Magyar Hírlap online

A MÁV allegóriája: a Keleti pályaudvar

Az ország legforgalmasabb pályaudvarának felújítása 18 milliárd forintba kerülne, az idén viszont csak állagmegőrzésre jut pénz, tízmillió forint. A West Endhez hasonló elképzelés az Arena Plaza felépülésével nyilvánvalóan megbukott, hogy stílusosak legyünk: az a vonat már elment. A Keleti egyik ezer négyzetméteres szárnyát könnyezőgomba-fertőzés miatt évekkel ezelőtt lezárták, de ennél több nem történt a pusztító fertőzésveszély elhárítására. A MÁV most úgy tesz, mintha eddig nem tudott volna a problémáról.

A vasút allegóriája – ez a címe Than Mór freskójának, amely a Keleti pályaudvar Lotz Termében látható. A felújított Lotz Termet 2008 nyarán adták át, tavaly pedig jubileumi kiállítást rendeztek itt a 125 éves pályaudvar tiszteletére. A MÁV látszólag felhőtlenül ünnepelte a megépülése óta a magyar vasúti érhálózat szívének számító Keletit, mintha a restaurált freskókon és a néhány éve rendbe hozott homlokzaton nem látna túl. Pedig már pár perces pályaudvari séta után látható, az épület valójában rettenetes állapotban van: málló vakolat, potyogó faldarabok miatt több helyen lezárt területek, bent mindenütt beázás nagy foltjai – még a frissen festett részeken is. Az összképen természetesen nem javítanak a vendégcsalogatónak nehezen nevezhető büfék, üzletek, sem pedig az elhúzódó metróberuházás miatti káosz a környéken. Megállapíthatjuk tehát: az ország legnagyobb vasúti forgalmát lebonyolító, mégis szánalmas kinézetű Keleti tökéletes allegóriája a botrányos szerződésekkel, korrupcióval, bürokratikus vízfejjel sújtott MÁV Zrt.-nek.

Kíváncsiak voltunk, mikor javulhat a helyzet, mennyi pénzre lenne szükség összesen a Keleti felújításához, és miért nem lett semmi a korábban befektetői tőke bevonásával tervezett, plázairányú hasznosításból. Mivel pedig információink szerint a pályaudvar mintegy ezer négyzetméteres területét évekkel ezelőtt lezárták a rendkívül veszélyes könnyezőgomba-fertőzés miatt, azt a kérdést is feltettük: mi a terve a MÁV-nak a gombafertőzött szárnnyal, és nem fenyeget-e a veszély, hogy a fertőzés továbbterjed? A válaszokat Buzinkay Tamástól, a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatójától vártuk, ám azokat végül a cég kommunikációs igazgatósága állította össze és küldte el.

A tájékoztató anyag szerint a Keleti pályaudvar teljes felújítását régóta tervezi a vasúttársaság. A korábban, 2000-ben elkészült és 2002-ben jogerőre emelkedett építési engedéllyel rendelkező tervek időközben elavultak, így azokat mindenképpen felül kell vizsgálni és aktualizálni. Az azóta eltelt egy évtized alatt az ingatlanokkal szemben támasztott igények, követelmények is megváltoztak, ezért a mai kornak megfelelő funkciókkal új terveket kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezési eljárás után el kell készíteni a tenderterveket, valamint a kivitelezési terveket is. Az engedélyezési eljárás a korábbi tapasztalatok alapján hosszú időt vehet igénybe, mivel az épület műemléki védettség alatt áll, így annak minden egyes részletét kizárólag a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével és jóváhagyásával lehet felújítani és korszerűsíteni. Tehát a felújítás a legjobb esetben is csak 2011-2012-ben kezdődhet meg, a közbeszerzés lebonyolítása után.

Ebben az évben a felújításra és korszerűsítésre a MÁV Zrt.-nek nincs forrása. Az épület műszaki állapota miatt nem csupán állagmegőrzési feladatokat kellene elvégezni, a teljes felújításhoz azonban állami segítségre lenne szükség. A mintegy 15 ezer MÁV-épületnél állagmegőrzésre (hibaelhárításra és karbantartásra) 2010-ben kétmilliárd forintot tervez a MÁV, ebből a Keleti pályaudvarra körülbelül tízmillió forint jut, jelenleg közbeszerzés folyik a pénztár szociális blokkjának felújítására. A pályaudvar teljes rekonstrukciójának jelenlegi becsült költsége 15-18 milliárd forint. Ha a forrás folyamatosan rendelkezésre állna, a kivitelezés három-négy évig tartana.

