Magyar Hírlap online

"A hatalmat a törvénynek kell irányítania"

Zlinszky János: olyan alkotmány kell, amelyet nem szükséges folyton módosítani

Bármilyen legyen is az új alkotmány, nem a szövegen múlik, hogyan működik majd, hanem azon, hogy mennyit tartunk be a benne foglalt rendelkezésekből – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Zlinszky János alkotmányjogász. A professzor szerint az alaptörvényben erősíteni kell az ellenőrzési garanciákat, a rendelkezések betartásának kérdéseit pedig bírói hatáskörbe kell utalni. Zlinszky az alkotmányban rögzítené, hogy az állam köteles az önkormányzatok közfeladat-ellátásaihoz szükséges forrásokat biztosítani a közvagyonból.



– Többször is a tartalmát tekintve a nemzetközi mércét is elérő, jó alkotmánynak nevezte a jelenlegi alaptörvényt. A probléma ön szerint az, hogy a benne foglalt rendelkezéseket nem tartjuk, illetve nem tartják be.

– Az alkotmány, ahogy a bevezetőjében is szerepel, ideiglenesnek készült, azzal a céllal, hogy majd a legitim módon választott Országgyűlés vagy alkotmányozó szerv újat alkot helyette. Addig is arra szánták, hogy a jogállami, demokratikus rendszerváltás alapjául szolgáljon. Az alaptörvény szerint a tartalma a parlament kétharmados többségével módosítható, gyakorlatilag az Országgyűlés mint alkotmányozó testület alkothat újat. Ám hosszú ideig nem volt olyan parlamenti többség, amely ennek a feladatnak megfelelhetett volna. Akik ezt az alkotmányt 1989-ben megalkották, ismerték azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek ma a demokratikus állami lét általános elveit meghatározzák, és ennek megfelelően az emberi jogokat, az általános biztosítékokat bele is vették a törvénybe. Biztosan lehetett volna jobbat is alkotni. El lehetett volna például gondolkodni azon, hogy adjunk-e több jogot a nemzetiségeknek vagy éppen a gyermekes szülőknek. Ám ezek nem olyan lényeges elemek, amelyek nélkül ne tudnánk demokratikus jogállamként működni. A baj ott van, hogy a magyar társadalom nem volt érett arra, hogy egy ilyen alkotmány alapján törvényeket alkosson és azokat betartsa. Márpedig a törvény azon múlik, hogy az emberek mennyit tartanak meg belőle. A jogszabály önmagát nem hajtja végre. Az egypártrendszerből lett többpártrendszer, holott az alkotmány kifejezetten tiltja, hogy pártok az államhatalmi szervekre bármilyen befolyással bírjanak. Ezzel szemben a parlamenti frakciókat a pártok irányítják, és az a közfelfogás, hogy a választáson nyertes jogosult a közhatalmat gyakorolni. Pedig a hatalmat a törvénynek kell irányítania. Az alkotmánynak kellene megadnia a súlyokat és ellensúlyokat, amelyek alapján a hatalom megmarad a maga korlátai között. Az alaptörvény azonban nem adott kellő biztosítékokat erre vonatkozóan. Nem működik a kontrollrendszer, mert az Országgyűlés kezébe adták, holott nem a törvényhozás, hanem a bíráskodás hatalmi funkciója lenne. Tehát ezt erősíteni kell. Például az állami tisztviselőknél a kötelesség teljesítésének, a hatalommal való visszaélésnek, a törvények betartásának nincs bírói fóruma. Ugyanígy nincs az államvagyonnal való elszámolásnak sem. A hajdani közigazgatási bíróságot 1949-ben megszüntették.

Szankciókat kell alkalmazni

– Esetleg szankciókat is bele kellene venni az alaptörvénybe?

