Magyar Hírlap online

14 trükk: Újabb trükkös tétel a MÁV rendbetétele

A költségvetés évek óta azt a trükköt tartalmazza a MÁV esetében, hogy kiadásait rendszeresen alultervezi. A többletkiadásokat a vállalat új hitelek felvételével fedezi, így ez a költség elvileg kívül esik az államháztartáson. Csak elvileg, mert a vasúttársaság pénzügyeinek rendbetétele is érinti a büdzsét. Az Orbán Viktor által felkért közgazdászok listája szerint a MÁV-os tétel a tizennegyedik trükk az általuk feltárt húszból.



Hozzávetőleg négyszáz-ötszáz milliárd forintra rúghat az állami vállalatoknál felhalmozódott adósságállomány, amelynek pénzügyi rendbetétele a következő kormányra vár, az idei évi költségvetésben ugyanis ilyen jellegű konszolidációs „sor” nem szerepel. A Fidesz elnöke által felkért szakértők szerint az idei évre tervezett államháztartási deficitet ez a tétel is „megdobhatja”. A közgazdászok erről szóló összefoglalójukban rávilágítanak, hogy a MÁV esetében a költségvetés évek óta azt a trükköt alkalmazza, hogy kiadásait rendszeresen alultervezi, a többletkiadásokat pedig a vállalat új pénzügyi kölcsönök felvételével fedezi, így ez a költség elvileg kívül esik az államháztartáson. Miután azonban a MÁV a hiteleit saját forrásból nyilvánvalóan nem tudja visszafizetni, ezeket az adósságokat az állam időről időre „beviszi” az államadósságba, vagyis az éves folyó veszteségek a mindenkori költségvetés kiadásait terhelik. Ha pedig az állam elutasítja az adósság átvállalását, akkor felmondhatják a bankok a MÁV hitelezését, s ez csődhelyzetet idézhet elő.

Szakértői számítások szerint évről évre tízmilliárd forintos nagyságrendű veszteséget termelnek az állami körbe tartozó nagyvállalatok, amelyek működését a bankok tartják fent – hitelekkel. A konszolidáció, vagyis a felhalmozódott adósságállomány visszafizetése már a következő kormányra vár.

Egy minisztériumi háttéranyag szerint, amelyet a kormányszóvivői iroda cáfolt, februártól nincs meg a fedezet a MÁV működésének finanszírozására, vagyis nem jut bérre, energiára, leállhatnak a vonatok. A dokumentum megállapításai szerint nem lesz pénz a szükséges minimális üzembiztonsági beruházásokra, vagyis a pálya biztonságos fenntartására, holott ezt nemcsak a MÁV, hanem egyéb vasúttársaságok is igénybe veszik. Informátoraink azt mondták: komolyabb beavatkozás nélkül a MÁV gazdálkodása valóban már az első félévben súlyos gazdálkodási krízishelyzetbe kerülhetne. Éppen ezért szükségesek kormányzati intézkedések, de ezek még – legalábbis úgy tudjuk – csak tervezési fázisban vannak. A kormány korábban azt kommunikálta, hogy hároméves program keretében stabilizálná a MÁV helyzetét, átalakítaná egyebek közt a tarifa és a kedvezmények rendszerét, valamint a vállalati struktúrát.