Magyar Hírlap

2010-08-30

Saját lábára kell állnia a gazdaságnak

Mind az idei 3,8 százalékos, mind pedig a jövő évi háromszázalékos vagy az alatti hiánycélt be kell tartanunk – jelentette ki a lapunknak Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója. Kiemelte: miután uniós csatlakozásunk óta túlzott deficiteljárás alatt állunk, vállalnunk szükséges a konvergenciaprogramban rögzített számokat. A KSH volt elnöke megjegyezte, az elmúlt nyolc év súlyos gazdasági problémái bizonyították, hogy új gazdaságpolitikára, lényegi változtatásokra, fordulatra van szükség.

Mellár Tamás: Eddig még egyetlen ország sem hajtott végre sikeres stabilizációt és felzárkózást az IMF tanácsai és felügyelete mellett fotó: leéb ádám – Igaz -e az a kritika, hogy az IMF-fel történő szakítás jelentős költségeket ró az országra?

– Helytálló lehet, de csak rövid távon.

– Mégis milyen gazdasági tényezők alakulhatnak számunkra kedvezőtlenül?

– A forint árfolyama gyengül, ez még nehezebb helyzetbe hozza a devizaadósokat, beleértve a központi költségvetést is. A kamatláb és a kamatfelár növekszik, ezért az államadósság terhei is emelkedhetnek. Ráadásul leminősíthetik az országot, utóbbi pedig megnehezíti az újabb államkötvények kibocsátását…

– Jelenleg azonban „dübörög” a magyar állampapírpiac!

– Az idei évi finanszírozással valószínűleg nem is lesz gond, ám a kormánynak minden energiáját arra kell összpontosítania, hogy megteremtse a következő év pénzügyi menedzselésének feltételeit.

– Ugyanakkor a piacok kedvezően fogadták, hogy az Orbán-kormány tartja magát a konvergenciaprogramban rögzített idei hiánycélhoz.

– A 2010-es deficittel nincs is probléma, de látható: az eddig is igen szűkös mozgástér most még jobban beszűkült, vagyis további egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség.

– Nem elegendő az első gazdasági akcióterv?

– Az abban szereplő 29 ponton túl is döntésekre van szükség. De készül a következő akcióterv is. A lényeg persze az, hogy középtávon saját lábára álljon a gazdaság, és ne legyen szükség folyamatosan külső források bevonására.

– Van erre kutatói recept?

– Főként a költségvetés elsődleges szintű többletét (amely nem tartalmazza az államadósság utáni kamatfizetést) kell elérni, hogy az adósságállomány csökkenthető legyen. Eközben a gazdasági növekedés súlypontját a hazai tulajdontöbbségű vállalkozásokra kell helyezni, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya ne „tupírozzon” fel további adósságokat.

– Azt mondta, nincs gond a 2010-es deficittel, ám a Századvég is talált egy „lyukat” a költségvetésben!

– Ha beigazolódnak a számításaink, amelyek szerint háromszázmilliárdos lyuk van a büdzsében, akkor valamit tényleg tenni kell. A szóban forgó összegből a 29 pontos akcióterv 150 milliárdot be tud foltozni, a másik 150-et pedig fedezi a költségvetési tartalék.

– Visszatérve az IMF-re, ragaszkodnunk kell Washingtonhoz?

– Tény, hogy eddig még egyetlen ország sem hajtott végre sikeres stabilizációt és felzárkózást az IMF tanácsai és felügyelete mellett. Ugyanakkor a világ, főleg az EU szemében akkor lennénk igazán jó partnerek, ha nemcsak az idén, hanem jövőre is tartanánk magunkat a konvergenciaprogramban rögzített deficithez. Mind az idei 3,8 százalékos, mind pedig a jövő évi háromszázalékos vagy az alatti hiánycélt vállalnunk kell.

– Azért, mert „ideges” a piac, és romlik a befektetői hangulat?

– Részint igen, másrészt pedig Magyarország európai uniós csatlakozása óta szerepel a túlzott deficiteljárási listán, itt lenne a lehetőség lekerülni róla. Szorosan idetartozik, hogy az államadósság mára már elérte a GDP-arányos nyolcvanszázalékos szintet, a kamatfizetési kötelezettség pedig a GDP négy-öt százalékát teszi ki.

