Magyar Hírlap online

Százmilliárdos bukás

A magyar kormány lenyelte a szén-dioxid-kvótából befolyó hatalmas összeget

Több mint százmilliárd forint bevételtől esett el a költségvetés, mert a kormány egyszerűen lenyelte a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből befolyó 28,2 milliárd forintot, megszegve nemzetközi kötelezettségeit is – derült ki a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának állásfoglalásából.

Százmilliárd forintos nagyságrendű költségvetési bevételkiesés, hatalmas nemzetközi tekintélyvesztés, 25-30 ezernyi munkahely elvesztése, a lakosság életkörülményeit javító környezetvédelmi beruházások elmaradása. Ez a mérlege annak a legújabb kormánytrükknek, amelyre Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának e heti állásfoglalása rámutatott. A költségvetés egyszerűen elnyelte azt a 28,2 milliárd forintot, amely tavaly a Belgiumnak eladott kéttonnányi, valamint a Spanyolországnak értékesített 6,6 millió tonna szén-dioxid-kvóta ellenértékeként befolyt. Az eladási szerződések feltétele volt, hogy a kapott pénzt egy Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében olyan klímavédelmi beruházásokra kellett volna fordítani, amelyek ezen bevétel nélkül nem valósultak volna meg. Vagyis az e célra szánt költségvetési forrásokat kellett volna kiegészíteniük. Az országgyűlési biztos ezzel szemben megállapította, hogy a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal elterelte ez a bevételt. Gyakorlatilag a kormány a költségvetés reménytelen foltozgatására használta fel az összeget, olyan programok finanszírozására használva fel, amelyek egyébként is megvalósultak volna, s ráadásul hatékonyságuk is megkérdőjelezhető. Az elterelés azt jelenti, hogy a ZBR beindítását szándékosan késleltették, az idei összes kifizetést elhalasztották, áttéve azokat a következő esztendőre. A tárcaközi egyeztetéseken felvetődött ugyan, hogy az idei kifizetések még a támogatások harminc-negyven százalékos felhasználása esetén is több bevételt hoznának az államkasszának, mint amennyi kiadást jelentenének. A lakóépületek szigetelésének korszerűsítését célzó pályázatok megvalósítása 25-30 ezer építőipari munkahelyet jelentett volna még ebben az évben. Ezek az érvek azonban nem hatották meg a pénzügyi tárca képviselőit.

Magyarország elsőként kezdett ugyan kvótákkal kereskedni, de miután kiderült, hogy átveri az egész világot, senki sem ült le velünk többet tárgyalni. Az ombudsman állásfoglalása megállapította, hogy „a ZBR késedelmes elindítása és a kvótabevételek addicionalitásnak nem megfelelő felhasználásáról szóló hírek hozzájárultak mintegy 24 milliárd forintot meghaladó értékű további kvótaértékesítések elmaradásához”. Ezeken a potenciális üzleteken túl a dokumentumok szerint fennállt az elvi lehetősége a japán kormányzati vevővel történő esetleges üzletkötésnek. A japán fél azonban végül – az aláírt szándéknyilatkozat és azt követő kétoldalú tárgyalások ellenére – a cseh állammal valósította meg jelentős mértékű kvótavásárlását, amelynek nagyságrendje 110 milliárd forint körül volt.