Magyar Hírlap online

Tudás, kreativitás és szorgalom

A Junior Prima Díjat főként olyan fiatalok kapják, akik már megismertették nevüket a hazai és nemzetközi tudományos körökkel

Impozáns helyszínen, méltó keretek között és az orvostudomány kiválóságainak jelenlétében vehette át újabb tíz fiatal tudós a Junior Prima Díjat „Magyar Tudomány” kategóriában. A Magyar Nemzeti Galériában november 13-án rendezett ünnepségen az idén immár harmadik éve köszöntötték azokat a fiatal tehetségeket, akiknek az időt, fáradságot, önfegyelmet és lemondást követelő tudományos munkáját díjazta az alapító Magyar Fejlesztési Bank. Az idei díjazottakkal együtt a Junior Prima Díj hat kategóriájában összesen száznyolcvanra nőtt azoknak a tehetséges fiataloknak a száma, akik a különböző vállalatok mecenatúrája révén nemcsak anyagi, hanem erkölcsi elismerésben is részesültek. A „Magyar Tudomány” kategória különösen jelentős a Junior Prima Díjak között, hiszen olyan fiatalok kapják, akik szakterületükön elért jelentős előrelépésekkel vagy kiemelkedő eredményeikkel már bevésték nevüket a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe. A „Magyar Tudomány” kategória díjait dr. Erős János, az MFB vezérigazgatója és dr. Stefano Boriani, a bolognai Rizolli Intézet igaz­­gatója, a Magyar Gerincgyógyá­szati Társaság tiszteletbeli tagja adta át az ifjú tudósoknak. A vezérigazgató kiemelte, hogy „a válságból kivezető utak alapja a tudás, a kreativitás és a szorgalom”.

A díjazottak
Dr. Abrankó László (33): Szakterülete az élelmiszer-tudomány, az élelmiszer minőségének vizsgálata, ami ma már megköveteli az úgynevezett tulajdonságjellegű mutatók mérését is. A tudós az idei évtől olyan labort vezet, amely az élelmiszergyártóknak, forgalmazóknak és minőségvizsgálóknak dolgoz ki elemzési módszereket. A díjazott kutatásai révén nagymértékben javulhat a termékek nyomon követhetősége, s megismerhetővé válhat a pozitív élettani hatású összetevők karakterisztikája.

Bankó Éva Mária (28): A díjat a kognitív idegtudomány területén végzett kimagasló jelentőségű kutatásaiért kapta. Munkája során egyebek mellett azt vizsgálja, hogy miként tárolja a nagyagyi terület az érzelmileg töltött arckifejezéseket. Ennek fontos klinikai jelentősége van, hiszen több pszichiát­riai kórképben – ilyen a skizofrénia is – súlyosan sérül a rövid távú memória, ami részben az arcokból nyerhető információk hibás feldolgozásával magyarázható.

Dr. Demeter Gábor (29): Szakterülete a földtudomány és a történelemtudomány. Földtudományi kutatásaiban a vízadó és vízzáró rétegek kétirányú kommunikációját vizsgálja a nyírségi paraméterfúrások elemzése révén. Bekapcsolódott a borsodi és mecseki széntelepes rétegsorok geológiájának kutatásába is. Történészként a gazdasági-társadalmi modernizáció kudarcát vizsgálja Köztes-Európában.

Dr. Kállay Csilla (31): A kémikus elsősorban azt kutatja, hogy milyen szerepük van a fémionoknak az idegi elváltozások, például az Alzheimer-kór kifejlődésében és lefolyásában. Megállapította egyebek mellett, hogy Alzheimer-kór esetén az agyban kóros fehérjelerakódások keletkeznek, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak egyfajta réz- és cinkionokat, és foglalkozott ezek kapcsolódásaival, tulajdonságaival is. Kutatása hozzájárulhat a betegségek terápiájának fejlesztéséhez.

Dr. Kubinyi Enikő (33): A fiatal etológus doktori disszertációjában kimutatta, hogy a kutyák, pusztán gazdájuk megfigyelése útján, közvetlen jutalom nélkül is képesek megtanulni egy eszköz használatát, ami kiemelkedő tanulási képességekre utal. Későbbi kutatásaiba úgynevezett autonóm robotokat vont be, ezek tanításában sikerült hasznosítania egy állatkiképzési módszert, s a világon elsőként megvizsgálni, hogy miként hasznosíthatók kutyaszerű robotok az állatok viselkedésének vizsgálatában.

