Magyar Hírlap online

Nyugdíjból törlesztjük az államadósságot

Az állami nyugdíjintézethez a múlt év végéig visszatért magánnyugdíj-pénztári tagok állampapírokba fektetett vagyonát az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) kapja, a vagyont a bruttó államadósság csökkentésére használják fel. Szakértők szerint ez önkényes konstrukció, ráadásul érzékelhetően nem is csökken tőle a több mint húszezermilliárd forintos államadósság.

A vonatkozó jogszabály értelmében a magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb február végéig kellett elszámolniuk a kilépő tagok után az ÁKK-nak átadandó vagyonnal. (Az erről szóló végleges statisztika még nem készült el – a szerk.) A konstrukció leegyszerűsített lényege: a tagok állampapírokba fektetett vagyonát az Államadósság-kezelő Központ kapja, amely így mintegy visszavásárolja a kötvényeket, míg a kincstári számlára az egyéb befektetések készpénzre váltott összege kerül. A felhalmozott vagyon tehát visszakerül az államhoz, és a bruttó államadósság csökkentésére használják fel. (A vagyon visszatérítésével kapcsolatban úgy szól a jogszabály, hogy a pénztári portfólióban tartott állampapírok arányában mindenképpen állampapírokat kell visszaadni az Államadósság-kezelő Központnak, de akár a teljes mennyiség is teljesíthető kötvényekben vagy diszkontkincstárjegyekben – a szerk.) Miután az idősebb tagok vagyonának nagyobb része állampapírban van, korábban arra lehetett számítani, hogy a százezer tag visszalépése esetén kilencven-száz milliárd forintnyi összeg tér vissza az államhoz. Ám a friss összesítések alapján hetvenezren kérték magukat vissza az állami rendszerbe, így hetven-nyolcvan milliárd érkezhet be az ÁKK számlájára. A Fidesz közölte: ha kormányra kerül, az első tíz intézkedés egyike lesz a magánnyugdíjpénztárak újraszabályozása.

„A szóban forgó megoldás felettébb önkényes, csakúgy mint a magánnyugdíj-pénztári rendszer kiépítése volt annak idején, a szocialisták alatt” – mondta lapunknak Boros Imre közgazdász. A szakember szerint föl kellett volna ajánlani az egykori tagoknak, hogy vagyonukért vehessenek állampapírokat, ám csak úgy, hogy befektetéseiket konszolidálják. Boros szerint az a mögöttes szándék érhető tetten, hogy a magyar állampapírok iránt megcsappant keresletet a kormány mesterségesen segíti. Az Orbán-kormány volt PHARE-minisztere emlékeztetett rá: az elmúlt nyolc év alatt két és félszeresére nőtt az államadósság. Ma minden magyar emberre több mint kétmillió forint adósság jut. 2002-ben 7965,4 milliárd forint volt az államadósság, ez mára 20 668,2 milliárd forintra nőtt. A szakember szerint nevetséges erőlködés, hogy magánnyugdíj-pénztári tagok állampapírokba fektetett vagyonát az Államadósság-kezelő Központ kapta meg, s ettől a pénztől érzékelhetően csökken az államadósság.

„A külföldi multinacionális tőke a hazai kollaboráns elittel összejátszva fosztotta meg a magyar társadalmat vagyonától. Ebben az esetben is erről van szó” – mondta Lóránt Ká­roly közgazdász. Kitért rá, a magánnyugdíj-pénztári vagyont úgymond államosítani lehetett volna, és a járulékokat az állami felosztó-kirovó rendszerbe kellene befizetni. Ezzel a gyors lépéssel mintegy ötszázmilliárd forinttal javulna az éves költségvetési egyenleg.

---

Csökkent a vagyon

Tíz év alatt a magánnyugdíj-pénztári szektor még annyival sem tudta növelni a tagok vagyonát, mint az infláció, vagyis a tagok reálvagyona alaposan megcsappant – derült ki a szektor 96 százalékát lefedő Stabilitás Pénztárszövetség tagkasszáinak hozamalakulásáról készített elemzésből.