A West Endhez hasonló elképzelés végül azért nem valósult meg a MÁV szerint, mert „nem jelentkezett érdemi befektető a projektre, ráadásul az Arena Plaza megépítése jelentősen csökkenti a Keleti pályaudvar üzleti értékét. Ennek ellenére a vasúttársaság továbbra is tervezi a munkák megkezdését vállalkozók bevonásával vagy az állam, mint tulajdonos támogatásával”.

A legérdekesebb választ az épületeket rendszerint halálra ítélő könnyező gombával kapcsolatban kaptuk. Annak ellenére, hogy informátorunk szerint a veszélyes fertőzést már hat-hét éve megállapította egy szakértő, a vállalat úgy reagált, mintha eddig nem tudtak volna róla. Mint írták: „a MÁV a fennálló probléma azonnali kezelése érdekében soron kívüli statikai szakvéleményt és ennek kapcsán statikai terveket rendelt meg. Ezek megállapításai alapján, amennyiben szükséges, azonnal beavatkozunk, akár födémcserével, szerkezeti átépítéssel. A MÁV Zrt. vezetése a veszélyhelyzet elhárítására a lehető legrövidebb időn belül meghozza a szükséges döntéseket, hogy a fertőzés továbbterjedését meg tudjuk akadályozni”. Úgy tudjuk a soron kívüli statikai szakvéleményt két nappal az után rendelték meg, hogy írásbeli kérdéseinket eljuttattuk a MÁV-hoz.

---

Életveszélyes könnyek

A legnagyobb károkat okozó és legveszélyesebb farontó gomba a könnyező házigomba. Spórái évekig vegetálnak, kis méretüknél fogva a legkisebb résen, nyíláson is átjutnak, így akár egy számunkra teljesen zártnak tűnő helyiségben is megtelepszenek, és helyrehozhatatlan károkat okoznak. Termőteste 25-50 centire is megnő, lepényszerű, a rajta cseppekben megjelenő víz jól felismerhetővé teszi, nevét is e tulajdonságáról kapta. Ha valamely épületben megtelepedett, fonalai és kötegei még a falon is áttörhetnek, és az összes faanyagot megfertőzhetik. A fertőzött helyen, a gerendákban, párnafákban, ajtó- és ablaktokokban, de még a bútorokban is nagy károkat okoz. Rendkívül nehéz kiirtani. Vízigénye a csírázáskor nagy, megtelepedése után azonban fejlődéséhez alacsony páratartalom is elegendő, mert a cellulóz lebomlásával elegendő vizet termel, vagyis megteremti magának a megfelelő életfeltételeket. Ha a könnyező gomba megfertőzi a födémszerkezetet, a pusztulás megállíthatatlan, és hatalmas költségekkel lehet csak megmenteni a pusztulásra ítélt épületet.

---

Az ország vasúthálózatának szíve

A Magyar Királyi Államvasutak Központi Indóházát 1884. augusztus 16-án adták át a forgalomnak. Az épületet Rochlitz Gyula, a 43 méter széles, 188 méter hosszú és 31,5 méter magas, eredetileg ötvágányú csarnokot pedig Feketeházy János tervezte. A födém egyes részeit az 1980-as évek első felében megerősítették, a vonatfogadó- és indítócsarnok nagy fesztávolságú tetőszerkezetét 1997-98-ban kicserélték. Felújították a belső homlokzatot, a Baross téri végfalat és a „hatvani üvegfalat”, restaurálták a kő fülkeszobrokat, a pilon (a görög pülon: kapu, bejárat szóból) tetején elhelyezett szoborcsoportot pedig újraöntötték és visszahelyezték régi helyére. A Thököly úti oldalcsarnok és a Lotz Terem födémcseréje, a tetőszerkezet felújítása 2003-ban kezdődött el. 2006-ban indult a belső rekonstrukció, ennek keretében Than Mór és Lotz Károly freskóinak restaurálása. A Lotz Teremben lévő kilenc freskóból nyolcat Lotz Károly festett, a kilencedik Than Mór műve, amelynek címe: A vasút allegóriája. A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara, a legtöbb belföldi InterCity-járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A négy vasúti fővonalat kiszolgáló pályaudvar forgalma napi négyszáz vonat és 12-15 ezer utas.