Magyar Hírlap online

Zugcukrászok teszik tönkre a hazai piacot

Csökkent a forgalom, tombol a feketegazdaság, káosz a szakoktatásban

Az elmúlt években mintegy harminc százalékkal csökkent a hazai cukrászdák forgalma, azonban az iparosok által február óta tapasztalt változások már enyhe növekedést jeleznek. A cukrászszakma egyik nagy hátráltatója a feketegazdaság terjedése mellett a minőségi oktatás hiánya, amin – a cukrász-ipartestület elnöke szerint  – csak kormányzati akarattal és társadalmi összefogással lehet változtatni.



„Az elmúlt évek gazdasági válsága sajnos érzékenyen érintette a cukrászokat is, azonban az ipartestület tagjai által február óta tapasztalt változások talán adhatnak némi okot a bizakodásra” – közölte Pataki János, a Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestülete, illetve a Cukrász-, Fagylalt- és Csokoládékészítők Világszövetségének elnöke. A cukrászszakma a gazdasági válság begyűrűzésekor a hagyományokra alapozva úgy gondolta, hogy mivel a magyar alapvetően édesszájú nemzet, a fogyasztók a válság idején sem mondanak majd le az édes ízekről, ám a gyakorlat messzemenően cáfolta a vélekedést. „A családok kiadásai olyannyira megnőttek, hogy a legkisebb luxusnak számító termékekről is kénytelenek voltak lemondani, így a cukrászdák szépen lassan kiürültek” – jelentette ki az elnök. Elmondása szerint a forgalom országszerte mintegy harminc százalékkal csökkent az elmúlt években. A cukrászdák forgalomcsökkenéséhez mindemellett hozzájárult a bevásárlóközpontok és a különböző gasztronómiai fesztiválok megjelenése is. „Változás ment végbe a társadalomban, a családok számára már nemcsak a cukrászda jelenti a vasárnap délutáni szórakozást egy finom sütemény vagy egy jó kávé mellett. Az áruházak és bevásárlóközpontok, valamint a különböző fesztiválok átvették a cukrászdák hagyományos szerepét” – vélekedett Pataki János.

Az ágazat egyik legnagyobb problémája a forgalomcsökkenés mellett a feketegazdaság terjedése. „Az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodott az úgynevezett otthoni sütőnénik száma, akik – főleg vidéken – ipari mennyiségben készítenek megrendelésre tortákat, süteményeket. Vannak, akik kész katalógusokkal várják a vásárlókat” – közölte az ipartestület elnöke. Az ilyen otthoni sütödék jogtalanul jelentős versenyelőnyre tesznek szert a tisztességesen és engedélyekkel rendelkező cukrásziparosokkal szemben, hiszen ha közterheket nem kell fizetniük, jóval olcsóbban kínálhatják portékájukat. Élelmiszer-higié­niai szempontból sem felelnek meg az otthon árusított sütemények a szigorú előírásoknak. Pataki János elmondta: az ipartestület már egyeztetett a hatóságokkal, s ígéretet kaptak arra, hogy hamarosan utánajárnak a „feketézőknek”. A feketegazdaság felszámolása azonban nem könnyű feladat, elsősorban azért, mivel egyetlen olyan statisztikai adat sincs, amely megmutatná, hány cukrászda működik az ország területén. „Az ipartestületnek 457 tagja van, azonban szakmai berkeken belül úgy becsüljük, még kétszer ennyi cukrász tevékenykedik az országban” – vélte a szakember. Úgy látja, a kötelező kamarai tagság javíthatna a helyzeten, a taglétszám növekedésével így nőne az ágazat pozitív lobbiereje is. „Látjuk a kormányzati szándékot, számos ígéret született már a kézműves iparosok helyzetének javítására, azonban most már tényleg itt az ideje, hogy történjen valami” – közölte az elnök.

A cukrásziparos-szakma becsületét részben a megfelelő szintű szakoktatás is visszahozhatná. Jelenleg kilencvennégy szakiskolában oktatják a mesterséget, az OKJ-s képzésekkel pedig Dunát lehetne rekeszteni. Az iskolák száma ugyan magas, azonban a képzés szintje a legtöbb helyen nem felel meg az elvárásoknak. „Az elmúlt évek elhibázott oktatáspolitikája miatt az iparosok elvesztették becsületüket, a tanoncokat így nincs, ami motiválja” – emelte ki Pataki János. A szakiskolákból hiányzik a pénz, a diákok ezáltal a lehető legolcsóbb alapanyagokból dolgoznak, így azonban – az ipartestület elnöke szerint – egyetlen tanonc sem tanulhatja meg a szakma fortélyait. Mint mondta: a pénz mellett minőségi, a szakmát valóban gyakorló szakoktatókra lenne szükség. A duális szakképzés ötletével kapcsolatban elmondta: ahhoz, hogy valóban változás történjen a hazai oktatásban, nemcsak erős kormányzati akaratra, hanem társadalmi összefogásra is szükség van.