Magyar Hírlap online

Új otthonteremtési program kell

A kormánynak nincs lakáspolitikája, ráadásul ennek a területnek a támogatására az európai uniós átlag felét fordítja Magyarország

Homokvárra építi a kormány a jövő évi költségvetést, ami össze fog omlani. Számos területre nem jut majd pénz, ezért az új kormánynak egy másik büdzsével kell kalkulálnia – mondta lapunknak Mádi László, a Fidesz parlamenti képviselője. Szerinte a Bajnai-kormánynak nem sikerült visszaszereznie a bizalmat, a hazugságok ma is mindennapos kísérői a kormányzati munkának. Az ellenzéki párt lakáspolitikai műhelyének vezetője megerősítette, hogy hatalomra kerülése esetén a Fidesz új otthonteremtési programot indít.

– Mi a véleménye a kormány válság­kezeléséről?
– Az, hogy nincs. Csak sodródunk az árral. A Bajnai-kormányt egy cél és egy erő mozgatja: mindenekfelett az államháztartási hiány csökkentését tartja szem előtt, valamint a Nemzetközi Valutaalapnak akar szolgaian megfelelni. A kiadások puszta lefaragása pedig visszaveti a keresletet, növeli a munkanélküliséget, és így fokozza a visszaesést. Nincs gazdasági programja a magyar kormánynak, miközben a világ elmegy mellettünk, hiszen számos országban nem sajnálják a pénzt a gazdaságélénkítésre, a kis- és középvállalkozások megerősítésére. Ezek nélkül minden lépés értelmetlen és hiteltelen.

– A Bajnai-kormánynak sikerült visszaszereznie a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet munkája, kommunikációja miatt elveszett hitelességünket?
– Nem. A kormányfő neve más, de a hazugságokra épülő ténykedés változatlan. Emlékezzünk csak, hogy korábban jogszabályellenesen kirúgták a Központi Statisztikai Hivatal legfelső vezetését, s a 2006-os választási kampányban nem tettek eleget az államháztartási adatok publikálási kötelezettségének. Ma pedig bizalmas levelezés folyik a hivatalok között, amit aztán letagadnak. Az önök lapjában jelent meg egy cikk, amelyben az szerepelt, hogy a Pénzügyminisztérium utasítására a Költségvetési Tanács nem kaphatja meg a Központi Statisztikai Hivatal vagyonadó-bevételről szóló adatait, mert nem egyezik a két szervezet adatsora a várha­tóan befolyó összegről. A pénzügyi tárca negyven-ötven milliárd forintos bevételt tervezett, de a miniszté­rium reakcióiból ítélve a statisztikai hivatal becslései ettől nagyságrendekkel elmaradhatnak. Én egy gazdasági lapban írtam erről, s a szaktárca közleményben cáfolta a cikk alapján tett állításomat. Csakhogy a cáfolat felemás, mert a Magyar Hírlaptól – ha jól tudom – nem kértek helyreigazítást.

– Így van.
– Vagyis akkor a történet igaz. A kormány hiteltelen.

– Nem gondolja, hogy a befektetői bizalom azért némileg mégiscsak visszatért?
– A környező országokkal összevetve nálunk a legmagasabb az országkockázat és az adósságállomány. Hiába alacsony az államháztartási hiány, ez mesterségesen fenntartott állapot, s már az idén sem lesz tartható. A jövő évet pedig homokvárra építik. A 2010-re szóló keretek már tavaszra elfogynak, nem lesz pénz közmunkára, gázártámogatásra, az egészségügyre és az oktatásra.
– Új büdzsé kell?
– Össze fog omlani a jövő évi költségvetés. Még az is elképzelhető, hogy úgy kozmetikázzák majd az idei számokat, hogy a közszférában nem adnak az idén fizetést, hanem áttolják a jövő évre. Minden bizonnyal egy másik büdzsével kell kalkulálnia az új kormánynak.

– Ön a Fidesz lakáspolitikai műhelyének a vezetője. Hogyan látja az otthonteremtés mai helyzetét?
– Úgy, hogy nincs lakáspolitika. Mindent szétvertek, még a saját „gyereküket”, a Fészekrakó programot is tönkretették. A szociálpolitikai kedvezményeket eltörölték, holott azok a fiataloknak, a szegényebb embereknek nagy segítségére volt. Amit a lakáspolitika szintjén az állam biztosít a paneltámogatáson túl, az a korábbi elkötelezettségek miatti kötelező kifizetés. A jövő évi költségvetésben 170 milliárd forint jut otthonteremtésre, ez ötvenmilliárddal kevesebb az ideinél.

