Magyar Hírlap online

Leálltak a Malév gépei, megszűnik a társaság

A vezetőség egyik pillanatról a másikra döntött, csoportos létszámleépítést jelentettek be, a repülőtereken maradtak az utasok - ugrásra készen a konkurencia, sok cég üzleti lehetőséget lát abban, hogy rátegye a kezét a nyereséges járatokra, útvonalakra

Megtörtént a Malév esetében, amire napok óta számítani lehetett: tegnap hajnalban leálltak a légitársaság repülőgépei, az utasok a budapesti repülőtéren és a külföldi légikikötőkben ragadtak. A nemzeti légitársaság 66 éves működés után ment tönkre. A leállás tegnap reggel 7200 utast érintett, 3500-an rekedtek Budapesten, 3700-an pedig külföldön. Az utazóközönség számára leginkább az volt a meglepő, hogy a Malév még csütörtökön is adott el jegyeket, péntek hajnalban viszont a Malév igazgatósága az azonnali leállás mellett döntött. Limburger Lóránt vezérigazgató ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi napokban a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat a Malév iránt, és előre kérték az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Mindez oly mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a helyzet, a tulajdonos állam pedig az Európai Bizottság elmarasztaló döntése után már nem tudott anyagi segítséget nyújtani. Értesüléseink szerint a Malév vezetői-nek körében az is szóba került, hogy már csütörtökön le kell állítani a légitársaságot, ugyanis addigra kiürült a kassza. A menedzsment ugyanakkor még bizakodott, hogy tudnak valamilyen formában pénzt szerezni. A hirtelen leállásra viszont senki nem volt felkészülve, így a kapkodásban olyan döntést hoztak, amely tulajdonképpen a pénteken útnak induló és hazatérni kívánó utasokat hozta a leginkább kellemetlen helyzetbe.

Berényi János, az igazgatóság elnöke azt közölte: tegnap hajnalban kapott arról információt, hogy a Tel-Avivből visszainduló járat nem tud felszállni, így az azon nyomban összehívott igazgatóság a leállásról döntött. A Tel-Aviv-i járatot ugyanis már nem akarták az ottani repülőtér munkatársai kiszolgálni.

A Légiközlekedési Dolgozók Egyesült Szakszervezetének (LESZ) elnöke szerint a Malév vezetése nem tájékoztatta megfelelően sem az utasokat, sem a dolgozókat a péntek reggeli leállásról. Csorba Attila a távirati irodával azt közölte: a munkáltató, illetve a cég menedzsmentje semmilyen tájékoztatást nem adott sem a pilóták, sem a szerelők és a légiutas-kísérők érdekképviseletének, sem pedig a dolgozóknak arról, hogy péntek reggel leállnak. Szakértők szerint ugyanakkor ilyen módon nem lehet egy közlekedési vállalatot leállítani, és ilyen helyzetbe hozni az utasokat.

Mégis a Malév munkavállalói számára a legrosszabb a leállás, ugyanis a menedzsment csoportos létszámleépítést jelentett be. Annyi munkavállaló marad a cégnél, amennyi az operatív működéshez szükséges, a leányvállalatok dolgozóit – akik leginkább a repülőtéri kiszolgálásban tevékenykednek – nem küldik el. A Malévnál jelenleg mintegy háromezer munkavállaló dolgozik, közvetlenül a polgári repülésben tízezer munkavállaló érintett. Szakértők szerint a leépítés a nemzetgazdaság szempontjából is kedvezőtlen, hiszen a fejlett polgári repülés a modern gazdaság alapja. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér B terminálján, a személyzeti kijáratnál, a Malév munkatársai sorra hagyták el tegnap reggel az épületet személyes csomagjaikkal, ruháikkal. Egyikük a távirati irodával közölte: „Mindenki menti az értékeit, amíg menthető. Nem tudjuk, mi lesz, elvisszük a ruháinkat.” Távozásukat azzal indokolták, nem tudni, mikor jön a vagyonkezelő lezárni az épületet.

Az ügyfélszolgálatot a légitársaság utasai Magyarországról a 06-40-21-21-21, külföldről a +361-802-11-11 számon hívhatják. Azok, akik külföldről szeretnének hazajutni, más légitársaságnál kell hogy jegyet vásároljanak, hivatkozva a Malév leállására, a számlát pedig a Malévhez kell benyújtani. Limburger Lóránt szerint ilyen helyzetekben a légitársaságok kedvezményes áron kínálják a jegyeket. Azoknak is a Malévhez kell fordulniuk, akiknek a következő hónapokra van jegyük, de az ő sorsuk egyelőre bizonytalan. A bankkártyával vásárolt jegyek tulajdonosainak a bankhoz kell fordulniuk.

