Magyar Hírlap online

Sikeres korszakváltások a húszéves Videotonnál

Széles Gábor: Érezzük az európában végbemenő változások előszelét, és a startvonalnál állunk - A cél jövőre is a növekedés, a cég a beruházásait továbbra is tőkéből, nem hitelből valósítja meg

Az 1991-ben privatizált Videoton a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari cégcsoporttá nőtte ki magát hazánkban. Ehhez nem vezetett könnyű út, az új tulajdonosoknak a csődből kellett visszahozniuk az egykori állami társaságot. Az elmúlt húsz év több korszakra osztható a vállalat életében. A Videoton ma már a világ bármely pontján jelen lévő jelentős gyártóbázissal felveszi a versenyt.



„1991 decemberében vásároltuk ki a csődből a Videotont, nehéz helyzetet örököltünk” – mondta lapunknak Széles Gábor, a cégcsoport főtulajdonosa, elnök-vezérigazgatója. Jelezte, az akkori hangulat sem kedvezett az újrakezdéshez, a dolgozók körében erős vezetőségellenes hangulat uralkodott. Jó példa erre, hogy 1991 nyarán az akkor még állami tulajdonban lévő cég vezérigazgatóját majdhogynem meglincselték az alkalmazottak, a rendőrségnek kellett közbelépnie.

„Ilyen helyzetben nagyon kétséges volt, hogy lehet-e fordítani, ráadásul a Videoton az úgynevezett piszkos tizenkettő közé tartozott. Olyan vállalat volt, amely hihetetlenül eladósodott, elvesztette KGST-piacait, a meglévő technológiája pedig nem volt megfelelő a nyugati megrendelők kiszolgálására” – idézte fel az akkori körülményeket Széles Gábor, akire első körben az a feladat hárult, hogy újra lelket öntsön a dolgozókba, s elhitesse, nem sodródnak tovább a káosz irányába. Ehhez az első lépést egy munkásgyűlés adta, amelyet a vállalat sportcsarnokában rendeztek meg. Az akkori eseményen a társaság több mint ötezer alkalmazottjából ezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa az új elnök-vezérigazgatót.

„Két dologra hegyeztem ki a beszédemet. Egyrészt arra, hogy tudatában vagyunk annak, a Videoton életében most a halál ötven órája következik, másrészt ismertettem a fejlesztési célkitűzéseket” – mesélte az elnök-vezérigazgató. Széles Gábor szerint azért volt találó az amerikai film címét példaként említeni, mert valóban kevés volt az esély az áttörésre, ráadásul a dolgozók lényegében „újoncnak számítottak”, a szükséges fordulat új követelményeket állított eléjük. Egy szakszervezeti vezető szerint az új tulajdonoson is látszott, tudatosult benne, hogy ilyen feltételek mellett nem lesz egyszerű nyerni, de végül megszületett az összefogás. Ekkor új korszak indult a Videoton életében, aminek az első fejezete 1994 végéig tartott. Meg kellett állítani a zuhanást, és bizonyítani kellett a nyugati iparnak, hogy a cég megmarad, és ki lehet alakítani a vállalattal egy gyártási kooperációt. A következő négy évben már látszottak az eredmények, a nyugati multinacionális vállalatok elhitték, a Videotonnal hosszabb távon is érdemes együtt dolgozni. Széles Gábor szerint ennek azért volt óriási jelentősége, mert akkor még a magyar bankrendszer nem hitte el, hogy a vállalat hitelképes. Ezért nagy szükség volt arra, hogy a külföldi cégek partnergaranciát adjanak a közös munkákra. Ezt megadták, így a bankok is nyitottá váltak. A hitelekből jelentős beruházásokat sikerült megvalósítani, új, korszerű épületekkel és technológiával gazdagodott a társaság. A fejlesztések egyik legkiemelkedőbb eredménye az IBM-projekt, a külföldi nagyvállalat ugyanis a Videotonhoz helyezte át európai gyártásának a nagy részét. Az IBM partnergaranciájának köszönhetően épülhetett fel például egy húszezres szerelőcsarnok, míg a technológiafejlesztéseknek köszönhetően lehetővé vált a high-tech termékek sorozatgyártása. Ekkor érkezett el a cég a következő időszakhoz. Széles Gábor szerint 2001-ben már érezhető volt, hogy a világgazdaság növekedése nem úgy alakul, ahogy azt előzetesen várni lehetett. Az uniós bővülés lassulását a világban azonban elfedte a kínai gazdaság teljesítménye, amely még erősödni is tudott.

