Magyar Hírlap

2012-02-07

Nőtt az államadósság

Az Európai Unió államadóssága tavaly, a harmadik negyedévben 81,7 százalékról 82,2 százalékra emelkedett – derül ki az Eurostat adataiból. A szóban forgó időszakban a magyar adósságráta nőtt a legnagyobb mértékben az egész EU-ban: hazánk a 82,6 százalékos adósságmutatójával a kilencedik legmagasabb adósságrátával rendelkezik.

A magyar adósságra rakódó kamatkiadások sem csökkennek, az állam még mindig 1100 milliárd forintot fordít saját finanszírozására.

A GDP-arányos adatok szerint a tavalyi harmadik negyedév végén az euróövezet 17 országának összesített adósságmutatója 87,4 százalékon állt a második negyedéves 87,7 százalék után, míg a 27 tagállam adósságrátája 82,2 százalékra emelkedett az előző negyedévi 81,7 százalékról – tette közzé az Eurostat tegnap a múlt év harmadik negyedévéről szóló adatokat. A tagállamok között a legmagasabb adósságráta Görögországban figyelhető meg (159,1 százalék), Olaszország csaknem 120, míg Portugália 110,1 százalékos adósságmutatóval rendelkezik. A legalacsonyabb GDP-arányos államadóssággal Észtország (6,1 százalék) Bulgária (15 százalék) és Luxemburg (18,5 százalék) büszkélkedhet.

A 2011. harmadik negyedév végi adatok szerint Magyarország 82,6 százalékos mutatójával a kilencedik legmagasabb adósságrátával rendelkezik az Európai Unió 27 tagországa között. Az Eurostat jelentése országokra lebontva mutatja be az államadósság GDP-arányos értékének változását. Ebben a tekintetben Magyarország rosszabbul állt a harmadik negyedév végén – a második negyedév végi adatokkal összehasonlítva. A tavalyi harmadik negyedévben ugyanis 4,8 százalékkal nőtt a magyar adósságmutató, és ez az egész Európai Unióban a legmagasabb ugrás volt. Ezzel még Görögországot is magunk mögé utasítottuk, ott a harmadik negyedévben 4,4 százalékkal emelkedett a ráta.

Eközben a magyar adósságra rakódó kamatkiadások sem csökkennek. Az államkasszát 2011-ben 1101 milliárd forintos kamatkiadás terhelte, amely csak 35 milliárddal marad el a 2010-es összegtől. A 2012-es költségvetésbe pedig 1064 milliárd forintos kiadást tervezett be a kormány.

Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője szerint fontos kérdés, hogy sikerül-e megállapodni a nemzetközi szervezetekkel egy új hitelkeretről. Tudniillik a „pénzügyi védőhálóról” szóló megállapodás kedvező hatása a befektetői bizalom javulásán keresztül az állampapírok hozamcsökkenésében csapódhat le, amely csökkentheti a költségvetés kamatkiadásait – mondta a közgazdász, megjegyezve, egy tényleges hitellehívás pedig még nagyobb tehercsökkenést okozhat, hiszen a piaci forrásbevonásnál lényegesen olcsóbban jut forráshoz a magyar állam.