Magyar Hírlap online

A jó állam képét kell felrajzolni

A magyar közigazgatás átalakítása nem jár létszámcsökkentéssel

Szeptember 1-jétől lép hatályba az a változás, amely nyomán a regionális államigazgatási hivatalokat megyei közigazgatási hivatalokká alakítjuk át – mondta lapunknak Szabó Erika, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár. A politikus a közigazgatás átalakításának átfogó folyamatáról és annak jövőbeni állomásairól szólva elmondta, hétfőn Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kinevezi az új hivatalvezetőket.



– Milyen betegségektől szenved elsősorban a magyar közigazgatás?

– A kérdés megválaszolásához elég elmenni ügyet intézni bármelyik hivatalba, ahol sajnos az állampolgárok érzékelik, hogy nem tudják, hány hatósághoz kell még elmenniük, egyáltalán mennyi idő alatt érnek célt. Meglehetősen bonyolult, széttagolt és bürokratikus az ügyintézés, rengeteg nyomtatványt, kérelmet kell kitölteni, és senki nem lehet biztos abban, hogy a törvényi határidőn belül valóban elintézik az ügyét. Még széttagolt, rendezetlen közigazgatásunk van, messze elmarad a 21. század követelményeitől, ezt kívánja rendbe tenni a kormány. Vissza kell adni a közigazgatás rangját, újra kell gondolni az állam szerepét is. A jó állam képét kell felrajzolni a magyar emberek számára, hogy érezzék, mindenhol udvarias, kedves, szolgálatkész hivatalnokok fogadják őket. Célunk, hogy a megfelelő törvény módosításával, az eljárás rendjét is egyszerűbbé téve, a párhuzamosságokat megszüntetve, sokkal gyorsabban, könnyebben lehessen ügyeket intézni.

– Az utóbbi, gondolom, elsősorban a jogszabályoktól függ, de azt miképpen lehet elérni, hogy udvarias, szolgálatkész hivatalnokokhoz legyen szerencsénk?

– Képzést tervezünk azon kormánytisztviselőknek, akik ügyfelekkel foglalkoznak, terveink szerint etikai kódex is készül. A kötet azokat az alapvető magatartási szabályokat írja majd elő, amelyeket egy közszolgának mindenképpen tanúsítania kell az ügyfelek fogadásakor.

– Az elmúlt hónapokban milyen jogszabályokat kellett elfogadni, módosítani, hogy a legsürgetőbb változtatásokat életbe léptessék a közigazgatásban?

– Az első, egyben legfontosabb az önkormányzati törvény módosítása volt. Ez adott lehetőséget arra, hogy szeptember elsejétől felálljon az a fővárosi, valamint a tizenkilenc megyei közigazgatási hivatal. Két éve ugyanis regionális államigazgatási hivatalok működtek, megyei szinten pedig csak kirendeltségek. Ráadásul több mint másfél éve sajnálatos módon szünetelt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése is. Ez pedig nagy jogbizonytalanságot hozott, hiszen nem volt állami eszköz arra, hogy megvizsgálják, milyen rendeleteket, határozatokat hoztak az adott helyhatóságban. Az utóbbi jogszabályok pedig a legtöbbször közvetlenül érintik az állampolgárokat, sőt, gyakran fizetési kötelezettséggel is járnak, hadd utaljak itt a helyi adókra vagy a szemétszállítási díjra. Ezek a rendeletek, határozatok az utóbbi időben úgy születtek meg az önkormányzatokban, hogy a legtöbb helyen senki nem nézte meg, a vonatkozó törvényeknek megfelelnek-e. Szeptember elsejétől azonban a megyei közigazgatási hivatalok létrejöttével ez a törvényességi ellenőrzés végre helyreáll. Ezzel együtt megyei szintre kerülnek a korábban a régiókhoz tartozó közigazgatási feladatok, és szélesebb hatáskört is kapnak az új hivatalok.

– Ez mit jelent?

– Működési integrációt, ami azt a szándékot jeleníti meg, hogy a kormány szeretné, ha az állam feladatai megyei szinten is minél összehangoltabban működnének. Ugyanis számos dekoncentrált szerv tevékenykedik, például a földhivatal vagy az ÁNTSZ. Ez a működési integrációs szándék január elsejétől úgy valósul meg, hogy a megyei közigazgatási hivatalokból létrehozzuk a kormányhivatalokat, amelyek a szervezeti integráció révén irányítják majd a dekoncentrált szerveket. Természetesen ez utóbbiak fenntartása is kevesebb forrást igényel majd, túl azon, hogy egyszerűbbé válik az állampolgárok számára az ügyintézés. Mindeközben a minisztérium szakmai irányító szerepe megmarad.