„A német ipar ekkor tört be Kínába, ahol az amerikai technológiai transzfer a kétezres évek elején már kezdett kifulladni” – magyarázta a Videoton főtulajdonosa. A németek azonban más stratégiát választottak, stabilabb alapokra épülő ipari fejlesztéseket hajtottak végre Kínában, például az autógyártásban, energetikában és a gyorsvasútforgalomban.

„A változásokat lehetett érzékelni, és az is valószínű volt, hogy az európai ipart negatívan érintheti a németek Kína felé fordulása” – mondta Széles Gábor. Az európai gazdaság valóban megtorpant, amit később tetézett az Egyesült Államokból átgyűrűző hitelválság. Mindezzel párhuzamosan a Videotonnál is új stratégiát kellett kidolgozni. A cég ugyanis hiába rendelkezett rendkívül korszerű épületekkel és technológiával, az alapanyag-ellátás területén lemaradásban volt. A nyugati cégek biztosították a szükséges alkatrészeket, amelyeket a magyar vállalatcsoport összeszerelt. A Videoton vezetése azonban érzékelte, hogy a piacon csak úgy tudnak megmaradni, ha ezt a hiányosságukat pótolják. k

l „Jó irányba indultunk el. Fokoztuk a mérnöki tevékenységet, aminek köszönhetően olyan stratégiai partnerséget tudtunk felajánlani, amelyből a külföldi multinacionális vállalatok is látták, hogy hosszú távon számíthatnak ránk. Ma már képesek vagyunk a termékek továbbfejlesztésére is” – mondta az elnök-vezérigazgató. Széles Gábor szerint két évvel ezelőtt ismét új időszak köszöntött be a vállalat életében, ami összefügg az unió­ban végbemenő változásokkal. Egyre inkább látszik, hogy Németország és Franciaország szorosabbra akarja fűzni a fiskális együttműködést. Az elnök-vezérigazgató szerint azonban ez csak akkor lesz hatékony, ha megfelelő gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepcióval kapcsolódik össze.

„Ha tetszik, ha nem, egyfajta bezárkózásra van szükség az unióban, máskülönben nem lehet megerősíteni az európai ipart és a foglalkoztatást” – magyarázta Széles Gábor, aki szerint ezekre a változásokra már készülnek a Videotonnál. Ennek szellemében indultak tavaly az óriási beruházások, mintegy hatmilliárd forint értékben.

„Ha ellátogatnak hozzánk a partnereink, ma már nemcsak azt látják, hogy korszerű technológiával rendelkezünk. Olyan kapacitásunk van, amely a világ bármelyik pontján lévő gyártási bázissal felveszi a versenyt. Nagy hangsúlyt fektetünk az innovációra is. Nemcsak komplex gyártási, hanem komplex fejlesztési szolgáltatást tudunk nyújtani. Érezzük az európai változások előszelét, és a startvonalnál állunk” – mondta az üzletember. A nagyvállalkozó hangsúlyozta azt is, hogy mindez nem ment egyik napról a másikra. Fejlesztései eredményeként a cég halmozott forgalma évi százmilliárd forint felett van, ami mögött legalább száz kiemelt európai uniós partner van. A sikerekben természetesen szerepet játszanak a cégcsoport külföldi (ukrán és bolgár) leányvállalatai is.

„A Videoton példája azt is mutatja, hogy ha az ország sorsán is változtatni akarunk, akkor az időigényes folyamat, amihez tudatos, részletes stratégiára van szükség” – tette hozzá Széles Gábor.

---

Jelentős foglalkoztató a vállalat

„A Videoton neve összeforrt a megyével, ahol több telephelyet is üzemeltet” – mondta lapunknak Dorkota Lajos kormánymegbízott, aki hangsúlyozta, a cégcsoportnak kiemelt szerepe van a foglalkoztatásban. A Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője jelezte, a megyében az elmúlt egy évben csökkent a munkát keresők száma, miközben egyre több betöltésre váró álláshelyet jelentettek be a munkaügyi hivataloknál. Dorkota Lajos örömtelinek nevezte, hogy a Videoton a válság idején is képes a fejlesztésekre, bővítésekre. Mindez hozzájárul a kormány legfontosabb tíz évre szóló célkitűzéséhez, az egymillió új álláshely létrehozásához. A Videotonnál 1991-ben mintegy ötezren dolgoztak, a létszám 2002-re elérte a 12 ezer főt. Az utóbbi években nyolc­ezres állomány stabilizálódott.