, akik személyiségükben és elkötelezettségükben is azt a reménységet hordozzák, hogy Magyarországon erősödhet a jogállamiság, csökkenhet a korrupció, és növekedhet az egymás iránti bizalom. Ha komolyan vesszük állampolgári felelősségünket, akkor négyévente nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is, hogy döntésünkkel befolyásoljuk hazánk életét, mindennapi boldogulásunk lehetőségeit – írják a közleményben.
(MH)