– Egy folyamatot vázolt eddig. Mi lehet a végállomás?

– A többéves program eredményeként oda szeretnénk eljutni, hogy a kormányhivataloknak legyen egységes ügyfélszolgálatuk, ahol az „egyablakos ügyintézést” meg tudjuk valósítani. Így a kérelem, függetlenül annak jellegétől, a kormányhivatalon belül vándorol majd, és nem az állampolgárnak kell ide-oda mennie a helyszínek között. Persze mindehhez megfelelő informatikai háttér is szükséges, amelyen folyamatosan dolgozunk.

– Lehet azt mondani, hogy a megyék visszakapják a becsületüket?

– Így van. A második Orbán-kormány szándéka szerint a megyéket azért is meg kell erősíteni, mert területi szerveződésként jelentős hagyományokra tekintenek vissza. Az előző ciklusban a szocialisták ugyan kísérletet tettek arra, hogy háttérbe szorítsák a megyéket, s a régiókat részesítették előnyben, de mi visszatérünk a hagyományokhoz. Célunk az is, hogy a kormánynak megyei és fővárosi szinten is legyen egy kinyújtott karja, ezért január elsejétől kormánymegbízottak kerülnek a kormányhivatalok élére. Őket a miniszterelnök nevezi ki, megbízatásuk várhatóan a ciklus végéig tart. A kormánymegbízottnak fontos feladata lesz: mindent, amit a kabinet eldöntött, területi szinten végre kell hajtatnia.

– Merítettek-e valamely nyugati példából a magyar közigazgatás átszervezéséhez?

– Több példát is megvizsgáltunk, de egyik modellt sem vettük át egy az egyben. Elmondhatjuk, hogy összességében ez sajátos magyar modell lesz. Mindazonáltal az ügyfélszolgálati rendszer kialakításánál a portugál megoldás lebegett a szemünk előtt. Ott is hozzánk hasonló problémákkal küszködtek, ám pár évvel ezelőtt átalakították a rendszert, amely azóta is kiválóan működik. Mi is el szeretnénk érni, hogy a legkülönbözőbb ügyekben – a jogosítvány intézésétől akár a gyes elindításáig –, amelyek állami feladatvállalást feltételeznek, egyetlen hivatalhoz lehessen fordulni. Ma ugyanis sok állami feladatot például a polgármesteri hivatalok látnak el, ezeket a kötelezettségeket le kell választani a helyhatóságokról. Emellett a francia megyei prefektusi modellt is átültetjük a hazai gyakorlatba, igaz, nem kevés változtatással. Megjegyzem, a kormány megbízottjaként működő erős megyei vezetőre Romániában is láthatunk példát.

– Az előző Orbán-kormányt még jóindulatú kritikusai is azzal a megjegyzéssel illették, főleg utólag, hogy nem egy, hanem két ciklus alatt szándékozott véghezvinni bizonyos ügyeket. A magyar közigazgatás átszabásának fentebb vázolt folyamata hány évet vehet igénybe?

– Legkésőbb 2013 végére, tehát a ciklus vége előtt, szeretnénk befejezni az átalakításokat, ez a cél.

– Mindezek nyomán mennyivel lesz olcsóbb a magyar állam működtetése?

– Amennyiben a párhuzamosságokat, a felesleges adminisztrációt, valamint a szükségtelen nyomtatványokat mind kiszűrjük, és a kormányhivatalokkal egységes rendszerbe foglaljuk a most még széttagolt szakigazgatási szerveket, akkor lényegesen olcsóbb lesz a rendszer. Az internetes ügyintézés és tájékoztatás pedig még inkább csökkenti majd a költségeket.

– Az ilyen mélyreható átszervezés jelentős elbocsátásokkal jár majd?

– Nem tervezünk létszámcsökkentést. Egyelőre úgy tűnik, hogy a jelenlegi létszámmal működőképes szinten tartható a rendszer. Amikor az átalakítás, illetve a párhuzamosságok kiszűrése megtörténik, akkor lehet majd látni, hogy hol és milyen összevonásokra van lehetőség, de most még nem látszik ennek szükségessége.

– Elképzelhető, hogy a közigazgatás átalakításának átfogó folyamata vonzóbbá teszi az országot a külföldi befektetők előtt?

– Számítunk rá, hogy versenyképesebb lesz a gazdaság, hiszen a hazai és külföldi cégeknek egyaránt jóval kevesebb adminisztrációval kell majd szembenézniük. Ez egyébként európai uniós elvárás is. Mindazonáltal szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar közigazgatás ilyen, valóban történelmi léptékű átalakítására még nem volt példa az elmúlt századokban.