Kamattámogatás lendít a hitelezésen

Miközben a lakossági hitelek feltételei enyhültek, a vállalatiaké tovább szigorodtak 2012 második negyedévében – derül ki az MNB hitelezési felméréséből. A jegybank szakértői szerint az állami kamattámogatás ösztönözheti a lakáshitelek iránti keresletet. Ennek oka: az átlagos kamatszintet 13 százalékról kilenc százalékra mérsékli a konstrukció. A fővárosban egy új lakás árának átlagosan tizenkét, míg vidéken egy nagy család esetén egy új családi ház árának akár húsz százalékát is elérheti az állami kamattámogatás összege.

Az év második negyedévben lelassult a külföldi források kiáramlása, így a magyarországi pénzintézetek alacsony hitelezési hajlandóságának már nem a hitelezési képesség csökkenése az oka – ez a kifejezetten pozitív hír a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett elemzéséből derül ki. Ugyancsak jó hír, hogy a lakossági hitelezésben mind a lakás-, mind pedig a fogyasztási hitelek feltételei enyhültek. És a szóban forgó kölcsönök kínálata egyaránt nőtt a második negyedévben. A jegybank szakértői arra számítanak, hogy a lakáshitelek kamattámogatását keresletemelkedés követi. Ennek hátterében az áll, hogy a lakáshitelek állami kamattámogatása jelentősen csökkenti a jelenlegi tizenhárom százalék körüli kamatszintet, ugyanis a támogatott lakáscélú hitelek teljes hitelköltsége kilenc százalék körülire mérséklődik a támogatás elején. Ráadásul a bankok aktívabbá válhatnak a piacon, s ez ugyan nem jelentős, de érzékelhető növekedést okozhat az új pénzügyi kölcsönök kihelyezésében.

Egyébként az Otthon Centrum számításai szerint a fővárosban átlagosan egy új lakás árának tizenkét százalékát, míg vidéken, nagy család esetén, egy új családi ház árának akár húsz százalékát is elérheti az állami kamattámogatás összege.

A jegybanki jelentésből az is kiderül, hogy a vállalati hitelfeltételek viszont szigorodtak az év második negyedévében, s ez káros hatással van a reálgazdasági folyamokra. Az MNB összefoglalója szerint az alacsony hitelezési hajlandóság szerepe ismételten megnőtt, és a kedvezőtlen makrogazdasági környezettel magyarázható. Ráadásul a pénzintézetek további szigorítást jeleztek előre a második fél évre, vagyis a magyarországi vállalati hitelezés helyzete a korábbihoz képest és régiós összevetésben is tovább romlik.

Idetartozik, hogy feleződött Raif­feisen bankcsoport profitja. Az osztrák pénzintézet jelentős kelet-európai kitettséggel rendelkezik, és az országok közül Csehország a megszorításoktól, Magyarország – legalábbis a tegnapi gyorsjelentés szerint – a szokatlan gazdaságpolitikai kezdeményezésektől „szenved”. A csoport eredményéhez a legnagyobb hozzájárulást az első fél évben Románia, Szlovákia és Csehország adta, a legnagyobb negatív tételt Magyarország jelenti, nálunk ugyanis hetvenhétmillió euró veszteség keletkezett az első fél évben. Ebből a második negyedév ötvennyolcmilliós veszteséget hozott. Drámai képet fest a hitelportfólió minősége: a nem teljesítő hitelek aránya 24,8 százalékról 28,4 százalékra nőtt.

Tovább gyengült tegnap a forint: lapzárta idején a 284-es szintnél járt az euró. A Commerzbank elemzése alapján a kamatcsökkentő lépés az euró-forint árfolyamát tartósabban visszaterelheti a 280–285 közötti sávba, vagyis rohamos és tartós árfolyamgyengülésre a következő napokban aligha kell számítani. Csekély vigasz, hogy a zlotyval együtt veszített a forint az erejéből. (SZCS)