– Oda vagy külön törvénybe, de mindenesetre az alkotmány által bírói hatáskörbe kell utalni annak kivizsgálását, hogy egy tisztviselő visszaél-e vagy helyesen él-e egyáltalán a hatalmával. Ugyanez érvényes az említett állami vagyonnal való elszámolásra is. Amikor nagy értékű állami vagyont kis értékűre cserélnek vagy az állami vagyonból olyan juttatásokat adnak, amelyek nincsenek arányban az elvégzett munkával. Ezekben az esetekben a közjog szerint kellene szigorúan elszámolni. Aki választott vagy kinevezett államhatalmi tényezővé válik, annak más a felelőssége, mint az egyszerű polgárnak. De van egy másik probléma is az alkotmánnyal. Az államhatalmi feladatok felosztása során van egy központi hatalom és vannak a helyi önkormányzatok. Az előbbinek a munkavégzéshez biztosított az anyagi alap a közteherviselésből származó bevételek révén, az önkormányza-
toknak viszont nincsenek ilyen forrásaik. Pedig fenn kell tartani az iskolát, a rendelőt, a postát. Nincs biztosítva a közvagyonból a közfeladat teljesítése. Ha újrafogalmazzuk az alaptörvényt, akkor ezeket a biztosítékokat úgy kell beépíteni, hogy ne lehessen kibújni az alkotmányos feladatok teljesítése alól. Ehhez vissza lehetne nyúlni azokhoz a történelmi gyökerekhez, amelyek révén hazánk századok óta alkotmányos, törvények által kormányzott állam volt, szinte egyedül Európában. Az egyénnek volt szabadsága és politikai joga, a közösségnek pedig felhatalmazása a jogalkotásra. Ez megszűnt a huszadik századi háborúk után. Érdemes volna visszautalni rá. Nekünk valóban jó törvényeink és parlamentáris rendszerünk volt akkor is, amikor Európában a legtöbb államnak még nem. Ezzel együtt például az, hogy a 16-17. századi Magyarországon a politikai rétegnek mennyire volt önrendelkezési joga, nem hat ki lényegesen a jelenlegi helyzetünkre. Jó tudni, de fontosabb az alapjogok megtanulása, a személyi jogok tiszteletben tartása. A siker azon múlik, hogy az egyéneket rá tudjuk-e ébreszteni arra, hogy szabadságban csak felelős emberek élhetnek. Az egyéni tulajdon akkor védhető, ha ennek a tulajdonnak a társadalmi feladatát felvállaljuk a közteherviselésben. Ha azt a szolidaritást, amellyel a tehetősebbek a szegényeknek tartoznak, mindenki ténylegesen átérzi.

– Sokan a preambulum fontosságát hangsúlyozzák.

– Igen, ez fontos dolog, de nem ezen múlik az alkotmány.

Ne a parlament jelöljön

– Az olyan rendelkezésekhez, mint például az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról szólóhoz, nem kellene hozzányúlni?

– Éppen ezen például szívesen módosítanék, egyrészt azért, mert kiderült, hogy ha nem választják meg az alkotmánybíró utódját, akkor betöltetlen marad a poszt. Én addig tartanám meg az előző bíró mandátumát, amíg nem választanak helyette újat. Emellett nem a parlamentre bíznám a jelölést, hanem olyanokra, akik értenek hozzá. Ilyen finomításokat be lehetne venni a törvénybe, de újra hangsúlyozom, nem ezen múlik a jogállam léte.

– Vita folyik arról is, hogy milyen hosszú legyen az alkotmány. Schöpflin György szerint amerikai mintára olyat kellene alkotni, amelyet az ember magánál hordhat, sőt akár meg is tanulhat.

– A mostanit is meg lehet tanulni, nem olyan borzasztó hosszú. Lehetne egyes helyeken szűkebb, lehet bizonyos dolgokat, alapjogokat más jogszabályokba, mint például a polgári törvénykönyvbe áthelyezni.
Az alkotmányos alapelvek tekintetében az lenne a lényeg, hogy ne lehessen állandóan módosítgatni azokat. Ha tényleg jár a szolidaritás a létminimum alatt élőknek, akkor azt ne lehessen csak úgy egyszerűen megváltoztatni. Az alkotmány szilárdságát úgy kell bebiztosítani, hogy az alaptörvény intézményein való változtatás csak az egész közösség akaratával valósulhasson meg.

Politikai megegyezés szükséges

– Mennyi idő kell az új alkotmány kidolgozásához?

– Ha ezt olyan szerkesztőkre bízzák, akik értenek hozzá, egy év alatt el lehet készíteni. Egy 10-15 tagú grémium elég ehhez.

– Kell-e népszavazást tartani az új alkotmányról?

– Ez formai dolog. Ha már megvan, esetleg lehet róla referendumot tartani, de biztosan akadna olyan ember, aki egy húszoldalas törvényben is találna kivetnivalót, akár egy kötőszót tekintve. Nyilvánvaló, hogy az alapvető elvekben politikailag meg kell egyezni. Mégpedig a szövegezés előtt. Ha pedig ez megvan, akkor ennek megfelelően kell megszövegezni a törvényt. A lényeges tartalmat, az értékrendet pedig meg kellene tartani és meg kellene tartatni.