Magyar Hírlap online

Paktummal a válság ellen

A jövőben is független marad az adópolitikánk

Az európaktum által előirányzott szorosabb koordinációhoz bármelyik eurót nem használó tagállam is csatlakozhat. Ezt teszi Magyarország is, miután ezzel sem veszítjük el az adópolitikai függetlenséget.

Az Európai Unió vezetői 2011. már­cius 25-én megalkották és elfogadták az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amely lehetővé teszi, hogy bármikor segítséget tudjanak egymásnak nyújtani a görög, az ír vagy a portugál válsághoz hasonló helyzetben.

Az eredetileg a Gazdasági és Monetáris Unió végrehajtására létrehozott Stabilitási és Növekedési Paktumot egy új egyezmény váltja fel, amit jelenleg Euró Plusz Paktumnak hívnak, mivel hat olyan tagország is elfogadta, amelyek egyelőre nem részei az eurózónának. Az eredetileg a németek és franciák által kezdeményezett euróstabilitási paktumnak az is a lényege, hogy az egységes valutát használó országok egy sor, alapve­tően nemzeti hatáskörbe tartozó, de a versenyképesség szempontjából fontos területen pótlólagos vállalásokat tesznek, minden eddiginél magasabb szintre emelve a gazdaságpolitikai
koordinációt. Az Európai Bizottság elnöke már többször hangsúlyozta, hogy a paktum nem jelent párhuzamosságot, tökéletesen illeszkedik ugyanis az Európai Unió gazdasági stratégiájába, az európai szemeszterbe, és összhangban van az EU alapszerződésével is. José Manuel Barroso szerint az Európai Uniónak hiteles programja van a gazdasági kormányzás megteremtésére.

Korábban Magyarország egyetlen pont miatt nem kívánt csatlakozni az euróövezet versenyképességi paktumához, ez pedig a vállalati adók harmonizációjának területe. Az adóharmonizációt az unió nagyobb, viszonylag magas társasági adókulcsot alkalmazó államai szorgalmazzák; elsősorban azok, amelyek úgynevezett nettó befizetőként finanszírozzák az Európai Uniót. Ezen a téren azonban változás történt. Így hazánk csatlakozik a paktumhoz, amelynek következményeit csak akkor kell viselnünk, ha belépünk az euróövezetbe. Fontos elem, hogy hazánknak végül nem kell lemondania az adópolitika függetlenségéről.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint helyes döntés, hogy az Orbán-kormány felülvizsgálta korábbi álláspontját, és az uniós többségi álláspont mellé állt. Ezt kívánta a józan ész, a magyar gazdaság érdeke – jelezte a volt jegybankelnök. Hangsúlyozta: a forint mint önálló nemzeti valuta rövid távon nagyobb szabadságot enged a kormánynak a gazdasági egyensúlyt „érintő” kísérletekre, amelynek következményei átmenetileg magasabb inflációval, a forint leértékelődésével is áthidalhatók. „Hosszabb távon nézve azonban az eurózónából való kimaradás ára sokkal nagyobb” – emelte ki az egyetemi tanár.