Magyar Hírlap online

Szocialista hazárdjáték a nemzet vagyonával

Ezer sebből vérző MSZP-SZDSZ privatizációs lépések

Számos magyarázatot hallhattunk az utóbbi nyolc év szocialista–liberális kormányaitól arról, miért van szerintük szükség a nemzeti vagyon eladására. Elsőként azt állították, csak a veszteséges cégektől szabadul meg az állam. Majd amikor az addig folyamatosan nyereséget termelő Budapest Airport eladására került sor, az indok az államadósság csökkentése volt, ami viszont azóta is csak növekszik. A Malév pedig az „állatorvosi ló” lett, amelyet az orosz magántulajdonosnak sikerült majdnem csődbe rántania.



„Ki kell vizsgálni, miként fordulhatott elő, hogy kétszázmillió forintért eladták a nemzeti légitársaságot, majd három év múlva az államnak vissza kell vennie úgy, hogy több tízmilliárdot tesz a cégbe az adófizetők pénzéből” – állt a Fidesz korábbi közleményében. Kifejtették: „A Gyurcsány-korszak elhibázott, káros privatizációs döntéseinek árát még sokáig fogja fizetni az ország, ezért nem lehet eltekinteni az alapos, törvényes elszámoltatástól.” Az ellenzéki párt – a többi között – tiltakozott a legnagyobb bevételt hozó Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációja ellen is, aminek körülményeit szintén kivizsgálná. A Ferihegyi repteret üzemeltető BA Zrt. eladásának háttere nem teljes mértékben ismert. Csak annyi bizonyos, hogy minden idők legnagyobb privatizációs bevételét eredményezte az a pályázat, amelyen a British Airport Authority 464,535 milliárd forintot fizetett 2005-ben a Ferihegyi repülőtér 75 évre szóló üzemeltetési jogáért, részvényeinek 75 százalék mínusz egy szavazatáért.

„A BA privatizációja sikeres volt és átlátható” – hangsúlyozta Veres János akkori pénzügyminiszter. Közölte: a kormány a BA privatizációjából befolyt 464,535 milliárd forint bevételből 404,8 milliárd forintot adósságtörlesztésre fordított, hatvanmilliárd pedig a vagyonkezelő privatizációs tartalékának növelését szolgálta. Veres János akkor azt mondta, minden lépést egyeztettek a Magyar Nemzeti Bankkal. Auth Henrik, a jegybank akkori alelnöke ezt azonban nyilatkozatával nem támasztotta alá teljes mértékben, s példaként azt hozta fel, hogy: „Mivel az MNB piaci értéken kénytelen visszavásárolni a japán hitelt, így annak értéke nem 192,1 milliárd forint, hanem annál 15 milliárd forinttal több, így a pénzügyminiszter által közölt 24,2 milliárd forint kamatmegtakarításból is értelemsze-rűen le kell vonni ezt az összeget.”

Megjegyezte, hogy az MNB egyébként nem a rövid, hanem a hosszú futamidejű forintkötvények törlesztésére tett javaslatot. A PM mégis másként döntött.

Azóta már a harmadik tulajdonosa van a társaságnak, mert a britek a spanyol Ferrovialnak, ők pedig a német Hochtiefnek adták el a céget. A vállalt fejlesztésekből eddig alig valósult meg valami, a nagyberuházások még csak tavaly kezdődtek el.

A magyarországi privatizáció „állatorvosi lova” lett a Malév. Mára bebizonyosodott, hogy a kormány legrosszabbul sikerült tranzakciója a légitársaság 2007-es eladása volt. A számvevőszék ez ügyben leszögezte: „A Malév Zrt. privatizációjának célja nem valósult meg.”

Az elmúlt három év után az idei esztendő márciusának elején visszaállamosították a Malévot. A légitársaság 95 százaléka az államé lett, mint ahogyan az az irdatlan adósságteher is, amelyet a magántulajdonos fölhalmozott.

Pontos számok nem ismertek, ám a hírek szerint a légicég adósságállománya 85 milliárd forint körüli, amely a privatizáció előtt még 36 milliárd forint volt.

---

Kevés garanciát értek el a külföldieknél

A magyarországi privatizáció kapcsán általánosságban megállapítható, hogy hazánkban az állami vagyon értékesítésekor gyakran szerény mértékű garanciát sikerült kikényszeríteni az új tulajdonosoktól, legyen szó a foglalkoztatásról, a termelés vagy a szolgáltatás folytatásáról. A privatizáció társadalmi ellenőrzésének legkézenfekvőbb eszköze a nyilvánosság lehetett volna, ám ennek érvényesülése a bank- és üzleti titokra hivatkozással igencsak korlátozott volt. Jellemző, hogy még a jogi útra terelődő és nyilvánvalóan nagy veszteségekkel járó tranzakciók szerződéses háttere sem vált ismertté a közvélemény előtt.