– Másutt is nő az államadósság!

– Lehet, ám az államadósság magas szintje ellentétes Magyarország nemzetközi vállalásaival. A következő két kormányzati ciklus egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az államadósságot hatvan százalék alá szorítsuk a GDP arányában. Utóbbi ráadásul feltétele az euró bevezetésének.

– Milyen mértékben csökkenthető a tetemes adósság?

– Úgy látjuk, reális célkitűzés a 2010-2014-es időszakban évi két százalékkal csökkenteni az adósság-GDP hányadost. Megjegyzem, a teljes külső adósság, amely tartalmazza az államon túl a magánszféra, vagyis a háztartások és a vállalkozások adósságát is, immár eléri a GDP 120 százalékát. Ezt is kívánatos lenne 2018-ra hetven százalék körüli szintre mérsékelni.

– A gazdaság az elmúlt időszakban jelentősen veszített növekedési potenciáljából. A Költségvetési Tanács a következő évek átlagát háromszázalékosra teszi, ha minden jól alakul. Tényleg csak ennyi van bennünk?

– Tény, csökkent a kétezres évek elején mért kibocsátási szintünk. De azért tisztázzuk: a fenntartható vagy potenciális növekedést a kínálati tényezők – tőkeállomány, munka és technológia – határozzák meg. A Századvég a következő időszakra évi két százalék körüli tőkebővüléssel számol, utóbbi jelentős növekedést jelent a korábbi időszak 1,4 százalékos dinamikájához képest. A foglalkoztatás terén jelentős tartalékokkal rendelkezünk, amelyek mozgósítása érdemi növekedést hozhat. Konkrétan évi 1,5-2 százalékos foglalkoztatásbővüléssel kalkulálhatunk. És végezetül, a technikai-technológiai fejlődés az elmúlt időszakban 0,5-0,7 százalékkal bővült éves átlagban. Ehhez képest lényegesen erőteljesebb, másfél százalékos gyarapodást jósolunk. Vagyis a három termelési tényező kombinációjából 3,5 százalék körüli potenciális növekedési pálya képe rajzolódik ki.

– Még nem készült el a teljes mérleg a gazdaság és a költségvetés állapotáról. Ám a kormányváltás óta eltelt hónapok után mintha tisztábban látnánk a kialakult helyzetet, nem?

– Az elmúlt nyolc esztendő súlyos gazdasági problémái egyértelműen bizonyították, hogy új gazdaságpolitikára, lényegi változtatásokra, fordulatra van szükség. De fontos elmondani: az új gazdaságpolitika nem lehet restrikciós jellegű, mert a megszorítások sohasem vezettek hosszú távon sikerre. Fenntartható növekedési pályára kell ráállítani a magyar gazdaságot, amely az érzékelhető jólétnövekedést az egyensúly megbomlása nélkül tudja megteremteni.

Pályakép

Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1992-1994: a MEH kormány-főtanácsadója, 1997-2003: a KSH elnöke. 1998-2006: egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2006–2007: tudományos főmunkatárs a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2007-2009: intézetigazgató, főigazgató-helyettes a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán, 2009-től: a PTE Közgazdaság-tudományi Kar tanára. Az idéntől a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója.

Olli Rehn: A magyar helyzet nem a görög

Magyarországnak folytatnia kell a pénzügyi konszolidációt, és a költségvetési hiányt a túlzottdeficit-eljárás keretében a jövő évben a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alá kell szorítania – mondta a Vasárnapi Híreknek Olli Rehn, az unió gazdasági és pénzügyi biztosa. (Túlzott deficit akkor áll fenn, ha a tagország nem teljesíti a maastrichti követelményeket: a büdzsé hiánya meghaladja a GDP három, államadóssága a hatvan százalékát.) A finn biztos hangsúlyozta, a magyarországi helyzet semmi esetre sem hasonlítható a Görögországban történtekhez. (MTI/Reuters)

Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás

Szajlai Csaba

Hír küldése ismerősnek