Hatalmas lyuk a jövő évi büdzsében, akár 2006-ban
A következő kormány 2010 közepén valószínűleg azzal szembesül majd, hogy elődje sokkal többet költött, mint ami látható volt – így történt ez 2006-ban is.
Amikor a 2006-os országgyűlési választásokat felvezető kampány zajlott, a szocialisták részéről Veres János volt pénzügyminiszter arra tett ígéretet, hogy legfeljebb minimálisan lesz nagyobb az államháztartási hiány a tervezettnél. Egészen pontosan: az MSZP–SZDSZ alkotta kormány 2006-ra 4,7 százalékos GDP-arányos hiányt tervezett, amiből csaknem kilencszázalékos deficit kerekedett ki. Utóbbi is azért lett relatíve „jó” adat, mert a kormány 2006 nyarán egy háromszázmilliárd forintos megszorítócsomagot vezetett be. A nagyságrendekről annyit, hogy 1600 milliárd forint volt 2006-ban a költségvetés deficitje, amely mintegy 900 milliárd forinttal lőtt túl a tervezeten!
Hogy az EU csak későn vette észre a túlköltekezést, az pusztán a „trükkök százainak” volt köszönhető. Mik is voltak ezek? A 2005–2006-os „legendás” években PPP-konstrukciókkal és az autópályák költségeinek kiszervezésével próbálták eltakarni a hiányt, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tételek kihagyásával. A 2006-os költségvetés totális „elszállására” rásegített az áfa csökkentése is, amikor választási célból levitték az általános forgalmi adó szintjét húsz százalékra. Utóbbi kétszáz-háromszáz milliárdnyi mínuszt okozott a büdzsében.
Ugyanakkor három évvel ezelőtt az Európai Uniótól, pontosabban annak gazdasági és pénzügyi biztosától, Joaquín Almuniától csak homlokráncolgatást és fejcsóválást kaptunk. Semmi mást. Ennek hátterében a szocialista kapcsolat állt, hiszen az EU-biztos Almunia is baloldali politikus, kiváló kapcsolatokat ápolt és ápol az MSZP-vel. Ráadásul a hazai közvéleményt is teljesen átverte az akkori kabinet. A Pénzügyminisztérium megtagadta az államháztartási adatok közzétételét. A hivatalos magyarázat az volt: a deficitadat publikálása „befolyásolhatja” a választások kimenetelét.
Mi változik jövőre? A Fővárosi Bíróság jogerős döntése értelmében elméletileg már áprilisban megtudhatjuk, hogyan alakult a 2009-es költségvetési deficit. Mindez nem jelenti azt, hogy a helyzet ettől még sokkal jobb lesz 2010-ben. A Fidesz számításai szerint a 2010-es büdzsében kilencszázmilliárd forinttal nagyobb a lyuk, mint ami a költségvetésben szerepel. Ilyen lehet a BKV 85 milliárd forintos, a vasút 220 milliárd forintos, illetve a kórházak hetven-kilencven milliárd forintos adósságállománya, az E.ON-nál vállalt 66 milliárd forintos átrendezés miatt keletkezett kockázat, valamint az Út a munkához program 60-80 milliárd forintos hiányzó fedezete. Nem beszélve a jegybank 200-300 milliárd forintos sterilizációs veszteségéről, amely a friss elemzések alapján 2011–2012-ben terheli majd a büdzsét. Ide tartozik: a 2008-as költségvetési hiányról sem adott hiteles tájékoztatást a kormány. Kiderült, hogy 3,4 helyett 3,8 százalék volt a hiány.
Simon Attila alkotmányjogász: A mostani, jogerős bírósági döntés szerint a Központi Statisztikai Hivatal kormányzati jelentéshez megküldött adatai is közérdekű adatoknak minősülnek, ezért azokat nyilvánossá kell tenni. Így ezeket 2006-ban sem lehetett volna, és a jövőben sem lehet majd eltitkolni a közvélemény, az emberek elől. A jogerős polgári ítélet azért különösen nagy jelentőségű és túlmutat önmagán, mert a három esztendeje ugyanezen ügy kapcsán a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és Veres János expénzügyminiszter ellen tett büntetőfeljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasította.
Zárug Péter Farkas politológus: A bíróság ítélete, amelyben kimondta, hogy a KSH törvénytelenül titkolta el a 2006-os választások előtt az államháztartási adatokat egyike azoknak a tipikus eseteknek, amelyek jelzik, hogy az idő múlása nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is igen fontos tény. Csakhogy azonban jogi és politikai szempontból különböző a hatásuk. A jog mechanikusan kérheti az eredeti állapot visszaállítását, csakhogy a politika az idő kerekét nem tudja visszaforgatni. Ezek azok a helyezetek, amelyekben erkölcsileg lehet vesztest és győztest hirdetni, de sajnos az érdemi politikai következményekre visszamenőleg, ezeknek már nincsen hatásuk.
Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban
A békemenet sok százezer résztvevőjét sértette meg durván Ulrike Lunacek
A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése
In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása
Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe
Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel
Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett