Magyar Hírlap online

Spanyol nem a Malév-vételre

A Vueling diszkont-légitársaság nem kíván beszállni a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő Malévba

A Vueling nevű spanyol diszkont-légitársaság „teljes mértékben téves” információnak nevezte azt, hogy a Malév megvétele iránt érdeklődik – adta hírül a spanyol hírügynökség, az EFE, cáfolva az erről pénteken napvilágot látott magyarországi értesüléseket.



A spanyol hírügynökség, az EFE hírül adta: forrásaik a Vuelingtől cáfolják azt a Népszabadságban pénteken megjelent információt, miszerint a spanyol légicég beszállna a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő Malévba. A magyar napilap tudomása szerint ugyanis a – Figyelő című gazdasági hetilap által is megnevezett – Vuelinggel „eredményes tárgyalásokon van túl” a magyar állam, sőt megállapodás és üzleti terv is készült, amire a spanyol cég igazgatósága mondhatná ki az igent februárban. Az értesülés szerint a spanyolok diszkontmodellt vezetnének be a Malévnél, de átszálló járatokat is kínálnának Budapesten.

A spanyol cég forrásai azonban „teljes mértékben tévesnek” minősítették ezt az értesülést – írta az EFE-re hivatkozva az elEconomista.es spanyol gazdasági portál.
A Vueling egyébként 2004-ben alakult, tavaly több mint 12 millió utast szállított mintegy ötven repülőgépből álló flottájával. Résztulajdonosa az Iberia nevű, egykor állami spanyol légicégen keresztül az International Airlines Group – amelyet tavaly a British Airways és az Iberia egyesítésére hoztak létre. A Vueling székhelye és fő bázisa Barcelonában van, és bár diszkont-légitársasági üzleti modellt követ, törzsutasprogramja is van, valamint átszállásokat is biztosít.

Mint ahogy azt lapunk már megírta: a nehéz helyzetben lévő magyar légitársaság legutóbbi, pénteki közgyűlésén sem a tőkeemelésről, sem a flotta bérleti szerződésének meghosszabbításáról nem döntöttek. A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanakkor megerősítette, hogy nyomozás indult a Malévnál az előző kormányok idején történt privatizáció és visszaállamosítás ügyében, egyelőre ismeretlen tettesek ellen. A feljelentéseket Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tette. Szerinte egyértelműen megállapítható, hogy a céget a szo­cialista kormányok olyan kényszerpályára állították, amelyből nincs kiút. Olyan támogatásokat adtak például a társaságnak, amilyeneket nem lehetett volna, ezért az Európai Bizottság felszólította az országot hetven–százmilliárd forint közötti összeg visszafizetésére.