Dr. Palla Gergely (34): Fizikusként az úgynevezett hálózatklaszterezés témakörére koncentrál. Ezen a területen néhány évvel ezelőtt jelentős áttörést ért el, az új módszer eredményéről a magyar tudós a világ legelismertebb tudományos folyóiratában, a Nature-ben publikált. Az új módszer alapján a fizikus vezette munkacsoport olyan, ingyenesen letölthető programcsomagot dolgozott ki, amely azon adatrendszerek vizsgálatában jelentős, ahol a csoportok közti átfedések fontosak lehetnek.

Dr. Pap Gyula (30): Matematikusként egyik legfontosabb felfedezése egy új algoritmikus megközelítés, amely a korábbiaknál sokkal egyszerűbb megértést tesz lehetővé. Kutatási eredményei döntően a gráfelmélet és a kombinatorikus optimalizálás területén rendkívüliek. A magyar matematika nemzetközileg is jelentősnek ítélt területén fejleszt tovább hagyományokat, módszere egyúttal alapvető újdonságokkal szolgál.

Dr. Sulyok Gábor (33): Jogtudósként komoly kutatásokat végzett a fegyveres erőszak tilalma és az emberi jogok nemzetközi védelme terén. Részletesen elemezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának szervezeti és szavazási reformját célzó törekvéseit. Számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást. Munkássága a nemzetközi szakirodalomban is nagy visszhangot váltott ki, és sokan hivatkoztak kutatásaira.

Dr. Széplaki Gábor (28): Nemzedékének kiemelkedő kutatóorvosa, aki az érelmeszesedés kórfolyamatát vizsgálja. Kutatási eredményeivel rávilágított egyes érbetegségek – egyebek mellett az agyérkatasztrófához vezető érszűkület – részletes lefolyására. Leírt olyan genetikai és immunoló­giai jellemzőket, amelyek alkalmasak a betegségek szövődményeinek pontos prognosztizálására. Első tudományos cikke 23 éves korában jelent meg.

Dr. Wittmann Gábor (29): Az energiaháztartás agyi szabályozásában szerepet játszó ideghálózatok szerveződésével foglalkozik a fiatal agykutató. Munkája során részletesen elemezte bizonyos idegsejtcsoportok kapcsolatrendszerét, s ehhez molekuláris biológiai és funkcionális módszereket alkalmazott. Eredményei új információkat szolgáltattak az említett rendszerek élettani szerepének megértéséhez.

---

Személyes vallomások
„Mindig biológus akartam lenni, s mint a korosztályomban nagyon sokan, én is David Attenborough könyvein, filmjein nőttem föl. Mivel nem vagyok képes arra, hogy a kísérletekhez szükséges állatokat feláldozzam, inkább az élő emberi agy kutatása felé fordultam. Munkámmal a gyógyítást szeretném segíteni. A Junior Prima Díj bizonyosan megváltoztatja az életemet, legalábbis kezdetben. Nagyon fontosnak tartom és boldog vagyok, hogy nemcsak figyelik, hanem elismerik a munkámat, erőfeszítésemet. Ez igazolás, egyúttal erő a folytatáshoz” – mondta lapunknak Bankó Éva Mária.
„Honnan tudhatja egy háziasszony, hogy a felirat szerinti hattojásos tészta valóban hat tojást tartalmaz? Nos, nagyon egyszerűen fogalmazva, mi ennek nézünk utána, s ezzel az élelmiszer-hamisításoknak is nyomára bukkanunk a módszereinkkel. Ez különösen fontos manapság, hiszen a hatóságoknak korlátozott a mozgásterük az ellenőrzésben. Sokan úgy hiszik, hogy a laborban konzerveket tervezünk, ám valójában olyan, elsősorban kémiai eljárásokat dolgozunk ki, amelyek segítségével az élelmiszerek egyre apróbb részleteit és élettani hatását ismerhetjük meg. Jó dolog, hogy figyelnek a fiatal kutatókra, s díjazzák a kiemelkedő teljesítményt” – mondta el dr. Abrankó László.