A Budapesten vagy külföldön rekedt utasok anyagi kártalanítására a kormány kétmilliárd forintot különített el. A január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegyük a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra. Továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak, és a visszaútra érvényes Malév-járatra szóló menetjeggyel rendelkeznek nem későbbi időpontra, mint 2012. február 29. A jogosultak célállomásra való eljutásában a Malév segítséget nyújt a meglévő menetjegyek más járatokra történő átfoglalásával, vagy más közlekedési módok igénybevételének biztosításával. Berényi János a héten arról szólt, hogy ha elfogyna a Malév pénze, az utasok többszörösen biztosítva vannak, visszakaphatják a pénzüket a nemzetközi légügyi szervezettől, a IATA-tól, a biztosítóktól és a Malév letétjeiből.

Szakértők szerint szükség lesz egy Budapest központú légitársaságra, egyrészt a nemzetközi légikikötő működése és a magyar gazdaság miatt is. A Malévnek, amely a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmának negyven százalékát adta, azért is fontos volt a működése, mert Budapestre hozta az átszálló utasokat, így bár bizonyos járatai veszteségesek voltak, de forgalmat teremtett. A konkurencia ugrásra készen áll, a keletkező űrt hamar kitölthetik, viszont mindenki leginkább a nyereséges járatokra igyekszik majd összpontosítani. Az egyik ilyen jelentkező a Wizz Air, de bennfentes információk szerint magyarnak, pláne nemzetinek nem mondható, mivel amerikai kockázatitőke-háttérrel működik. Ráadásul a Wizz Air tett panaszt a Malév ellen az Európai Bizottságnál az állami tőkejuttatás esetében, és az unió elmarasztalása miatt állt le a Malév. A légitársaságnál különösen azt sérelmezik, hogy a Wizz Air vezérigazgatója korábban a Malév vezérigazgatója volt, ott szerzett szakmai tudást, tapasztalatot, kapcsolatrendszert, ami vélhetően segítséget nyújtott a Wizz Air létrehozatalában. A Budapesten tevékenykedő légitársaságok többsége bejelentette, hogy sűríteni kívánja járatait, illetve a jelenlegieknél nagyobb gépeket indítana.

---

Kronológia

1946. március Megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi (Maszovlet) Rt.

1954. november A magyar kormány megvette a Szovjetunió részét a Maszovletben

1992. november 35 százalék részesedést szerzett az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank

1997. december Az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták

1999. január Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez került a Malév 99,5 százalékos többségi tulajdona

2007. február A Borisz Abramovics orosz üzletemberhez kötődő AirBridge Zrt. megvásárolta a Malév 99,95 százalékos részvénycsomagját kétszázmillió forintért

2010. február Ismét állami tulajdonba került a Malév. A részvények 95 százaléka állami tulajdon, öt százalék azonban az orosz állami Vnyesekonombanknál maradt. A bank kifizette ugyan a 32 millió eurós bankgaranciát, viszont a privatizációs szerződés értelmében ez az összeg a Malévet terheli. Így a Malév mintegy 120 millió euróval (35 milliárd forint) tartozik a banknak. A visszavásárlást követően a légitársaság alaptőkéjét összesen 25,4 milliárd forinttal emelte meg a magyar állam

2012. január Az Európai Bizottság a 2007–2010 közötti időszak esetében az általa vélt tiltott állami támogatás visszafizetésére kötelezi a társaságot, ezt követően a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősíti a Malévet, biztosítva ezzel a csődvédelmet

2012. február 3. Az igazgatóság döntése értelmében leállnak a Malév járatai

---

Ismét kockázat keletkezett a büdzsében

A Malév megszűnése az államot is nehéz helyzetbe hozhatja a Budapest Airporton (BA) keresztül, így újabb százmilliárdos kockázat jelent meg a költségvetés körül. A Portfolio.hu emlékeztetett, a nemzeti fejlesztési tárca korábban többek között azzal érvelt a Malév mellett, hogy a légicég a BA egyik legjelentősebb partnere volt, forgalmának mintegy negyven százalékát biztosította, és évente nagyjából 15 milliárdot fizetett ki légi közlekedési bevételek, ingatlanbérlet, kiskereskedelmi bérlet jogcímen. A Malév hiányában ennek a jelentős része kiesik az üzemeltető költségvetéséből. A BA privatizációs szerződése szerint ezzel akár ellehetetlenülhet az üzemeltető, emiatt az államnak mintegy 450 milliárdnyi fizetési kötelezettsége keletkezhetne. (MH)