– Mennyit kellene e területre költeni, s ami nagyon fontos, miből?
– Az unióban a bruttó hazai össztermék egy-másfél százalékát fordítják lakástámogatásra, a Bajnai-kormány 0,65 százaléknyit. Ez kevesebb, mint amit 1999-ben költött az állam. Mindez azonban nem csupán kiadási tétel. Ha lakások épülnek, az nemcsak az építőiparnak kedvez, hanem más ágazatoknak is. Az állam jól jár, mert munkahelyek jönnek létre, a kisvállalkozások lehetőséghez jutnak, s így több az adó- és járulékbevétel. De a kormány nem számol. Fel sem fogja, hogy mit tesz, hiszen korábban sikeres, adófizető építőipari cégeket lehetetlenít el. A dolog drámaisága, hogy e vállalkozásokat nem lehet majd egyik napról a másikra újra­éleszteni. A kormánynak nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie az uniós pénzek felhasználására is. Az energiatakarékosság és a városrész-rehabilitáció ugyanis kiemelten támogatható a közösségben.

– Négy-öt éve próbálkoztak ezzel.
– De azóta semmi. Program és elképzelés nélkül kormányoznak.

– Most indítanak egy új kamattámogatási rendszert.
– Olyat, hogy a feltételeinek senki nem tud majd megfelelni. Így szinte biztos, hogy a hárommilliárdos keret nem merül ki.

– Mi a Fidesz programja?
– A választási program meghirdetése még korai. Ami biztos, a lakásfelújításnak nagyobb szerepet akarunk adni. Szeretnénk megteremteni annak lehetőségét, hogy az a lakáshiteles, aki nem bírja fizetni a törlesztőrészletet, eladhassa a lakását az önkormányzatnak vagy az államnak, s visszabérelhesse tőle. De azt is indokoltnak tartjuk, hogy aki bérlakásban él, ha akarja, megvehesse vagy résztulajdonos legyen. Senki nem kerülhet utcára, a devizahitelesek problémáját meg kell oldani.

– Ott az etikai kódex…
– Az nem vonatkozik a pénzügyi vállalkozásokra. Vannak jelzálogalapú hitelek, amelyekre az ingatlan a fedezet, és ott is jelentős gondok vannak.

– A Bajnai-kormány nagyobb nyomást gyakorolhatna a bankokra?
– Mindenképpen. Nem tartom normálisnak, hogy a jó adósokkal fizettetik meg a bankok felelőtlen hitelezésük következményének árát, a magasabb kamatfelárat, s nem csökkentik a kamatokat olyan mértékben, mint ahogy az ő forrásköltsé­geik csökkennek.

– Mi a véleménye a jegybankelnök javaslatáról, hogy szigorítani kell a devizahitelezést?
– Láthatólag lelkiismeret-furdalása van a jegybankelnöknek, hogy korábban miért nem tett érdemben semmit a mostani helyzet megakadályozásáért. De a drasztikus szigor most a válságot csak tovább rontaná, szűkítené az amúgy is befagyott hitelpiacot. Ehelyett a jegybanki alapkamatot kellene csökkenteni, ami a kereskedelmi bankok kama­tainak csökkenéséhez vezetne, és a pénzpolitikának a forinthiteleket kellene vonzóvá tennie.

– Sokszor támadják a Fideszt azzal, hogy a támogatott lakáshitellel többen a sokadik lakásukat vették meg befektetési céllal, miközben a kamattámogatás az államnak tetemes teher. Hibáztak?
– Több ingatlan államilag támogatott hitellel lebonyolított megvásárlásával sajnos nem számoltunk. Éppen ezért e kiskapuk bezárásával egyetértünk. Ettől eltekintve a program sikeres volt, amit a statisztika is alátámaszt. Temérdek lakást újítottak fel, s megugrott az új építések száma is. Soha nem épült a rendszerváltás óta annyi bérlakás, mint a mi négy évünk alatt. Egyébként a problémák nem a forinthitelek miatt keletkeztek. Az eladósodás a devizahitelek megugrása miatt következett be. Az MSZP–SZDSZ-es kormányok rossz gazdaságpolitikája és a magas jegybanki alapkamat miatt az emberek a devizahitelekbe menekültek. Azt se felejtsük el, hogy a Fidesz-kormány idején az infláció csökkent, s ha ez a tendencia továbbra is fennmarad, akkor az államnak egyre kevesebb pénzt kellett volna beletennie a rendszerbe kamattámogatás címén. A szocialista kormányok végtelenül káros, hiteltelen politikájának hű mása az, ami a lakáspolitikával történt.

– Önök a vagyonadót eltörölnék. Megfizethető mértékű adót sem tartanak indokoltnak?
– Ennek a bevezetése is végiggondolatlan lépés. Nincs vagyonkataszter. Ráadásul válság idején, amikor nincsenek vevők, problémás a piaci érték meghatározása. Továbbá az Alkotmánybíróság előtt több kereset fekszik, s ahogy a luxusadó, vélhetően ez is el fog vérezni. Amíg ilyen nagy a válság, s az embereket túladóztatják, a vagyonadónak nincs létjogosultsága. Ez megint egy ad hoc jellegű ötletbörze. A kormány nem folytat párbeszédet a szakmai szervezetekkel, íróasztal mögött születnek az elképzelések.