Nem látszik intenzív érdeklődés Keletről

A magyar gazdaságnak alapvetően hosszabb távon a saját belső megtakarításaiból és beruházásaiból kellene növekednie, eddig nem látszik intenzív érdeklődés a keleti működő tőke irányából – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Pogátsa Zoltán közgazdász. A Nyugat-magyarországi Egyetem docense úgy tartja, a társadalom képzettségi szintje nemzetközileg versenyképtelen. Csakis a kereslet által létrejött nagyberuházások által tudunk növekedni.

– Létfeltétel-e Magyarországnak az EU–IMF-hitel?

– Nem létfeltétel, de ha továbbra is kettő-öt extra százalékpontnyi kamattal finanszírozzuk a forintban denominált államadósságot, az fenntarthatatlan eladósodási pályán tart minket. Ezenkívül beépül a vállalati kamatszintekbe, és nem tud emelkedni az Európában egyedülállóan alacsony beruházási rátánk.

– Jó hír, hogy ajtócsapkodás nélkül értek véget a nemzetközi hitelfelvétellel kapcsolatos, első körös tárgyalások. Ezek alapján könnyen juthatunk-e egyezségre?

– Egyelőre nem látjuk világosan, hogy a magyar kormány mivel fogja meggyőzni a Nemzetközi Valutaalapot arról, miként lesz képes több százmilliárdos lyukat betömni a következő évi költségvetésben.

– Eközben jól tartja magát a forint, de meddig érdemes berendezkedni a 280-as euróra?

– A mai világgazdasági környezetben, a volatilis hazai gazdaságpolitika mellett jósolni sarlatánság lenne.

– Egyre több szervezet és szakértő jósol egész évre recessziót a magyar gazdaságnak. De mitől is tudnánk növekedni?

– A vállalati kamatszintek magasak, a hazai kis- és közepes vállalakozói (kkv) szektor beruházási hitelállománya pedig nem nő. A magyar társadalom képzettségi szintje nemzetközileg versenyképtelen. Csakis a nyugat-euró­pai gazdaság kereslete által kialakult, zömében külső finanszírozásból létrejövő nagyberuházások által tudunk növekedni. De ebből is kevesebb van, mint máskor.

– Újból intenzíven zajlik a kormány részéről a „keleti szél” gazdaságpolitikája, de kiválthatja-e ez a banki hiteleteket, és számíthatunk-e keleti irányból működő tőke érkezésére?

– A magyar gazdaságnak alapve­tően hosszabb távon a saját belső megtakarításaiból és beruházásaiból kellene növekednie. Ugyanakkor eddig nem látszik intenzív érdeklődés a keleti működő tőke irányából.

– Összevetve a kelet-európai régióval a magyar gazdaságot, milyen most a pozíciónk, és mikor és hogyan tudunk felzárkózni a csehekhez vagy éppen a lengyelekhez?

– Alacsony kamatok, jól képzett, széles körben foglalkoztatott munkaerő és megfelelően beállított, kiszámítható szabályzók kellenek. Ha csökkentjük a kockázati kamatfelárunkat és az eladósodottságunk kibocsátásarányos szintjét, ha közmunka helyett képzéssel növeljük a foglalkoztatást, és ha stabil, éveken át kiszámítható szabályozási környezetet teremtünk, akkor egy évtizedes távlatban megindulhat a felzárkózás. A jelenlegi helyzetbe is hosszú évtizedeken át manővereztünk, így „quick fix” megoldások sem léteznek.

Pogátsa Zoltán (1974–) magyar közgazdász, szociológus, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője. A Nyugat-magyarországi Egyetem docense és a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. Öt könyv és számos publikáció szerzője magyar, angol és német nyelven. Folyamatos kommentátor a magyar és a nemzetközi sajtóban az európai integráció és a gazdasági fejlődés témaköreiben. (Wikipédia).